vaddisznok kozeliAz Állategészségügyi Világszervezet (OIE) megkongatta a vészharangot az afrikai sertéspestissel kapcsolatban, mivel a betegség gyors terjedése világméretű válságot idézhet elő.

Az állatbetegségek koordinálásáért felelős kormányközi szerv szerint, a világ sertésállományának közel negyede pusztulhat el az ASP következtében. Az elmúlt években a betegség terjedésének sebessége meglepte a politikai döntéshozókat. Különösen nagy pusztítást végzett Kínában, hiszen ők rendelkeznek a világon a legnagyobb sertésállományával. De a betegség más ázsiai országokban is kimutatható már, mint például Vietnámban és Dél-Koreában is. Miközben Kelet-Európában 2014 óta hatalmas pusztítást végez.

Dr. Mark Schipp, az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) alelnöke a témáról tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ASP jelenti jelenkorunk legnagyobb veszélyét a haszonállatokra nézve. Schipp szerint az állatorvosok világszerte próbálnak oltást találni a betegség ellen, de a vírus természete miatt ez igen bonyolult és összetett feladat. Hiszen a betegség bár nem zoonózis, tehát emberre nem terjed át, de a sertéspopulációba kerülve gyakorlatilag 100 százalékban halálos kimenetelű. Az ASP átterjedhet fertőzött állatokkal, például vaddisznókkal való közvetlen érintkezés során és kullancsok által terjesztve is. Rendkívüli ellenállóságának köszönhetően több hónapig képes túlélni a feldolgozott húsban, és több éven át a fagyasztott termékekben. Így igen könnyen terjed az egyes országok között. Júliusban például ASP vírust tartalmazó húst találtak egy észak-írországi kikötő hatósági ellenőrzése során is.

Kínában különös pusztítást végzett, ugyanis a hivatalos leltár szerint már 100 millió disznót veszítettek el ennek következtében. De a Rabobank nevű, élelmiszerekre és mezőgazdaságra szakosodott pénzügyi szolgáltató cég szerint ennek mértéke csak fokozódni fog, és akár a 20-70 százalékot is elérheti még ebben az évben, ami nagyjából 350 millió sertést jelentene…

Az afrikai sertéspestist jelenleg 50 országban mutatták ki, többek között Lengyelországban, Oroszországban, Dél-Koreában, de már a Fülöp-szigeteket is megtámadta. Legnyugatibb észlelése eddig egy belgiumi vadonélő vaddisznó populáció volt, így ebben az országban is a karantén bevezetését tervezik.

Az eddigi hatalmas veszteségeket szemlélve nem túl pozitív a kép, hiszen világméretű hiányt idézhet elő a sertéshús iparban, ami a kész termékek globális ár növekedését vonja maga után.

Elgondolkoztató:

A fenti vészjósló előrejelzések hazai szinten is jelentős problémákat vetnek fel, ugyanis ha megvizsgáljuk a magyarországi egyes húsfélék „asztalra kerülésének” arányát, azt láthatjuk, hogy a baromfihús mellett a sertéshús fogyasztása a legmagasabb. Tehát a bekövetkezett válságállapot nálunk is a húsipar teljes átszerveződését vonhatja maga után, hiszen az árak emelkedésével már nem biztos, hogy a disznóhús lesz a legmegfizethetőbb a népesség számára. Új alternatívaként esetleg, a többi európai országhoz képest rendkívül alacsony hal- és vadhús (például szarvas, őz) vásárlásának népszerűsítése merülhet fel.

Forrás: Vadászlap / https://www.theguardian.com/