Somogyi Ilona rendszeresen járja a Bakonyt, ismeri a madarak mozgását. Somogyi Ilonát a környéken mindenki ismeri, ami nem is csoda, hiszen vadászként rendszeresen járja a vidéket - Mindig is természetjáró ember voltam. Csatkán születtem, édesapáméknak az erdő szélén volt birtoka, a nagybátyámék itt is maradtak. Gyönyörű szép hely volt, gyerekként ott szerettem játszani a fák, bokrok, hasadékok között. Édesanyám nagybátyja vadász volt Súron, munka után bejárt hozzánk - mesélte.

Ilonától 1976-ban egy idősebb helybéli kérdezte meg, hogy lenne-e kedve vadászni, ő pedig elvégezte az ehhez szükséges vadgazdálkodási tanfolyamot, és a Komáromi Bérkilövő Társaságnál kezdett vadászni, majd rá két évre a súriakhoz került át. A társaságok átszervezése után is tovább vadászhatott, hiszen földje is van. Négy bikatrófeája van, több őzbak- és vaddisznóagyar egészíti ki a gyűjteményt. Most a legbüszkébb egy kacsaláb formájú őzbaktrófeára. Hű társa a kétéves szálkásszőrű tacskó, Picúr első „bevetésén" úgy szagolt ki egy sebzett vaddisznót, hogy előtte órákig követték az erdőben. - A Bakonyunk gyönyörű szép. Ha nem ülnék kint a lesen órákat, talán nem is tudnám, hogy a madarak vonulásából, a vad mozgásából lehet tudni, hogy milyen lesz az időjárás - mondta a vadász.

Forrás: 24 óra