Különböző engedélyek, láttamozások, rengeteg papírmunka, többhetes várakozás és hosszas terepmunka előzi meg egyetlen medve kilövését.

Szakembert kérdeztünk arról, hogy felbukkanásától kezdve milyen lépések vezetnek a gondokat okozó egyed állományból történő kiemelésig.
Az ország egyik legvitatottabb témájává vált a medvekérdés az állományszabályozó kilövési kvóta 2016-os eltörlése óta, hiszen a túlszaporulat miatt rengeteg kárt okoztak azóta a településekre bejáró nagyvadak. A vadásztársaságok tehetetlenek, hiszen megelőzni nem tudják a bajt, csupán a kár megtörténte után léphetnek közbe, a dolguk azonban ilyenkor sem egyszerű. Hadnagy Lehelt, a Szilos Vadászegyesület vezetőjét kérdeztük arról, mit tehetnek a szakemberek a problémás egyedek esetében, illetve hogyan kell kiemelni ezeket az állományból, ha megérkezik a kilövési engedély. Mint Hadnagy Lehel rámutatott: a medvekérdés sokkal összetettebb annál, mint ahogy az a külső szemlélő számára elsőre tűnhet.

Tapasztalatai szerint a közösségi oldalakon rengeteg olyan hozzászólást látni, amelyekben a lakosság az erdőirtásokat vagy a zajongást tartja felelősnek a településre bejáró és kárt okozó medvék egyre gyakoribb felbukkanásáért. Továbbá az sem ritka, hogy a vadásztársaságokat okolják azért, mert nem lépnek elég gyorsan közbe, illetve ha megkapják a kilövési engedélyt, nem távolítják el öt percen belül az egyedet.
Az első felvetéssel kapcsolatosan a szakember elmondta: térségünkben jól kezelik az erdőket, és igaz ugyan, hogy több tíz évvel ezelőtt történtek törvénytelen fakivágások, mára azonban ezek megszűntek. A közbirtokosságok kezében vannak az erdők, ők pedig üzemterv szerint gazdálkodnak. Arról nem is beszélve, hogy a tarvágott területek még előnyükre is válnak a nagyvadaknak, hiszen csak ezeken terem málna, gomba és egyéb ennivaló, egy zárt fenyves talaján azonban még lágyszárú növény sem nő. A medvék zavarásával kapcsolatban elmondta, ez valóban létező probléma, hiszen a felaprózódott tulajdonviszonyok miatt szinte mindenhol zajlanak munkálatok az erdőkben. Ez azonban szintén nem ok a medvék lakott területeket megközelítő magatartására, hiszen egy kiválóan alkalmazkodó fajról van szó, amely mára hozzászokott az élőhelyén zajló munkálatokhoz.

A végkövetkeztetés tehát az, hogy nem ezek a sokat emlegetett problémák miatt okoznak egyre gyakrabban károkat a medvék, hanem a túlszaporulat miatt: elkezdtek új területeket felkutatni, ez vezetett ahhoz, hogy a fiatal példányok egyre gyakrabban merészkednek be a lakott területekre a könnyebb élelemszerzés miatt. A szakember példaként említette, hogy az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet utolsó hivatalos felmérése szerint a vadászegyesülete ügykezelésébe tartozó 34 ezer hektáros területre 11 medve lenne az optimális egyedszám, ehhez képest az idei becslés szerint mintegy 60 medve fordul meg a területeiken. A szakember a továbbiakban arról beszélt, milyen lépéseket kell végigjárniuk a vadásztársaságoknak egy medve kilövéséig attól kezdve, hogy felbukkan valahol egy problémás egyed. Mint mondta, az eljárást a környezetvédelmi miniszter idei 724-es számú rendelete szabályozza, ennek legnagyobb hátránya pedig az, hogy csak akkor ad lehetőséget a vadásztársaságoknak a közbelépésre, ha már megtörtént a kár. Tökéletes példa erre az elmúlt időszakban Csíkpálfalva községben gondokat okozó fiatal medve, amely szárnyasokat, bárányokat és nyulakat ölt meg, illetve számos méhkaptárt is összetört.

