Az Egyesült Államok keleti partján északra és délre eső erdős területek fülsiketítő zümmögéstől hangosak. A föld alatt egyedül töltött 17 év után milliárdnyi vörös szemű kabóca bújik elő végső cselekedetéhez: a partnerrel való találkozáshoz, a párosodáshoz és halálhoz. A rovarok felbukkanásukkor a fákat és a földet borítják be - a hímek pedig zúgással és fütyüléssel töltik meg a levegőt, hogy vonzzák a nőstényeket. De ez a hang a turistákat és a tudósokat is arra ösztönzi, hogy tanulmányozzák ezt a ritka eseményt. A klímaváltozás hatására a levegő hőmérséklete és a felszíni talaj felmelegednek, és a tudósok szeretnék megtudni, hogyan reagálnak erre a rovarok. A hőmérséklet befolyásolja a kabóca megjelenését és föld alatti növekedését. A tudósok nagyszámú 17 éves kabócát tapasztaltak felszínre a tervezett idő előtt, 2017-ben, amelyek az entomológusok gyanúja szerint összefüggésbe hozhatók a globális felmelegedéssel.
"A legnagyobb kérdések a következők: A klímaváltozás megváltoztatja-e az életciklusukat? Ha igen, akkor hogyan változtatja meg?" - mondta Chris Simon, a Connecticuti Egyetem evolúció biológusa, aki több mint három évtizede tanulmányozza a rovarokat. A hőmérséklet befolyásolja a kabóca megjelenését és föld alatti növekedését. A tudósok nagyszámú 17 éves kabócát találtak felszínre jönni a tervezett idő előtt 2017-ben, ami az entomológusok gyanúja szerint összefüggésbe hozható a globális felmelegedéssel.
Férje mellett Simon május nagy részét az Egyesült Államok keleti partjain autózva töltötte, online jelentéseket küldve az idei szaporodásról a tartomány pontos feltérképezése érdekében. Férje, Stephen Chiswell oceanográfus gyakran társul hozzá a kabócás utazások során, és publikált is vele a témában. Miközben bejárják a kabócás területet, Simon leengedi az autó ablakait, hogy hallgathassa a rovarok árulkodó énekét. A kutatást nagyban segítik, hogy állampolgárok, önkéntes „tudósok” kabócákról készített fényképek tízezreit és helyrajzi koordinátákat töltöttek fel a Cicada Safari nevű online platformra, amelyet Gene Kritsky, a Mount St. Joseph Egyetem viselkedéstani és természettudományi dékánja fejlesztett ki.
Az idén megjelenő 17 éves kabócák alkotják a Brood X-et (ejtsd: "Brood Ten"), amely az egyik legnagyobb periódusa a kabóca-nemzedéknek. Más periodikus kabóca nemzedékek 13 vagy 17 évente jelennek meg az ország más régióiban, és mindig más kabócák jelennek meg évente. Simon egyeztetett más tudósokkal, hogy feltérképezzék teljes tartományukat, és kisebb vidéki utakra ment, ahol a forgalom zaja nem nyomja el a kabócák hangját, különösen a leggyakoribb - és halkabb - fajok, a Magicicada Septendecim hangját. "Ez egy alacsonyabb hangmagasságú, lágyabb, és nem igazán hallható, ha autópályán haladunk" - mondta Simon. Amikor megtalálja azt a helyet, ahol az ének abbamarad, megáll, visszalép oda, ahol utoljára hallotta, és naplózza a koordinátákat.
Pár hét a föld felett
A ma éneklő kabócák a 2004-ben megjelent rovarok utódai. A Facebook néhány hónappal korábban indult. Görögország az olimpia megrendezésére készült. George W. Bush és John Kerry pedig az amerikai elnöki posztért versengett.
A kabócák párzása után a nőstény barázdákat fúr egy fába, ahova több száz rizs alakú tojást rak. Az elmúlt évtizedekben egyes területeken a korai csoportok egyre nagyobbak és tovább élnek. A korai Brood X kabócák 2017-ben minden eddiginél nagyobb számban jelentek meg. A tudósok feltételezik, hogy az éghajlatváltozás megzavarhatja a rovarok belső óráját. Míg a föld alatt a kabócák kémiai jeleket kapnak a fáktól a táplálék nedven keresztül, amelyek segíthetnek a rovaroknak az idő jelölésében. Amikor a fák tavasszal kihajtanak, a kabócák fejlődési üteme felgyorsul, majd télen, amikor a levelek a földre hullanak, ismét lelassul. A peték kikelését követően nem sokkal a lárvák a földre potyognak és a földbe fúródnak. Kiássák a magányos kamrákat, és növekedni kezdenek, ekkor a fa nedvével táplálkoznak, amíg el nem jön az ideje, hogy újra előbújjanak és megismételjék a ciklust. Egyes rovarok négy évvel korábban vagy későbben bukkannak fel. Ez arra késztette Simont és más tudósokat, hogy azt gyanítsák, hogy a rovarok valahogy nyomon követik, amikor eltelt négy év - ezt a mechanizmust megzavarhatja az éghajlatváltozás. Ugyanis a klímaváltozás elmozdítja ezeket a növekedési évszakokat. "Amint az éghajlat melegszik, hosszabb tenyészidőt kapnak. Ha hosszabb a tenyészidőszak, a kabócák évről évre nagyobbak lehetnek" - mondja Simon. - Tehát vannak még egyedek amelyek, négy évvel korábban megjelennek. Területük feltérképezése közben a kabócákat is begyűjti a DNS-szekvenáláshoz, hogy összehasonlítsa a genetikai markereket más életszakaszokból származó példányokkal, hogy nyomokat találjon az idő követésére.
Ha jobban megértik, hogy a kabócák mikorra tudnak előbújni, a tudósok képesek lehetnek megfejteni, hogy az éghajlatváltozás hatással van-e rájuk és hogyan, mondta Simon. Végül azt láthattuk, hogy a 17 éves kabócák "idővel elmenekülnek", és véglegesen áttérnek egy 13 éves ciklusra.
Hosszú evolúció és éghajlat „hendikep”
Amerika periodikus kabócái számára nem ismeretlen az éghajlatváltozás. "Úgy gondoljuk, hogy az éghajlat nagy változásai hozzájárultak a mostani hét faj kifejlődéséhez" - mondta John Lill kabócakutató és a George Washington Egyetem biológiai tanszékének elnöke. Világos bizonyíték van arra, hogy a kabócákat délre tolták az utolsó jegesedési események, mondta, majd a Föld felmelegedésével ismét észak felé terjesztették a hatótávolságukat. De a mai gyors hőmérsékletváltozás teljesen más, mint a múlt fokozatos éghajlatváltozása - mondta. Mint más lényeknél, "az a gond, hogy olyan gyorsan történik, hogy a fajok nem lesznek képesek alkalmazkodni, hogy lépést tartsanak vele". Ez különösen igaz a kabócákra. "Ezeknek a rovaroknak nagyon is valós értelemben fogyatékosságuk lesz az, hogy képesek-e reagálni az éghajlatváltozásra, mivel ilyen hosszú generációs idejük van" - mondta Lill. "Csak olyan gyorsan fejlődhetnek, amilyen új generációi vannak."
Forrás: ForestPress
