A megyei vadászkamara felismerte azt az egyre nagyobb súllyal megjelenő problémát, miszerint a róka az egyik leggyakrabban humán vonatkozású egészségügyi problémákat is felvető faja hazai vadászterületeinknek.
Megyénkben 1992-ben kezdődött a rókák orális immunizációja, melynek eredményeképpen a veszettség már nem tizedeli meg rendszeresen állományukat, miközben – a rendszerváltás eredményeként – a mezőgazdaságban struktúraváltás (tulajdonosváltás) történt: az addigi nagytáblás művelési mód helyett több körzetben a kis táblás, mozaikos szerkezet vált uralkodóvá. A megváltozott táj, a környezetbarát gazdálkodási módok következtében elszaporodott zsákmányállatok (rágcsálók) létszámára az alkalmazkodóképes faj pozitívan reagált.

Mindez hamarosan éreztette hatását, a rókaállomány robbanásszerűen megnőtt. A túlszaporodott populáció többek között súlyos állat- és humán-egészségügyi veszélyeket hordoz. Ma már nem ritka, hogy a rókák az emberi településekre is behatolnak, s ilyenkor a háziállatokkal különböző módon kontaktusba kerülnek, melyek során leginkább a kutyák és a macskák fertőződnek meg, pl. a legújabban jelentkező, emberre is veszélyes kórokozóval, az Echinococcus multilocularis (apró galandféreg) élősködővel. Vadgazdálkodási szempontból apróvadas vadászterületeken a ravaszdik kártétele szintén jelentős, mivel az ivadékgondozás időszakában a szaporulatban súlyos veszteségeket okoznak. A védett állatok tojásainak, fiatal egyedeinek pusztítása miatt a természetvédelmi területeken is indokolt az állományszabályozásuk.

Az említett okok miatt a 2010-es esztendőben is folytatódott a megyei vadászkamara vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottságának a kezdeményezése, amely célul tűzte ki, hogy évente legalább egy alkalommal a vadgazdálkodók figyelmét a rókaállomány szabályozására fordítja. A bizottság elnökének, Orbán Tibornak a felhívására négy nap alatt, 15 megyei vadászterületről összesen 97 róka került elejtésre, amely minta képezte az alapját egy átfogó állatorvosi vizsgálatnak. A vizsgálathoz szükséges feltételeket az idei évben a KAEG Zrt. biztosította. Az erdőgazdaság szépen felújított patkányosi vadászházában került sor a munka elvégzésére. A teríték egy részét, a megyei hatósági állatorvosok segítségével, az évente kötelezően előírt veszettség előfordulását kimutató vizsgálatra Budapestre szállították, a kapott eredmények szerint a minták veszettségre negatívak voltak.

Dr. Heltay István és dr. Sikó Barabási Sándor (a Kovászna megyei állat-egészségügyi hatóság igazgatója) egy határon átnyúló program keretében 85 egyedből vett mintát, célzottan az Echinococcus multiloculáris fertőzöttség megállapítása céljából. Az Országos Állategészségügyi Intézetben végzett vizsgálatok megállapították 26 (31%) róka volt fertőzött (8 egyed erősen, 3 közepesen és 15 gyengén).

A fertőzött állatokból kikerülő peték leggyakrabban rágcsálókban fejlődnek hólyagféreggé, azonban ez a parazita megbetegíti az embert is, míg a ragadozó (róka, macska, kutya stb.) tünetmentes, addig az emberben (májban, tüdőben) hosszú lappangási idő (több év) alatt kifejlődött hólyagféreg magas arányban elhalálozást is okozhat. A vizsgálatok eredményéből megállapítható, hogy a szabad környezettel érintkező háziállataink folyamatos féregmentességére fokozott figyelmet kell fordítanunk.

Az időjárási anomáliák miatt a rókatetemek ártalmatlanítása nem a mindenki által elvárt leghatékonyabb megoldás szerint történt, e hiba azonban mára megoldódott.

A rendezvényen a legtöbb mintát begyűjtő vadgazdálkodó képviseletében (Dózsa VT) Pagonyi Péter hivatásos vadász vehette át a vándorserleget és a vele járó kotorékcsapdát. A szomszédos Ausztriában nagyban megkönnyítik az állomány szabályozását és figyelemmel kísérését a hálózatban a területekre letelepített műkotorékok, a náluk már bevált módszerek lehet, egyszer nálunk is teret nyernek, jelenleg a költségességük a legnagyobb visszatartó erő a vadgazdálkodók felé.

Forrás: KO