A vadászegyesület július 18-án nyújtotta be a nagyvad kilövésére vonatkozó kérelmet, amelyet szerdán jóvá is hagyott a minisztérium, így e mentén vázolta az eljárás legfontosabb tudnivalóit a szakember. Bonyolult eljárás Amikor történik egy medvetámadás, a kárt a gazdának jelentenie kell az önkormányzatnál, ezt követően pedig egy bizottság felméri a kárt, és elkészülnek a jegyzőkönyvek, amelyek a kilövési kérelem alapjául szolgálnak. Amikor a vadásztársaság birtokába kerülnek a kárjegyzőkönyvek, kérniük kell egy vagy két hivataltól is egy-egy véleményezést: a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől minden esetben, a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságának helyi kirendeltségétől pedig akkor, ha természetvédelmi területről van szó. Natura 2000-es terület lévén a Csíkpálfalva községben garázdálkodó medve esetében utóbbira is szükség volt.

Miután mindez megvan, a vadásztársaság megfogalmazza a kérést a környezetvédelmi minisztérium felé, ehhez csatolja a már említett dokumentumokat, majd ajánlott levélként elküldi, mert csak így fogadják el. Így hát a medvetámadástól számítva több nap, esetleg hét telhet el addig, míg a minisztérium egyáltalán megkapja a kérést. Utóbbi elbírálása ismét rengeteg időt vesz igénybe, mivel a hatóságnak 30 nap áll rendelkezésére, és a tapasztalatok szerint nem szokták elsietni a válaszadást. Ha jóváhagyják a kérelmet, még mindig nem lehet azonnal lépni, mert további dokumentumokra van szükség. A vadásztársaság e-mailben kapja meg az engedélyt, ezt követően pedig ismét vissza kell mennie a környezetvédelmi ügynökséghez, és ki kell váltania egy 200 lejbe kerülő környezetvédelmi engedélyt. Ha ez is megvan, szerződést kell kötniük az önkormányzattal is, hiszen a 2006-ból származó 407-es vadászati törvény szerint belterületen csak ennek birtokában avatkozhatnak be. Ez is elengedhetetlen, hiszen a szerződés hiányában csak a településen kívül vadászhatnának, ha azonban ismét betörne Csíkpálfalvára a medve, ott már nem lőhetnék ki.

Amennyiben ez is megvan, a vadásztársaság is ki kell adjon egy vadászengedélyt, amelyben megnevezik, hogy kik lesznek a beavatkozó csapat tagjai, azaz kik lőhetnek a medvére. A minisztérium által küldött engedélyben ráadásul azt is leszögezik, hogy a kilövés után egy jelentést is küldenie kell a vadásztársaságnak, amelyben többek között képekkel és videófelvételekkel bizonyítják, hogy felkutatták és megfigyelték az egyedet a kilövés előtt. Ez azt is jelenti, hogy nem lehet azonnal kiemelni az állományból a problémás egyedet. A megfigyelésre egyébként azért van szükség, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy biztosan azt a medvét lövik ki, amely a problémákat okozta. A hosszas procedúra ismertetése után a szakember kiemelte: ez a tehetetlenség elindított egy olyan kedvezőtlen megítélést a medvékkel szemben, ami korábban nem volt megfigyelhető. „A hatóságok nem tudnak elég gyorsan lépni, mivel a hatalmas bürokrácia miatt meg van kötve a kezük, ez azonban ahhoz vezet, hogy a lakosság alternatív megoldásokon kezd gondolkodni, ami a törvényes kereteken kívül esik. Elég csak a közösségi oldalakon gyakran látható véleményekre gondolni, amely szerint az összes medvét ki kell lőni, meg kell mérgezni vagy egyéb eszközökkel elpusztítani. Ez az állapot sem a lakosság, sem a faj fennmaradása szempontjából nem jó” – húzta alá Hadnagy.

Forrás: Székelyhon.ro