Nyomtatás
Találatok: 113
gimszarvas illusztracioA 2018/2019-es vadászati évben emelkedett a gímszarvas, a dámszarvas, az őz és a muflon terítéke, a kilövések azonban nem feltétlenül csökkentik a nagyvadállományt, sőt hozzájárulnak a természeti egyensúly fenntartásához, a vadgazdálkodás terén ugyanakkor számos gyakorlati intézkedésre van szükség – véli az agrártárca.

Annak ellenére, hogy a teríték növekedésétől az állomány csökkenése, illetve stabilizálódása lenne várható, 2019-ben a gímszarvas, a dámszarvas és az őz lejelentett létszáma kisebb-nagyobb mértékbe nőtt, a muflon kivételével. Azaz: a nagyvad lelövések erős növelése sem vezetett az állományok összeomlásához. Sőt, a számok megerősítik, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen megemelt lelövések fenntartása és további emelése szükséges ahhoz, hogy a nagyvadfajok létszáma és az ezzel összefüggő konfliktusok is csökkenjenek – vélik az Agrárminisztérium (AM) szakértői.

A szaktárcánál emlékeztetnek arra is, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése után tovább folyik a betegség jobbára lassú terjedése. Az ASP kihatott a teríték nagyságára, de a lelövések és a diagnosztikai célú lelövések együttes száma így is elérte a csaknem 160 ezer vaddisznót. A 2010-2018 közötti években a vaddisznó jelentett létszáma 100–110 ezer példány körül alakult, amihez képest a megemelt lelövések és a betegség együttes hatására a jelentett létszám mintegy 95 ezer körülire csökkent. Az ASP kezelésének érdekében az országos és tájegységi szintű vadgazdálkodási állománykezelési stratégia végrehajtása kapcsán elkerülhetetlen a vaddisznólétszám igen nagy mértékű csökkentése, illetve az alföldi, nyílt mezőgazdasági területeken a lehető legteljesebb felszámolása.

Az évenkénti trófeabírálati eredmények alapján a csülkösvadtrófeák átlagos minősége 2010 óta nem romlott, csupán szűk határok között ingadozott, illetve országos kitekintésben enyhén javult is. A 2018 folyamán megjelent vadgazdálkodási tájegység rendeletek, vagyis a tájegységi vadgazdálkodási tervezés bevezetése az az eszköz, amivel a mennyiségi szabályozás és a minőség megőrzése biztosítható lesz a jövőben. Differenciált értékelést és rugalmas szabályok bevezetését igényli ugyanakkor a mennyiségi szabályozás, azaz az állomány csökkentése és a minőség megőrzése a legjobb állományok, tehát a gímszarvas, a dámszarvas és az őz esetében.

A statisztika szerint ugyanakkor az apróvadfajok létszáma és hasznosítása lényegében folyamatosan csökken, még akkor is, ha az előző évi teríték és a 2019. évi jelentett létszámok enyhe növekedést mutatnak. A mezeinyúl- és a fácánállományok helyzetének javítása tehát tudományosan megalapozott, érdemi lépéseket tesz szükségessé – hangsúlyozzák az agrártárcánál. Ennek fő feltételei – teszik hozzá – a mezőgazdasági termelőkkel való együttműködés az élőhelyek megőrzése és növelése érdekében, valamint az adatokra alapozott, alkalmazkodó vadgazdálkodás rendszerének felépítése. Ezen felül a ragadozók kompromisszumok nélküli szabályozása például a róka, borz és aranysakál esetében, továbbá a vaddisznók mezőgazdasági területeken való megtelepedése elleni összes törvényes eszköz bevetése.

Forrás: Napi
0
0
0
s2smodern
powered by social2s