Brutális módon öltek meg őzeket Algyőnél a Tisza árterében. Az orvvadászokat lefülelték, egy volt helybéli politikus ellen pedig orgazdaság gyanúja miatt indult eljárás. Információink szerint éttermekbe is juthatott az ellenőrizetlen vadhúsból.

Tavaly március óta figyeltük az algyői hídtól jobbra lévő árteret a nagyfai oldalon, valaki ugyanis ekkor lőtt meg orvul egy őzet a területünkön. Megtaláltuk a nyomokat – idézte fel az orvvadászok ellen indított harc kezdetét Balog Sámuel, aki szerint Algyőn mindig voltak vadorzók, de „senki sem mert hozzájuk nyúlni". A nagyfai rész a Tisza-ártérrel a vásárhelyi székhelyű Hód-Mezőgazda Zrt. Hód-Mező Vadászegyesületének területe. Balog Sámuel a cég vagyonvédelmi vezetője, s ő irányítja a vadgazdálkodást is.

Az orvvadászok hurkokat helyeztek el az ártéren, azokon a csapásokon, ahol az őzek és vaddisznók járnak. A vadászati törvény szerint tilos a vadat nem élve fogó csapdázási módszerrel – így különösen csapóvas, hurok, horog alkalmazásával –, valamint veremmel, méreggel elfogni, elpusztítani. Balog szerint a hurkozás az egyik legbrutálisabb vadászati módszer.A vadorzók csónakkal jöttek a zsákmányért. Mint később kiderült, nem véletlenül, hiszen az egyikük hivatásos halász, aki előbb felszedte a varsákat, megnézte, hogy van-e bennük hal. Aztán kiszedték a hurokból a csapdába esett őzet, amelyet a helyszínen megnyúztak. Az állat bőrét és fejét a Tiszába dobták – mondta Balog Sámuel. A vagyonvédelmi vezető megfigyelése alapján ezután hívták az orgazdát, aki a kikötőben várta őket, de olyan is előfordult, hogy a lakására vitték a vadhúst az orvvadászok. Az év vége felé kétnaponta ellenőrizték a hurkokat a vadorzók. Balog Sámuelék szorgosan gyűjtögették a bizonyítékokat, többek között vadfigyelő kamerákat szereltek fel a fákra. Csak ezután szóltak a szegedi rendőröknek, akik január 7-én elfogták a két algyői férfit. Az orvvadászokkal szemben lopás és állatkínzás, egy volt helybéli politikus ellen pedig – aki korábban önkormányzati képviselő volt – orgazdaság bűncselekmény gyanúja miatt indult eljárás.

Balog elmondása szerint a vadorzók nem csupán őzet, de vaddisznót is ejtettek. A káruk megközelíti a 2 millió forintot. Az orvvadászok elfogásakor mintegy 50 hurkot találtak, szedtek fel, de a vagyonvédelmi vezető szerint több mint 100 hurkot helyeztek ki az ártérre, amelyek most víz alatt vannak.
– Megélhetési bűnözéssel kerültünk szembe, amely nem másról, mint a könnyű pénzszerzési lehetőségről szól. A vadorzók fél óra alatt 20–30 ezer forintot is kereshettek, s jól járt az orgazda is. A dologban még az a félelmetes, hogy az akár két napja dögön lévő jószág az éttermi láncba is bekerülhetett – mondta a Hód-Mezőgazda Zrt. vagyonvédelmi vezetője.

Gyorsan lépett az ügyben a Tisza Halászati Szövetkezet: január 15-ével bevonta a hivatásos halász területi engedélyét – tudtuk meg Ujhelyi Dezsőtől. A Tisza Halászati Szövetkezet elnöke elmondta: idén már nem halászhat a Tiszán a társasággal szerződésben álló algyői férfi, akinek a cselekménye közfelháborodást váltott ki – nem csak halász körökben. – 30 éve dolgozom a szövetkezetnél, de ilyen esetünk még nem volt. Elítéljük, amit a tagunk tett, aki közölte, bírósághoz fordul, ha nem adjuk ki a területi engedélyét, mert erre az évre már megvan az állami engedélye. Mi már döntöttünk, nem kapja meg a területi engedélyét – mondta határozottan Ujhelyi Dezső.

2 év börtön állatkínzásért és orgazdaságért

Az orvvadászat a magyar vadállomány és a magyar vadgazdálkodók legnagyobb ellensége. A legelterjedtebben alkalmazott módszer a hurkozás, ami óriási kínt jelent az elfogott állatnak, amely több óráig is szenvedhet a hurokban, míg elpusztul. A hatályos büntető törvénykönyv szerint állatkínzásért, illetve orgazdaságért 2 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

Forrás: Délmagyaroroszág