Nyomtatás
Találatok: 1590
téli szemestakarmány kiszórásETETÉS | A hótakaró alatt még azt a kevés ennivalót is nehezen találják meg az állatok, ami a földön van. Éppen ezért tesznek ki etetőket az erdő bizonyos pontjaira a vadászok.
Vadetetésre indultunk a szolnoki Csillag Benővel, a tószegi vadásztársaság tagjával a Szolnok és Tószeg között található saját etetőjéhez. Az előző napokban esett hó még nem olvadt el, így csizmában ballagtunk el az etetőhelyhez. A szolnoki vadász hátizsákjában fél zsáknyi kukorica és napraforgó ocsú lapult. A majd térdig érő hóban nagyjából tizenöt perces sétát tettünk meg. Ez alatt szó szerint nyomon követhettük az állatok mozgását: láttunk őz és fácán nyomokat is. A fácánok a magas hóban nem tudják teljesen felemelni a lábukat, így faroknyomukat is otthagyták a talajon.

Mivel még a puha hó sem „nyelte” el lépteink zaját, így már messziről meghallottak bennünket az őzek. Nem várták meg, hogy letegyük az élelmet, megszaporázták lépteiket és eltűntek a messzeségben.
Három fős csapatunk hótakarításra is szolgáló lapáttal felszerelkezve tartott a Csillag Benő által készített, náddal fedett etetőhöz. A praktikus eszközre azért volt szükség, mert a havat mindig el kell takarítani az etető környékéről. A nagy hóban ugyanis a kisebb testű állatok könnyű célpontjaivá válhatnak a rókáknak, ezért a vadász ez alkalommal is alaposan megtisztította a területet.

Akik olvasták a Bambi című könyvet, azok bizonyára azonnal a benne szereplő őzekre gondolnak. A regényben az őzgidák a téli, hóval fedett tájon próbálnak élelmet találni és átvészelni a hideg hónapokat. A tapasztalt és bölcs őzbakok és őzsuták óvják utódjaikat attól, hogy az emberek által készített etetőkhöz menjenek. Féltik őket a vadászoktól. Bizonyára nem minden ok nélkül, de a legtöbb vad elpusztulna a fagyban, ha nem tennének ki az emberek számukra élelmet.
Azt tudni kell, hogy a vadászidény három hónapig tart, a többi a vadak gondozásával telik. Ebbe tartozik bele az etetésük is, mely szeptembertől márciusig tart.
Az élelem más állatokat is odacsalt az etető környékére. Borz költözött a közelbe. Mindezt az odújából és a környéken talált nyomokból lehetett megállapítani. A föld alatti odú („borzvár”) alagútrendszerből és kamrákból áll, több bejárata van. Mivel a borzok igen tiszta állatok, ürüléküket a „lakásuktól” bizonyos távolságra, külön erre a célra készített gödörben helyezik el.
— Többek között ez különbözteti meg őket a rókáktól, akik a saját otthonukban végzik el dolgukat — mondta el Csillag Benő. Hozzátette, többször is próbálták már előcsalogatni, elfogni a borzot, de nem sikerült. Azért szeretnék ha távozna a környékről, mert veszélyes az apróvadakra.

A borzzal mi sem találkoztunk, az eledelt kitettük, majd visszafordultunk, hogy nyugodtan fogyaszthassák azt az állatok.

Lábon álló takarmány
A búvóhely is fontos a vadaknak, madaraknak a táplálék mellett, és az úgynevezett vadföldek mindkét követelménynek eleget tesznek egyszerre. Ezek olyan területek, ahol a takarmánynövényeket — például cirok, napraforgó — nem takarítják be, lábon hagyják, így az állatok fokozatosan fogyasztják el a tél folyamán a termést. Mindeközben ki sem kell mozdulniuk a sűrűből.

Vadgazdálkodás a megyében
2005 2006 2007 2008
Bevételek 823 millió Ft 749 millió Ft 815 millió Ft 815 millió Ft
Kiadások 796 millió Ft 790 millió Ft 833 millió Ft 855 millió Ft
Egyenleg 27 millió Ft -41 millió Ft -18 millió Ft -40 millió Ft
Forrás: megyei vadászszövetség

Forrás: Szoljon