Nyomtatás
Találatok: 3860
agancsokGazdasági kérdés lett az úgynevezett hullott agancs gyűjtése, egy szezonban akár több tízezer forintot is kereshet vele az, aki jól ismeri az erdőt, s mellette a szerencsével sem áll hadilábon.

A gímszarvasok levetett fejdíszei után legálisan azonban csak engedély birtoká-ban kutathatnának az érintettek.
Gyakorlatilag a télutó és a tavasz kezdete az agancshullás időszaka, az idősebb szarvasbikák valószínűleg már mind megszabadultak gyönyörű díszeiktől, de a fiatalabbak többsége is levedlette azokat. Az erdőben szétszóródott agancsokat hivatalos gyűjtők szedik össze, s adják el a vadgazdálkodóknak. Ez a legális forma, ám tény, hogy létezik illegális gyűjtés is, hiszen az agancsnak jó ára van a piacon. Az első kategóriás, azaz két kilogrammot meghaladó, ép és egészséges agancsért kilónként akár kétezer forintot is fizetnek. Egy fejlettebb fejdísz így tízezer forintot is érhet.

Megyénkben a Zalaerdő Zrt. 2. számú, azaz a bánokszentgyörgyi erdészete tekinthető a hullott agancs gyűjtés legfőbb központjának, a hatalmas erdőségek borította területen viszonylag sokan foglalkoznak vele. A szentpéterföldei Fülöp Ferenc egykor rengeteg agancsot gyűjtött össze. Feri bácsi ma is kisegít az erdészetnél, de arra már nem nagyon vállalkozik, hogy reggeltől estig járja az erdőt a szarvasok nyomában.

- Egy hullott agancsról azt is meg lehet állapítani, hogy mikor dobta le a bika - mondta. - Ha véres a rózsája, akkor azt az állatot űzték, hajtották, így menekülés közben az agancsa beleakadt bokrokba, gallyakba, vagy nekiütődött valaminek, például egy fatörzsnek, s azért esett le. Ha természetes körülmények között hullatta el a vad, akkor vérnyomot nem nagyon látni rajta.
Szintén a közép-zalai faluban lakik a térség legtapasztaltabb gyűjtője, az agancsot szenvedélyesen kutató Tarsoly Zsolt. A fiatalember immár huszonnegyedik éve járja rendszeresen az erdőt, amikor szóba elegyedünk vele, akkor is onnan tartott hazafelé.

- A megyének ezen a részén biztosan én gyűjtöttem össze a legtöbb agancsot, a 24 év alatt mintegy hétszáz darabot - sorolja a fiatalember. - Átlagosan harmincat találok egy évben, de akadt olyan esztendő, amikor ötven jött össze. Idén 17 darabnál tartok.
Tarsoly Zsolt szerint az agancsgyűjtés nem tartozik a legkönnyebb pénzkereseti lehetőségek közé, hiszen többnyire reggeltől egészen napestig talpon kell lennie, gyakran a legsűrűbb részeit kutatva át a rengetegnek. A helyismeretre nemcsak a tájékozódás miatt van szükség, hanem az eredményesség miatt is. Aki csak úgy bóklászik, az ugyanis ritkán talál agancsot. Ha azonban valaki pontosan ismeri az állat mozgását, s tudja, hogy merre legel éjszakánként, illetve hol tartózkodik nappal - szaknyelven szólva: hol vannak a beállók -, arra bizony előbb-utóbb rámosolyoghat a szerencse. A szentpéterföldei fiatalember tapasztalatai szerint párban nagyon ritkán találni meg az agancsot, de többször előfordult már, hogy a két szárat egymástól függetlenül fellelte. Ennek ma már egyre kisebb az esélye, hiszen ahogy számos más helyen az országban, úgy a szentpéterföldei erdőben is sok illegális gyűjtő dolgozik. Az általuk összeszedett agancs pedig rendszerint a feketepiacra kerül, sokszor a valós értéknél alacsonyabb áron.

Mindezt Egle Zoltán vadászati műszaki vezető is megerősíti, aki többek között az agancsot viselő állatok anatómiai sajátosságait is elmagyarázza. Eszerint tél végén, tavasz elején a hormonháztartás változásai miatt az agancsrózsánál csontfaló sejtek jelennek meg, melyek felfalják a szövetet. A koponya részét képező csontcsap és az agancsrózsa elválik egymástól, az agancs lehullik. - Az új agancs teljes kifejlődése körülbelül öt hónapig tart - magyarázta tovább Egle Zoltán. - Ilyenkor vadászati tilalom van érvényben. A fejlődés alatt lévő agancs - ezt a szaknyelv barkásnak nevezi -, nagyon érdekes, hiszen meleg, élő szövettel van dolgunk, aminek nagyon érdekes, puha a tapintása. Az újonnan kifejlődött agancs teljesen megőrzi a korábbi fejdísz formáját, ám évről évre nagyobb és vastagabb lesz.

A szakember azt is hozzátette: ha az agancshullás természetes úton történik, akkor fájdalommentesen, általában kevés vérzéssel zajlik le, ám az üldözések során az agancs kiszakad a koponyából, és ilyenkor az állat rettenetesen szenved.
- Elsősorban ezért nem örülünk annak, hogy a megfelelő ismeretekkel nem rendelkező, illegális agancsgyűjtők járják az erdőt - sorolja a vadászati műszaki vezető, majd hozzáteszi: más állatot is zavarnak az erdőben bóklászók, a nemrégiben ellett vaddisznókocák például a zajra elhagyják vackukat, ezért a malacok könnyebben megfáznak, s az elhullás magas arányú lehet.

- A hullott agancs összegyűjtése mégis fontos számunkra, mert kizárólag ebből tudunk következtetni az adott területen található szarvas állomány mennyiségére és minőségére - folytatja Egle Zoltán. - A kívánatos tehát az lenne, hogy csak és kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével rendelkezők gyűjthessék össze az elhullott agancsot. Az engedély nélküli gyűjtést a törvény is tiltja.

A Zalaerdő Zrt.-nél a hullott agancsot három külön kategóriába sorolják. Az elsőbe tartozik a két kilogramm feletti, ép és egészséges agancs, ennek kilójáért kétezer forintot fizetnek. A második kategóriába a fél és két kilogramm közöttiek tartoznak, melyek kilónkénti ára 1.300 forint, míg az ennél is kisebb súlyúért maximum 150 forintot remélhet a gyűjtő. Egle Zoltán hozzáteszi: ez az ár valamivel magasabb a feketepiacra jellemzőnél, hiszen a céljuk az, hogy az illegális kereskedelmet lehetőség szerint visszaszorítsák. A felvásárolt hullott agancsot a különleges, érdekesebb darabok kivételével tovább értékesítik. Többségük gyógyászati alapanyagnak Kínába kerül, míg kisebb hányadukból idehaza késnyeleket, gombokat, nyakkendődíszeket és egyéb dísztárgyakat készítenek.

Forrás: Zalai Hírlap

0
0
0
s2smodern
powered by social2s