jambor laszlo omvkA járvány miatt a vadgazdálkodásban is rendkívüli évnek tekinthető a tavalyi, csökkenő bevételekkel és növekvő kiadásokkal - a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, aki az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnökével beszélget a közösségi oldalaira feltöltött videóban.


Győrffy Balázs NAK-elnök kifejtette, hogy a korlátozások csökkentették a vadásztársaságok bevételét, a kiadásaik viszont nőni fognak, mert a kevesebb vadászat miatt több lesz a megtérítendő vadkár.

Jámbor László, a OMVK vezetője 4 milliárd forintra becsüli azt az összeget, amitől a külföldi vadászok elmaradása miatt a magyar vadásztársaságok elestek. Jámbor László szerint a visszaesés főleg az ország nyugati részében jelentős, a külföldiek ugyanis főképp oda mennek, 2020-ban viszont alig a 30 százalékuk érkezett a korábbi évekhez képest. A kevesebb vadászat miatt a kilövési tervek sem teljesültek. A következő évek feladata lesz visszacsábítani Magyarországra azokat, akik tavaly otthon maradtak, vagy más országokba mentek vadászni - hangsúlyozta.

A károkat részben enyhítette, hogy az afrikai sertéspestis miatt a kilőtt vaddisznók után az állam térítési díjat fizetett. A kórral alighanem hosszú távon együtt kell majd élni, a megfékezése érdekében pedig jelentősen csökkenteni kell a belföldi állományt, országszerte figyelembe véve a térségi adottságokat - mondta a vadászkamara elnöke.

Jámbor László üdvözölte, hogy az OMVK forrásai az utóbbi években a többszörösére bővültek, az érintettek pedig aktívan pályáznak a kiírásokra. A vadgazdálkodási alapból 1,5 milliárd forinthoz jutott csaknem 750 igénylő, ami a vadászatra jogosultak többségét jelenti. A forrásokból jelentős összegekhez jut az apróvadgazdálkodás, az élőhelyfejlesztés vagy a vízpótlás. A fejlesztési összeg az önrészekkel együtt eléri a 2,4 milliárd forintot, ami jóval nagyobb összeg, mint ami korábban a vadgazdálkodás rendelkezésére állt - tette hozzá.

A beszélgetés során többek között elhangzott:

Bár a vadászati év február 28-án zárul, és komplex évértékelés azt követően várható, az már most látható, hogy rendkívül sok tanulsága van a 2020-as esztendőnek. A koronavírus-járvány miatti korlátozások 2020-ban elsőként az őzbakvadászatot érintették, rengeteg külföldi vendégvadász maradt el. A nyáron, a kevesebb korlátozás mellett ez kiegyenlítődött, mivel sok külföldi augusztusra ütemezte át a vadászatokat, illetve a belföldi vendégvadászok súlya megnövekedett. Nagyobb volt a baj a gímszarvasvadászatok terén: a bőgéskor nem voltak tisztázottak a határátlépési szabályok, és bár a vadászkamara számos lépést tett, hogy gazdasági tevékenységnek minősüljön a vendégvadászat, végül nem sikerült, csak korlátozottan jöhettek be vadászok az országba. Ezt követően pedig a társas vadászatok, vaddisznóhajtások, terelővadászatok, apróvadvadászatok vonatkozásában is jelentős volt a csökkenés.

Összességében a 2018-2019-es vadászati évhez képest a 2020-2021-es évadban a külföldi vadászvendégek 68%-a elmaradt, ami komoly érvágás. A korlátozások miatt a vadászatra jogosultak nem voltak képesek maximálisan teljesíteni a mennyiségi kilövési terveket sem, ezért félő, hogy a mezőgazdasági vadkár nagyobb mértékű volt korábban, ami a vadásztársaságoknak jelentős kiadást jelent.

A legutóbbi vadászatitörvény-módosítás komoly pozitívumai a vadkárral kapcsolatos jogszabály-változások, amikhez a vadászkamara és a NAK konstruktív együttműködésére volt szükség. Mindamellett, hogy a megelőzésre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, meg kell teremteni a már bekövetkezett vadkár korrekt értékelésének feltételeit. Ugyanis korábban rendre nagy vita volt a gazdálkodók és a vadgazdálkodók közt arról, hogy mit kell kifizetni. Sok szubjektív elem épült be a vadkárszakértők részéről a kármegállapítási folyamatba, emiatt a két kamara szakértőket felkérve, közös finanszírozással protokollt hozott létre az egzakt megállapításhoz. Ez egyelőre ajánlás, de már kezdeményezték a szaktárcánál azt, hogy kötelező legyen alkalmazniuk azt a vadkárszakértőknek.

Bár furcsán hangzik, és csak rövid távon pozitív: a vadgazdálkodók vesztesége 2020-ban az afrikai sertéspestis (ASP) miatt csökkent valamelyest. Ugyanis az állam segítette, segíti a vaddisznóállomány apasztását anyagiakkal is; ez kompenzálta valamelyest a gímszezon és a fizető társasvadászatok elmaradását. A külföldi tapasztalatok alapján sajnos hosszú távon együtt kell élni az ASP-vel. A vadászkamara maximálisan támogatja, hogy az EU által előírt létszámapasztási terv bevezetésre kerüljön, az ASP-t megállítani, terjedését korlátozni úgy lehet, ha jelentősen csökken az állománysűrűség.

2014 óta a vadászkamarában olyan tudatos munka folyt, ami átalakította a belső működési rendet, transzparenssé tette a működést. A kormányzat pozitív hozzáállása következtében a 2014 előtt rendelkezésre álló források megnégyszereződtek. A korábbi 500 millió forint helyett – a hatvani múzeum nélkül – 2 milliárd forint körüli összeggel gazdálkodhatnak. A Vadgazdálkodási Alap révén 1,5 milliárd forint támogatást kapott 750 vadászatra jogosult szervezet (ez az összes jogosult több mint fele), önrésszel együtt így 2,4 milliárd forintot fordíthattak fejlesztésre, főképpen az apróvadgazdálkodás erősítésére.

Forrás: MTI
0
0
0
s2smodern
powered by social2s