atadtak habsburg frigyes pavilonÁtadták az 1896-os Ezredéves Országos Kiállítás egyik ékét, Habsburg Frigyes főherceg felújított millenniumi pavilonját a Gemenc Zrt. ökoturisztikai központjában a Tolna megyei Pörbölyben szerdán.


Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az eseményen azt hangsúlyozta: a beruházás egyszerre értékmentés, értékmegőrzés és értékfelmutatás, továbbá jól rávilágít a vadgazdálkodási, valamint a vadászati kultúra egységére, a természeti és kulturális értékek megőrzésének fontosságára.

Vadászat, vadgazdálkodás nélkül a Gemenc Zrt. területén élő, világhírű szarvasállományt nem lehetne egyensúlyban tartani az erdővel és a mezőgazdasággal, mert az állatok túlszaporodása tönkretenné az erdőt, kezelhetetlen konfliktust okozna a gazdákkal, a szarvasállomány mennyiségileg és minőségileg sem lenne fenntartható - jegyezte meg.

Hozzátette: mindez vadászati érték és a vadászati turizmus szempontjából is súlyos következményekkel járna, rontaná Magyarország, a magyar vadgazdálkodás hírnevét, veszélyeztetné a vadgazdálkodásból élők megélhetését.

Semjén Zsolt a millenniumi pavilonra utalva azt hangoztatta, hogy az építményből sufni, vagy tűzifa lett volna, ha nem lenne a megmentésének anyagi fedezetét biztosító Gemenc Zrt. és a vadászati világkiállítás.

Sok ezer ember jön ide megnézni épített örökségünket, és a kiállításon keresztül vadgazdálkodási eredményeinket - mondta.

Hozzátette, az épület történelmi dicsőségünket is mutatja, rávilágít, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia mekkora fejlődést jelentett a birodalom népeinek, továbbá "mennyivel természetesebb és szervesebb egység volt a monarchia, mint az Európai Unió".

A mentalitást, a történelmet, vagy a kultúrát tekintve nem sok közünk van egy göröghöz, vagy egy baltihoz, de aki megnézi ezt az épületet, pontosan érteni fogja, hogy egy csehvel, szlovákkal, horváttal, osztrákkal félszavakból is értjük egymást, s ez minden értelemben vett örökségünkre, a vadászati örökségre is igaz - fogalmazott a politikus.

Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a teremtett világot, a természetet két szélsőségtől kell védeni. Az ipari lobbitól, amely a profitot mindenek fölé helyezve kizsákmányolná, és attól, amely a sorsára hagyná azt. "Ami a kertész kezében a metszőolló, a vadász vállán a puska" - utalt Semjén Zsolt a vadászat fontosságára.

Nagy István agrárminiszter arra mutatott rá, hogy a vadászkastélyt mintázó pavilon az egyetlen, amely teljes egészében fennmaradt az ezredéves kiállítás több száz épülete közül, és mostantól a gímszarvasok életét, három gemenci kötődésű világrekord trófea másolatát is bemutató, valamint híres vadászoknak emléket állító Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas elnevezésű kiállításnak ad otthont.

A tárcavezető kitért rá, hogy a teremtett világ védelme napjainkban a keresztény gazdálkodás fontos eleme, ezért az agrártárca irányítása alatt működő erdőgazdaságok és nemzeti parkok ennek a szolgálatába állítják szakértelmüket.

Ez a hozzáállás jellemzi a Gemenc Zrt. munkáját is, ez emelte a gemenci erdőt Magyarország egyik legértékesebb és a kirándulók által legkedveltebb erdei élőhelyévé - jelezte.

Kiemelte, a Gemenc Zrt. küldetése, hogy a rábízott értékekkel fenntarthatóan gazdálkodjon, megőrizze, ápolja a kulturális értékeket is, így "méltó és igazságos", hogy a pavilon, mint egyedülálló műemlék mostantól a cég ökoturisztikai központjában látható.

Kovács Zoltán, a 2021-es "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos közölte, hogy az épület "maga az élő történelem", faanyagának 68 százaléka még a korabeli készítők keze munkáját dicséri.

