Sasad rokaA róka, a mezei nyúl és a vaddisznó is egyre többször vendégeskedik lakott területeken

Mind gyakrabban fordul elő, hogy rókák, vaddisznók, nyulak és más vadállatok jelennek meg belterületen, nemegyszer jelentős károkat okozva. A vadak sokszor üresen hagyott portákon bújnak meg. A lakott területen megjelenő állatok némelyekben félelmet keltenek, egyesek bosszankodnak az elszenvedett károk miatt, mások azonban etetik, védik őket és még nevet is adnak nekik.

A nagyobb városokban – így Budapesten is – egyre többször jelennek meg olyan vadon élő állatok, amelyekkel korábban rendszerint csak erdős területeken lehetett találkozni – ezekről az esetekről sokszor közösségi oldalakon is beszámolnak a járókelők vagy az érintett lakók. Egyebek mellett a vaddisznó, a róka és a nyest is a legváratlanabb helyeken és egyre nagyobb számban bukkan fel településeken, esetenként jelentős károkat is okozva. – A fővárosban például a II., a III. és a XII. kerület hegyvidéki részei zöldterülettel gazdagon tarkítottak, és számos hétvégi telek, régi ház vagy villa is gazdátlanul áll ott már hosszú ideje. Ezek a körülkerített területek több okból is kiváló búvóhelyet jelentenek a vadállatoknak. Egyrészt a gyümölcsfák bőséges táplálékkal szolgálnak az emlősöknek, másrészt például a póráz nélkül sétáltatott kutyák sem szaglásszák ki őket ott, szemben az erdővel, ahol a kíváncsi ebek gyakran a szagnyom után erednek – tájékoztatta lapunkat Rittling István, a Budapesti Erdészet vezetője. Szavai szerint az is a lakott területre vonzza az állatokat, hogy amíg a budai hegyek vízben szegények, sok kertben található automata öntözőberendezés, amelynek köszönhetően az állatok a szomjukat is olthatják.

A hegyvidéki önkormányzat arról tájékoztatta lapunkat, hogy a XII. kerületben elsősorban a róka és a vaddisznó fordul elő. – Alapvetően az utóbbi okoz károkat, túrásával főleg veteményeseket, gyepfelületeket, a telkekre való bejutásakor kerítéseket rongál meg. A Pilisi Parkerdő Zrt.-vel együttműködve, élve befogó berendezéseket üzemeltetünk belterületen – írták. Ismertetésük szerint az idén eddig már kétszer annyi vaddisznót fogtak be, mint a korábbi években egy esztendő alatt. A hivatalhoz beérkező bejelentések száma is jelentősen növekedett az elmúlt évben, ezekből arra következtetnek, hogy az egyedszámuk megszaporodott. A rókákkal kapcsolatban arról számoltak be, hogy a családi házak kertjében megtalálható medencék és kerti tavak, valamint a házi komposztálók és a szabadon hagyott hulladék csalogathatja őket lakott területekre.

Fóton már láttak gímszarvast
A vadállatok a pesti oldalon is gyakori vendégek lakott részeken, így az egyik Rákosmentén is. – A XVII. kerületben főleg őz, nyúl és róka van jelen a nagy erdős területen. Utóbbi faj belterületi populációjának csökkentésére a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat is rendszeresen helyez ki élvefogó csapdákat. A veszettséget pedig úgynevezett szájon át történő immunizálással (élelembe rejtett szérummal) igyekszik mérsékelni egy vállalat, állami megbízás alapján – közölte a Magyar Nemzettel Horváth Tamás, a városrész polgármestere. Hozzátette: a Naplás-tó környékén vaddisznó is előfordul, viszonylag nagy számban. Szavai szerint a mezei nyúl és az őz mezőgazdasági károkat okoz, főleg a gyümölcsösökben, a vaddisznó pedig a gabonatáblákat túrja fel.

Az erdei vadak az agglomerációban is nagy számban vannak jelen. Vass György, Fót polgármestere lapunknak elmondta: az őz, a vaddisznó és a róka mellett a fácán, illetve a nyúl is a település külső részeinek jellegzetes látogatja, és elvétve gímszarvast is észlel a mezei őrszolgálat. Ha belterületen felbukkanó rókákról kapnak lakossági bejelentést, akkor a helyi vadásztársaság itt is élvefogó csapdát helyez ki az érintett területre, majd később a természetben szabadon engedik az állatokat. Vass György a leggyakoribb káresetek között említette, amikor autók vadat gázolnak el vagy a terményekben okoznak károkat.

