Vizsgálat vizsgálatot, feljelentés feljelentést követ a Bakonyerdő-nél. Nem elég, hogy a legnagyobb állami erdőgazdaság 300 milliót bukhat az engedély nélküli devizaügyleteken, még a mesés bérrel, de „konyha nélküliként" alkalmazott séf, a volt vezér vadászfegyvergyűjtő hobbija és egy pápai luxuslakás körüli elszámolási bonyodalmak is tetézik a gondokat.
A Bakonyérdő Zrt. vezetése - a cég, könyvvizsgálóinak tanácsára - úgy döntött, 300 millió forintos céltartalékot képez, fedezendő azokat a veszteségeket, amelyek a 2007-ben és 2008-ban kötött, igen magas kockázatú devizaügyletek miatt várhatóan elszenved a társaság. Az ügyben egy belső vizsgálatot követően, tavaly júniusban jelentős vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés gyanújával tett feljelentést a társaság felügyelőbizottsága (fb). A kockázatos, úgynevezett határidős swap-ügyleteket engedélyező vezérigazgatót, Horváth Lászlót és pénzügyekért felelős helyettesét, Györkös Károlyt még tavaly menesztették. KHorvátK1' megkeresésünkre cáfolta a veszteség nagyságát, s kijelentette: menesztésének igazi oka nem az említett tranzakció volt, az csak ürügyként szolgált. Mint mondta: a devizaügyletek az első két évben több mint 300 millió forintot hoztak az erdőgazdaságnak, így szerinte a szaldó pozitív lesz. Az ügyletek az erdőgazdaság azon veszteségének a fedezésére szolgáltak, amelyek az erős forint miatt keletkeztek a bevételét jórészt devizában megszerző cégnél - magyarázta az exvezér, akit értesülésünk szerint Györkössel együtt gyanúsítottként hallgattak meg az fb feljelentésére indult büntetőeljárásban.
Papp Sándor, a társaság igazgatóságának elnöke ezzel szemben úgy véli, hogy a hektikusan változó árfolyamok közepette egy ötéves futamidejű ügylet megkötése, amelyben évi több millió euró eladására vállaltak kötelezettséget erős (245-ös) árfolyamon, nem éppen felelős vezetői magatartásra utal. Az igen bonyolult és a bankok által is nagy kockázatot vállaló ügyfeleknek ajánlott devizaügyleteket már csak azért sem köthette volna meg a cég, mert a szabályzatok minimális kockázatú devizabefektetéseket engedélyeznek. Ezeken az átlagember számára nehezen érthető tranzakciókon ugyanis óriási összegeket lehet bukni és minimálisát nyerni, ezért Papp komoly felelőtlenségnek minősíti a szerződések aláírását.
Osztja ezt a véleményt Barczi Béla, a Bakonyerdő fb-elnöke is, aki szerint akkor is feljelentést kellett volna tenniük, ha történetesen nem keletkezik veszteség az ügyleteken, mivel a szerződéseket aláírók túllépték hatáskörüket, és nem tájékoztatták a tulajdonosi és vezető testületeket. Emellett megszegték a cégnél érvényes befektetési szabályzatot és a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. belső szabályozását is. - Az ügyletek nyomán a társaságok csaknem teljes vagyonát banki keretjelzálog terheli, holott a belső szabályzatunk szerint a teljes vagyonérték maximum fele ajánlható meg biztosítékként, ráadásul 150 millió forint fölött a testületek jóváhagyására is szükség van, ám erre nem került sor - fogalmazott az elnök. Hozzátette: a céltartalékképzés miatt a Bakonyerdő olyan mértékű költségcsökkentésre kényszerült, hogy 2008-ban fel kellett függeszteniük a cafeteriarendszert, melyet csak tavaly ősszel állítottak vissza részlegesen, így a tranzakciók pénzügyi vonzata nemcsak az állami tulajdonban lévő céget, hanem annak több mint ötszáz munkavállalóját is hátrányosan érintette.
Még ennél is rosszabbul alakulhatott volna a helyzet, ugyanis 2008 októberében, a forint mélyrepülésekor csak a véletlenen múlt, hogy egyik napról a másikra nem vált működésképtelenné a legnagyobb hazai erdőgazdaság. A CIB ekkor arról értesítette a Bakonyerdőt, hogy 900 milliós bukásra állnak, s lezárják a tranzakciót. (A pénzügyi termék kockázatosságát jól jellemzi, hogy egy nappal korábban még csak 400 milliós volt a veszteség.) Egy szabálytalanul aláírt - pontosabban alá nem írt - keretszerződés volt az oka annak, hogy a bank nem tudta inkasszóval érvényesíteni követelését. Pedig utóbb a pénzintézet beismerte: az ügyleten - közvetítőként - 900 milliós vesztesége keletkezett, amelyet a Bakonyerdőnek kellett volna állnia. A bank ezért pótfedezet bevonását kérte a Bakonyerdőtől, amely azt képtelen volt előteremteni. Már így is el kellett zálogosítania teljes ingó és ingatlan vagyonát. Papp Sándor szerint a hatáskörtét messze túllépő Horváth mellett felmerül a bank felelőssége is, mert tudniuk illett volna, hogy az erdészeti társaságok részvényei nem „forgalomképesek", az azokat megtestesítő vagyonelemekre nem lehet ilyen óriási kockázatú ügyleteket kötni.
Az igazgatóságon belül komoly konfliktus alakult ki a szabálytalan keretszerződés kapcsán is. Emiatt ugyanis a bank új ajánlatot is adott a társaságnak, amelyben ugyan eltekintett a 900 milliós veszteség azonnali megfizettetésétől, ám új fedezet bevonását és hasonló ügyletek ismételt megkötését kérte. Ezt a hiányos tájékoztatás dacára - Papp Sándor ellenszavazatával - az igazgatóság jóváhagyta. Ezek után a cég a bankkal újabb, 2013-ig szóló szerződést kötött tízmillió euró a korábbi 245-ös árfolyamon történő eladására. Bomba üzletről nem beszélhetünk, hiszen az euróval tegnap 271 forint környékén kereskedtek a devizapiacon, s a kurzus 250 forint alá a legvérmesebb remények szerint sem süllyed.
Forrás: Népszabadság