A pavilon számos megpróbáltatáson ment keresztül, mire visszanyerte eredeti funkcióját: volt millenniumi pavilon, hadikórház, vegyszerraktár is, s azzal, hogy a múltunk egy meghatározó darabját méltó formájában sikerült újra felállítani és olyan helyszínhez kötni, ahol évente közel százezren láthatják, jó programelem jött létre a világkiállításhoz kapcsolódóan - közölte.

Az eseményen kiosztott háttéranyagban szerepel, hogy a millenniumi pavilon 1894-ben Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére vörösfenyőből készült és először Lembergben (Lviv - Ukrajna) állították fel a Lengyel Nemzeti Kiállításon, hogy lengyel területek kulturális, gazdasági eredményeivel ismertesse meg a látogatókat.

Albrecht főherceg halála után unokaöccse és örököse, Habsburg Frigyes neve fémjelezte a pavilont, amely Budapestre, az ezredéves kiállításra, majd Szekszárdra, Keselyűsre, Bárányfokra került. A közelmúltban már elhagyatottan álló építményt 2019-ben a Gemenc Zrt. vásárolta meg és Pörbölyön építette, újította fel.
A kivitelezés során kicserélték a pavilon korhadt vörösfenyő elemeit, palatetejének helyére az eredetinek megfelelő fazsindelyes tető került, elvégezték a faanyagvédelmi, festési és épületgépészeti munkákat, s biztosították, hogy fűthető és hűthető falakkal, hőszigetelő nyílászárókkal megfeleljen a 21. századi elvárásoknak.

Az épület átadásával egyidejűleg az ökoturisztikai központban nyílt meg a Gemenc egykori fővadászáról, Party Istvánról elnevezett vadászattörténeti tanösvény.
A helyszínen az erdészet keresztet állított az 52. Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére.


Átadták Habsburg Frigyes megújított millenniumi pavilonját Gemencen
2021. augusztus 25. - A Gemenc Zrt. egyedülálló interaktív kiállítással várja a gímszarvas iránt érdeklődőket
Átadta az egykor, az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításon is felállított és Habsburg Frigyes főherceg nevéhez köthető, historizáló stílusú, vadászkastélyt mintázó monumentális pavilont a Gemenc Zrt., az Ökoturisztikai Központjában, Pörbölyön. A vörösfenyőből készült épületet a szakszerű felújítás után, az eredeti állapotot leginkább megközelítő módon mentették meg az enyészettől és alkották újjá. A jelentős történeti, iparművészeti és építészettörténeti értékkel bíró csarnoképület egyben a most megnyíló „Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas” című interaktív állandó kiállításnak is a helyszíne. Az eseményen átadták a pavilonhoz kapcsolódó „Party István vadászattörténeti tanösvényt”, és megáldották az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére a pavilon mellett felállított keresztet is.

A vadászkastélyt mintázó nem mindennapi pavilon
A vörösfenyőből készült épület Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére készült 1894-ben Teschenben, és először a Lengyel Nemzeti Kiállításon építették fel Lembergben. Innen 1896-ban egyenesen Budapestre, a Városligetbe szállították az elemeire bontott pavilont az Ezredéves Országos Kiállításra.
Albrecht főherceg időközben elhunyt, a tescheni uradalmat unokaöccsére, Habsburg Frigyes főhercegre hagyta. Frigyes egyben az Alsó-Duna-völgyében lévő Bellyei uradalmat is megörökölte, amelynek hazai területei ma a Gemenc Zrt. kezelésében lévő Béda-Karapancsa tájegység részét képezik. Így az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításon, Budapesten már az ő neve fémjelezte a pavilont, ami uradalmainak terményeit, bányaüzemét és trófeakiállítását mutatta be. Az „Ezredéves” rendezvénysorozat 250 pavilonjából ma már ez az egyetlen fennmaradt épület. Mivel a legtöbb épület a kiállítás után néhány évvel megsemmisült, ezért a több mint 125 éves pavilon történeti, ipar- és kultúrtörténeti értéke is jelentős.

