dr.majzinger istvan dr. hagymasi laszlo gergely sandorA mezei nyúl állomány felmérésének lehetőségeiről, illetve az intenzív apróvad-gazdálkodás modelljeiről rendeztek vadászati konferenciát május 10-én a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állattenyészési és Mezőgazda Napokon.

A konferencián a magyar apróvad helyzetéről kaptak tájékoztatást az érdeklődők.

Dr. Hagymási László, nyugalmazott egyetemi docens nyitóbeszéde előtt vadászkürtszóval vette kezdetét az esemény, amit a vadászok felállva, kalapot emelve hallgattak végig. A levezető elnök felkérte dr. Majzinger István professzort, a Szegedi Tudományi Egyetem mezőgazdasági karának Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet vezetőjét, hogy a mezei nyúl monitoringozásáról tartsa meg beszámolóját.

Az ismertetés során a mezei nyúl állomány hasznosításának és becslésének arányait taglalta. Az eddig is ismert probléma, hogy az apróvad állománya folyamatosan, de egyre drasztikusabb csökkenést mutat.
Az elmúlt 10 év során hazánkban Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyére zsugorodott a mindeddig jelentős állományunk java, és a fogyatkozási tendencia továbbra is fennáll.

Ennek oka az intenzív mezőgazdálkodás által kialakult élőhelyvesztésen túl, a mezei nyúllal való nem megfelelő vadgazdálkodás. Az állománybecslés közel sem a valós képet tükrözi, ráadásul az ezáltal kialakult hamis állomány nagyságot nem megfelelően hasznosítjuk, túlhasznosítjuk. A mezei nyúlról, mint egyik leglényegesebb apróvadunkról meglehetősen keveset tudunk. Tudjuk élőhelyi és táplálkozási preferenciáit, azonban kevés kutatási eredmény szolgál ivari és korösszetételi jellemzőiről, az átlagos szaporulat mértékéről vagy a termékenységi periódusairól. Mindaddig, amíg ezekről nem szerzünk érdemleges adatokat, addig a becslés, és ezáltal a hasznosítás is elcsúszik. Ebből adódóan pedig nyúlállományunk nagyságáról sincsenek pontos adataink.

A továbbiakban Gergely Sándor, a Szeghalmi Vadásztársaság fővadásza vette át a szót, aki az intenzív apróvad-gazdálkodás kapcsán mondott néhány szakmai tanácsot a publikumnak.

A 3587 hektáron gazdálkodó társaság a területből „elkülönített” 1500 hektárnyi területrészt „mintavételi területfolt” címen. A cél olyan élőhely kialakítása volt, ami abszolút az apróvad számára kedvező életkörülményeket teremt. A szakembernek elsődlegesen az élőhelyfejlesztésre kellett koncentrálnia:

mozaikszerűen elhelyezett vadföldek és gyepszegélyek létesítése, etetők és itatók telepítése a mintaterület valamennyi részén egyenletes elosztásban, és folyamatos ragadozógyérítés.

Több év is beletelt, mire láthatóvá vált az eredmény. Ezen a vadászterületen is jelentős az intenzív mezőgazdálkodás, de a vadföld-foltok következtében stabil apróvadállomány alakult ki. A megfelelő odafigyelést és gondoskodást meghálálja az apróvad, az egyetlen kulcs a sikerhez, hogy tenni is kell érte…
Forrás:magyarmezogazdasag.hu
0
0
0
s2smodern
powered by social2s