Nyomtatás
Találatok: 86
b1A Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör augusztus eleji összejövetelén Borbély László agrármérnök tartott előadást külföldi vadászati kalandjairól Svédországtól Spanyolországig, azaz mégis szóba jöhet Skandinávia címmel múlt hétfőn az evangélikus látogatóközpontban.

Borbély László magyargencsi gyerekkora óta vonzódott a vadászathoz, természetes élőhelyükön figyelte meg az őzeket, szarvasokat, vadnyulakat, rókákat. Az agrár-, majd a vadgazda mérnöki diploma megszerzése tovább mélyítette érdeklődését, s azóta teljesen „megfertőzte ez az élményeket adó szenvedély”. Jelenleg agrár- és vadgazda mérnökként, valamint vadkárbecslőként dolgozik, emellett a Hertelendy Vadásztársaság elnöke.

Véleménye szerint a 21. században a vadászat elvesztette tradicionális, zsákmányszerző jellegét, és egyfajta pozícióhajhászás figyelhető meg. Megkülönböztethetünk hús- és trófeavadászatot. A magyarok a német, osztrák, cseh hagyományokhoz híven inkább az utóbbihoz tartoznak, és trófeagyűjtés céljából, élményszerzésként utaznak külföldre, hogy itthon nem megtalálható fajokra vadásszanak.

Borbély László 2018 szeptemberében Svédországban járt, ahol nincs akkora vadbőség, mint hazánkban, de vadászható a barna medve is. Jämtland tartományban európai jávorszarvasra vadászott egy ötfős csapattal, egy héten át, hajtásban, helyi kutyákkal és két vezetővel. A területre kihelyezett, lesben álló vadászokat a vadak mozgásáról az azokat hajtó kutyákat GPS-en követő kísérők értesítették.

– Mondták, hogy meghalljuk az érkezésüket, mert olyan, mintha gőzmozdony jönne. A jávorszarvas magasságából adódóan nagyon jól lát és hall, viszont nincs jó szaglóérzéke. Tehát jó széllel meg lehetett közelíteni a tőzegmohalápon. Nekem egy tarvadat (nőstény, agancs nélküli szarvas), egy másikunknak egy fiatal bikát sikerült elejteni – tette hozzá.

2019 tavaszán Spanyolországban, egy Valencia melletti hegységben kecskére vadásztak. Mint mondta, rengeteg turista járja ott a területeket, ezért nagyon kell figyelni, másrészt edzésben kell lenni, hogy a meredek, köves terepen lépést tudjanak tartani a fürge állatokkal. Messzire, hegyről hegyre lőttek. Neki egy 470 méteres lövéssel sikerült terítékre hozni egy kecskét.

Borbély László felidézte, korábban kétszer járt Afrikában, ahol többek között nyársas- és jávorantilopot, nagy kudut, varacskos disznót, sakált, páviánt lőtt, melyek már otthona falait díszítik. Legértékesebb trófeájának mégis egy erdélyi fajdot tekint.

Kiemelte, mára Európában nagyrészt kipusztultak azon nagyemlősök (farkas, medve, hiúz), amelyek a vadállományt természetes egyensúlyban tarthatnák. Ezért a szabályozást a vadászat látja el, ami nem csupán az öldöklésről szól, hanem komoly gazdálkodás.

– A kormányhivatal által jóváhagyott húszéves gazdasági terv alapján dolgozunk, tartjuk fenn évről évre az apró- és nagyvadakra egyaránt vonatkozó optimális vadlétszámot, populációdinamikát. A fácánból már csak mutatóban lenne, ha nem tenyésztenék. A nyúl a mezőgazdasági parcellák elaprózódásával szépen gyarapodik. A megyei szinten több tízezres létszámra tehető őzek és szarvasok nagy károkat okoznak a mezőgazdaságban, a betakarításoknál. Az utóbbi években a vaddisznó jelentett problémát, most inkább a gímszarvas – árulta el Borbély László.

Forrás: Veol
0
0
0
s2smodern
powered by social2s