A változékony időjárás az állatokat is megbolondítja. A dél-somogyi utak a nap 24 órájában életveszélyesek az élelmet kereső, megriadt vad miatt.

Február-március az agancsgyűjtés időszaka, egyre több ember járja az erdőket. Az őzek, szarvasok, vaddisznók, rókák és a nyulak életterét megzavarják, így az állatok már nappal is kimerészkednek az utakra.

- A szeszélyes időjárás megzavarja az állatok viselkedését, szokásait – mondta Horváth Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegységvezetője.

Horváth Zoltán hozzátette: a nagy hó miatt nem találnak táplálékot, és ha enni akarnak, akkor az eddigieknél nagyobb távolságokat kell megtenniük. Éhesek, az ösztön hajtja őket. Levetik a félelmeiket és átmennek azokon az útszakaszokon is, amelyeken korábban nem láthattuk őket.

A szakember szerint nem ez az egyetlen oka annak, hogy rengeteg a vad az utak mellett: ahol a havat eltakarítják, ott néhány fokkal melegebb a hőmérséklet, és a sötét aszfalt is több fényt, meleget gyűjt össze. A kis sarjadó gyepek is jobban nőnek itt, melyeket szeretettel legelnek a vadak. A zavart állatok többet is mozognak táplálékkeresés közben, ezért is találkozunk velük gyakrabban.

- A táplálék mellett ásványi anyagokat is keresgélnek a vadak. Az etetőhelyek környékére télen sótömböket is teszünk, ez azonban gyakran nem elég – tette hozzá Puskás Zoltán, a Sefag Zrt. Barcsi Erdészetének igazgatója. – Az utakat ugyanakkor sózzák a síkosság ellen, az állatok pedig annyira élvezik a nyalogatását, hogy gyakran a kürtszóra, és a fényjelzésre sem hajlandók lemenni az útról.

Előfordul, hogy a legnagyobb óvatosság mellett sem kerülhetjük el a szemtől-szembe találkozást a vaddal. Ez az autótulajdonosnak és a vadásztársaságoknak is tetemes károkat okoz. Ilyenkor célszerű rendőrt hívni, még akkor is, ha személyi sérülés nem történt. A rendőrség ugyanis rögzíti a nyomokat és szakvéleményük fontos szerepet játszhat a későbbi eljárásban is.

- A helyszínen a rendőr több szempontot is vizsgál, hiszen azokon a területeken, ahol a szabadon élő állatok veszélyét jelző táblát kihelyezték, a jármű vezetőjének fokozottan kell figyelnie a területen élő vadakra – tájékoztatott Horváth Zoltán barcsi közlekedésrendészeti osztályvezető.

Somogyban, az M7-es autópálya mellett a vadterelők ellenére, sűrűn találkozhatunk az országban egyedülálló módon a vadveszélyt jelző táblákkal.

– Vizsgáljuk, hogy járművezető megszegte-e a KRESZ-t, a vadásztársaság pedig elemzi, hogy van-e az út közelében szabálytalanul elhelyezett vadetető vagy történt-e szabálytalan vadászat.
 
Horváth Zoltán hozzátette: nem könnyű megítélni a felelősség kérdését, így előfordult már olyan eset is, amikor a közútkezelő bizonyult a vétkesnek az út mellett található többméteres fű miatt. Az autótulajdonos kárát a Casco biztosítása térítheti meg, ha azonban a vadásztársaság bizonyul vétkesnek, akkor minden felmerült kárt neki kell megfizetnie. Súlyosabb ütközésnél, ha az autóban utazó utasok is megsérülnek, a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás alapján az utast ért kárt a biztosítók térítik meg.

A dél-somogyi utak egész évben kiemelten veszélyesek. A legkockázatosabb a Barcs-Lad, a Lábod-Kadarkút összekötő út, illetve a 68-as út Barcs-Lábod szakasza, itt idén hat ütközés történt.

A legkellemetlenebb meglepetéseket a szarvasok okozhatják. A többmázsás állat teste olykor becsúszhat az utastérbe, ami a bent ülők halálát okozhatja. Az autóban keletkező hibák kijavításához mélyen a zsebbe kell nyúlni: a legminimálisabb sérülés esetén is mintegy 300 ezer forintról indul a kár összege. Bitó Csaba, az egyik barcsi szerviz vezetője elmondta: havonta legalább kétszer találkoznak vadkáros gépkocsival. A javítás költsége függ az autó típusától is. A szervizben már egy új autó értékét, kétmillió forintot is otthagyott a tulajdonos az elszámolásnál.

Forrás: Somogyi Hírlap