Nyomtatás
Találatok: 553
tobozoskaMegnövekedett az orvvadászat mértéke Ázsiában és Afrikában a koronavírus-járvány terjedésének feltartóztatására elrendelt kijárási korlátozások közepette.

Ennek oka az élelemhiány és a bűnüldöző erők csökkenése a vadvédelmi területeken. Ugyanakkor a határzárlatok és az utazási korlátozások lelassították bizonyos értékes fajok illegális kereskedelmét.

Az egyik legnagyobb problémát a tobzoskák helyzete jelenti. Ezeket a hangyaevő állatokat Afrikában és Ázsiában fogják be, majd többnyire Kínába és Délkelet-Ázsiába csempészik, ahol húsuk ínyencségnek számít, pikkelyeiket pedig a hagyományos gyógyászatban használják.
Áprilisban a hágai székhelyű Wildlife Justice Commission nemzetközi bizottság jelentette, hogy számos délkelet-ázsiai országban a kereskedők felhalmozták a tobzoskapikkelyeket, a járvány végét várva.

Afrikán belül változatlanul folytatódott a tobzoskák illegális adásvétele, a nemzetközi kereskedelmet azonban megzavarták a kikötőlezárások – mondta Ray Jansen, az Afrikai Tobzoska Munkacsoport vezetője.

A jelentés szerint rinocéroszszarvakat halmoztak fel Mozambikban, a délkelet-ázsiai elefántcsont-kereskedők viszont nehézségbe ütköznek a készleteik eladásában azóta, hogy 2017-ben Kína az elefántcsont-termékek értékesítésének a tilalmát meghirdetette. Helyzetüket tovább rontotta a koronavírus-járvány, mivel a kínai ügyfelek már nem tudta maguk elutazni a csontokért Kambodzsába, Laoszba vagy más országokba.
Jansen szerint a vadállatok fogyasztási célú vadászata is gyakoribbá vált, főként Afrika déli részén. „A vidéki emberek küzdenek maguk és családjuk napi betevőjéért” – mondta.

Ázsiában is jelentősen megemelkedett az illegálisan kilőtt állatok száma. Az indiai hatóságok attól tartanak, hogy az orvvadászat növekedése miatt nemcsak több veszélyeztetett tigris és leopárd pusztul el, de azok a fajok is, amelyekre zsákmányként a túlélésükhöz szükségük van.
Amióta India meghirdette a kijárási korlátozásokat, legalább négy tigrissel és hat leopárddal végeztek orvvadászok – közölte az Indiai Vadvédelmi Társaság. Emellett számos egyéb eset is történt: gazellákat, óriásmókusokat, vaddisznókat és vadmadarakat öltek meg.

Májusban egy indiai orrszarvút (Rhinoceros unicornis) öltek meg az indiai Kaziranga Nemzeti Parkban, évek óta ez volt az első ilyen eset.
A járvány és az illegális kereskedelem közötti összefüggések miatti aggodalmuknak hangot adva számos állatvédő szervezet szólította fel a kormányokat, hogy hozzanak intézkedéseket, melyekkel elkerülhetők lehetnek a jövőbeni járványok. Ezek között szerepel a vadon élő madarak és emlősök étkezési célú kereskedelmének globális tilalma.

Mások szerint a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezményt (CITES) ki kell terjeszteni a közegészségügyi veszélyhelyzetek kérdéskörére is. Kiemelték, néhány általános kereskedelem alá eső fajok, például a patkósdenevérek, vírushordozók lehetnek, de jelenleg nem vonatkoznak rájuk a CITES kereskedelmi tilalmi szabályai.

Forrás: Feol