Az Országos Magyar Vadászati Védegylet drón szakbizottsága 2026. március 26-án tartot-ta ülését Bugyin, a Forster Vadászkastélyban, ahol a résztvevők a közelgő kaszálási idő-szakra készülve egyeztették a gidamentési program idei feladatait és fejlesztési irányait.

A tanácskozáson Szabó László, a Bizottság elnöke, dr. Bleier Norbert, Kammermann Péter és Szatmári Ákos, az Agrárminisztérium tájegységi fővadászai, Tóth Richárd drónpilóta és Pukánszki Zoltán vadgazdálkodási szakember.

Az egyeztetés középpontjában a drónnal végzett őzgidamentés gyakorlati tapasztalatainak megosztása állt. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a mentések hatékonyságát jelentősen befolyásolják az időjárási viszonyok, valamint a kaszálások időzítése. Kiemelték: a hajnali és – az új éjjellátó technológiáknak köszönhetően – az éjszakai keresések is egyre nagyobb szerepet kaphatnak.

A beszámolók szerint tavaly különösen ott voltak sikeresek a drónos felderítések, ahol a vadászatra jogosultak és a földhasználók együtt tudtak működni. A bizottság több tagja hangsúlyozta: a legfontosabb cél továbbra is a gidák megóvása, ugyanakkor fontos lehet a jelölésük, ezáltal pedig sorsuk további nyomon követése, ennek révén pedig a kutatások során is releváns információk gyűjtése.

Az ülésen szó esett a módszertani kérdésekről is. A résztvevők megvitatták a jelölés szükségességét, a minimális emberi érintkezés fontosságát, valamint a különböző technikai megoldások – például hőkamerák vagy ultrahangos vadriasztók – alkalmazásának lehetőségeit. Egyetértés volt abban, hogy a technológia mellett a szemléletformálás kulcsfontosságú: a földhasználók bevonása és a vadgazdálkodók proaktív hozzáállása nélkül nem érhető el áttörés.

A szakbizottság kiemelt feladatként határozta meg egy országos „dróntérkép” létrehozását, amely megmutatja, hol érhetők el a mentésben részt vevő drónpilóták és drónos cégek. Emellett cél egy egységes kommunikációs jelenlét kialakítása is, különösen a közösségi médiában, ahol rendszeres és látványos tartalmakkal kívánják növelni a program ismertségét. Ez pozitív irányba befolyásolhatja úgy a vadászatra jogosultak, a vadászok, mint az agrárgazdálkodók társadalmi megítélését.

A jövőre nézve fontos fejlesztési irányként merült fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával való szoros együttműködés erősítése (ennek jó alapot ad a vadászati érdekképviseletek és a köztestület idén megkötött stratégiai partnerségi megállapodása), a pályázati és finanszírozási lehetőségek bővítése, valamint a drónos szolgáltatások igénybe vételének ösztönzése. A résztvevők hangsúlyozták: a gidamentés olyan kezdeményezés, amely minden érintett számára pozitív hozadékkal jár.

Az ülésen részletesen esett szó egy kísérleti jelölési program elindításáról is, amely a Védegylet égisze alatt, az Agrárminisztérium anyagi támogatásával valósul meg idén. Ennek keretében két vadgazdálkodási egység területén összesen 12 gida nyomon követését tervezik korszerű jeladókkal. A projekt várhatóan értékes adatokat szolgáltat majd a jövőbeli vadgazdálkodási és kutatási munkákhoz.

A szakbizottság tagjai egyetértettek abban, hogy bár a drónos gidamentés hazánkban még fejlődési szakaszban van, az eddigi eredmények biztatóak, és megfelelő támogatással, szervezettséggel jelentős előrelépés érhető el a következő években.

Országos őzgida- és fészekalj mentési akcióprogram előzményeiről, 2025-ös eredményeiről ide kattintva tájékozódhat.

Forrás: OMVV / Agrojager