Van, aki fél tőlük, mások védik őket
Szelenczy Gabriella, Budakeszi jegyzője megkeresésünkre azt közölte: náluk is előfordulnak problémák a vadak városi jelenléte miatt. – A kertekbe, ingatlanokba a kerítést megrongálva jutnak be, és ott élelmet keresnek maguknak. Egyes vadak pedig valósággal belakják az elhagyott, üresen álló ingatlanokat. A lakott területen megjelenő állatok a tapasztalataink szerint némelyekben félelmet keltenek, egyesek bosszankodnak az elszenvedett károk miatt, mások etetik, elnevezik és védik a vadakat – mutatott rá a budakeszi jegyző. A szakember beszámolt arról is, hogy a belterületen a rendőrség engedélyének birtokában az önkormányzat által megbízott vadász végezhet vadkilövést, a meghatározott feltételek szerint. – A kilövés mellett a vadbefogás is működhet, ekkor az illetékes erdészettel közösen lehet elhelyezni a vadbefogó csapdákat. Később a befogott vadakat szintén az erdészettel együttműködve lehet elszállíttatni az általuk javasolt helyre. A lakott területen elhullott állatok esetében az önkormányzattal szerződött gyepmester végzi el az ártalmatlanítási feladatokat – fogalmazott Szelenczy Gabriella.

Puskás Lajos, a Dél-alföldi Erdészeti Zrt. tájékoztatási központjának oktatási igazgatója érdeklődésünkre azt közölte: Gyula térségében is előfordul időnként, hogy nagyvad téved be lakott területekre, a kisökörjárási erdőben az idén még dámbarcogás (a dámszarvasok párzási időszaka) is volt.
– Őz és róka is többször megjelent az utcákon, apróvadak pedig rendszeresen előfordulnak, és itt nemcsak tőkésrécékre kell gondolni, hanem fácánra és nyúlra is. Számottevő kártételről nincs tudomásom. A városerdei üdülőterület kertjeiben tettek kárt másfél évtizede a dámok és az őzek, amikor a nagy hóra ónos eső hullott. Az állatok emiatt nem tudtak a hó alól táplálékhoz jutni, a lábuk is kisebesedett és fel is fáztak. Akadtak olyan állatok, amelyek mérgező növényeket (tiszafa, aranyeső) is megettek, és emiatt sok nagyvad elhullott – emelte ki a szakember.

Támogatásból épült a védőkerítés
A Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere is arról számolt be, hogy lakott külterületeken, a tanyavilágban is általános a vad jelenléte. Mint Szabó Gellért elmondta, a tanyák lakói hozzászoktak az őzek látványához, de a vaddisznóknak a túrásait, a kár nyomait látják leginkább. – A rókák a baromfiállományban tesznek kárt, de ez ritkábban fordul elő. Leginkább akkor, ha nem őrzik kellően a tanyát, a portát, és akkor a rókák akár napközben is megdézsmálják a baromfikat. A legutóbbi évek tanyafejlesztési pályázatai ebben sok gazdaságot segítettek, a támogatásból sikerült megfelelő kerítést építeniük – emelte ki Szabó Gellért. A Magyar Faluszövetség elnöke rámutatott továbbá arra, hogy jelentős károkat okozhatnak a nyulak és az őzek is, egyrészt a gyümölcsösökben, mert megrágják a fák törzsét. Másrészt, amikor az állatok agancsot váltanak, akkor ékességükkel a fák törzsét dörzsölik. Ennek sok fa – elsősorban a vékonyabbak és gyengébbek – esik áldozatul. Szabó Gellért szerint ezek ellen szintén a megfelelő kerítés nyújt védelmet. – A bajba jutott gazda a területileg illetékes vadásztársaságon kérheti a kára megtérítését, a tárgyalások, egyeztetések általában egyezséggel zárulnak. Sok segítséget jelentenek a mezőőrök is, főleg a károkozás mértékének pártatlan megítélésében, ami olykor bonyolult tárgyalások eredményeként alakul ki – fűzte hozzá Szabó Gellért. Borsodi Attila – Kárpáti András

Ragadozók megtelepülőben
Az utóbbi években több olyan ragadozó is megjelent Magyarországon, amelyek korábban eltűntek hazánk területéről – erről lapunkban többször beszámoltunk. Míg a medvék felbukkanását nagy médiafigyelem kísérte, arról kevesebbet lehetett hallani, hogy a farkas és a hiúz nemcsak áttévedt a határainkon, hanem több alkalommal is sikeresen szaporodott. A Bükki Nemzeti Park igazgatóságának honlapján egy korábbi cikkben arról számoltak be, hogy az utóbbi két emlősnek a Bükkben és a környező területeken élnek populációik.

A Bükkben és a Tarna–Lázbérc Tájegységben az év elején végzett szinkron számlálás alkalmával – a kameracsapdákat és az észleléseket is felhasználva – megállapították, hogy egy legalább öttagú farkasfalka tartózkodott huzamosabb ideig a Dél-Bükkben, míg ezzel párhuzamosan a Bükk-fennsíkon legalább további három-négy egyed mutatkozott. A hiúz esetében a Bükkben közvetetten – nyomok alapján – dokumentálták egy példány jelenlétét. Bár a nagymacska szaporodására nincsen közvetlen bizonyíték, különböző jelek alapján a szakemberek biztosra veszik, hogy többalomnyi hiúzbébi is hazánk erdeiben láthatta meg a napvilágot.

Forrás: Magyar Nemzet
0
0
0
s2smodern
powered by social2s