Lemberg (1894 – ma Lviv, Ukrajna), Budapest (1896), Szekszárd (1897), Keselyűs (1971) és Bárányfok (1988) után 2019-ben Pörbölyre került az impozáns, vadászkastélyt mintázó épület. A közel egy évtizedig elhagyatottan álló pavilont a Gemenc Zrt. vásárolta meg, majd szétszerelt állapotban Ökoturisztikai Központjában állította fel és újította meg. A felépítés során a korhadt, rovarok által károsított faelemeket új vörösfenyő elemekre cserélték, az alsó ablakokat megszüntették, mivel azok az eredeti épületen nem voltak. A palatetőt új, az eredeti állapotnak megfelelő fazsindelyes fedés váltotta fel. Ezt követően megtörténtek a faanyagvédelmi és festési munkálatok, illetve az épületgépészeti szerelések. A modern elvárásoknak megfelelően az épület ma már fűthető és hűthető, a falak és a nyílászárók hőszigeteltek.

Interaktív kiállítás a gímszarvas egy évéről
A „Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas” elnevezésű kiállításnak biztosít méltó helyszínt a pavilon. Több, mint 300 fotó, infografikák, érintőképernyős multimédiás pultok és játékok segítik az ismeretek befogadását. A kiállítást úgy alkották meg, hogy a kisgyermekektől a szakemberekig mindenki megfelelő és érdekes információhoz jusson a gímszarvasok egy évciklusáról. A látogató a templomi csarnokot idéző teremben körbejárva januártól decemberig követheti végig a gímszarvasok életét. Egy-egy hónaphoz kapcsolódóan pedig megismerkedhet a szarvasok társas viselkedésével, a családok életével, az agancsfejlődés ciklusaival, a szarvasbőgés titkaival. Szóba kerül az állatok anatómiája, a vadgazda szerepe, de a szarvas és az őz közötti különbség is. Megtekinthető a három gemenci kötődésű világrekord trófea másolata, és ízelítőt kapunk a világ népeinek szarvaslegendáiból is. A kiállítótérbe lépőt a regösénekek csodafiúszarvasának nagyméretű üvegképe fogadja, mögötte áll a stilizált magasles, amelyre felkapaszkodva különleges perspektívából bontakozik ki az épület faragott gerendás tetőszerkezete. A küzdő gímbikákat bemutató, körbejárható dioráma pedig testközelbe hozza a csak a szarvasbőgések idején megfigyelhető, a szarvastehenekért harcoló bikák lélegzetelállító összecsapását.

Party István vadászattörténeti tanösvény
A pavilon mellett felállított tanösvény a vadászati kultúrát, annak hazai vonatkozásait úgy mutatja be, hogy hangsúlyossá teszi a hosszú távú fenntarthatóságot, a természetes élőhelyek és életközösségek megőrzését, kifejezetten a vadállomány és környezete közötti egyensúlyra összpontosítva.

A névadó Party István, Gemenc egykori fővadásza, aki a gemenci gímszarvas gazdálkodás egyik megalapozója volt. 1951-től az akkori Gemenci Állami Vadgazdaság vezetőjeként, majd 1968-tól a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászati igazgatóhelyetteseként dolgozott. Ő ismerte fel a hullámtéri erdőkben élő gímszarvas kitűnő genetikai adottságait és a gazdag élőhelyben rejlő lehetőségeket. Etetők hálózatát építette ki, nevéhez fűződik a jelenlegi vadföldhálózat és -gazdálkodás kialakítása, bevezetése.

Fontos helyszín a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központja
A 2021-ben megrendezendő „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki helyszíneként a kiállítóhely hosszútávon tudja támogatni az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központjában már évtizedes múltra visszatekintő természetvédelmi szemléletformálást és az ismeretterjesztő munkát.
A Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központja Pörbölyön pedig kiváló helyszínt biztosít a gyűjtemény számára, hiszen évente több tízezer bakancsos, kerékpáros és vízi turistát lát vendégül. Innen indul a Gemenci Erdei Vasút, illetve itt várja diákjait a Gemenc Erdészeti Erdei Iskola is. A központhoz tartozó vadmegfigyelőnél élőben lehet megtekinteni gímszarvasokat és vaddisznókat. Ezen kívül számos kiállítás, gyűjtemény és tanösvény várja az érdeklődőket az erdei vasútvonal állomásain is (Gemenc kincsei kiállítás, Halászati kiállítás, Méhészeti Gyűjtemény, Molnárka tanösvény).

Forrás: MTI
0
0
0
s2smodern
powered by social2s