Hosszú évek óta most fordult elő először, hogy a zalai vadgazdálkodási ágazat veszteséges lett. A kiváló nagyvadállományáról híres megyénkben az ágazatban a bevételek és kiadások különbsége mínusz 62 millió forint lett, az egy évvel korábbi 80 millió forint nyereséggel szemben.

A vadászati ágazatban márciustól a következő év február végéig számítják a gazdasági évet. A vadásztársaságok ez év márciusában beküldött és nemrég összesített jelentései alapján meglepő fordulatról számolt be lapunk érdeklődésére Lázár Attila, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vadászati osztályvezetője.

Mint kiderült bevételek és kiadások különbsége mínusz 62 millió forint lett, az egy évvel korábbi 80 millió forint nyereséggel szemben.

Összehasonlításként, míg a bázisévben 1 milliárd 196 millió forint bevétel származott a vadászatból, addig az ágazat művelői ez év tavaszán 1 milliárd 128 millió forint árbevételt jelentettek be a vadászati hatóságnál.
 
- Az elmúlt vadászati évben nemegyszer fordult elő, hogy a társaságoknál lemondták a korábban biztos vendégnek számító külföldi vadászok a szarvas- vagy vaddisznóvadászatot, és nem minden esetben sikerült pótolni az ilyen kiesést. A gazdasági válság a külföldi bérvadászok pénztárcáját is apasztotta - mondja Lázár Attila.

Mint az osztályvezetőtől megtudtuk, a vadászat vesztesége nem volt általános, a tavalyi év során működő 51 vadászatra jogosult közül 18 társaság jelentett veszteséget, ami azonban igen nagy arány. Mellettük többen éppen csak nullszaldó körül zárták az évet. A vadászat bevételeit az ágazatban számos tételre bontják. Arra a kérdésre, hogy ezek közül mi rontotta leginkább az eredményeket, Lázár Attila érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet.

- A vadgazdálkodás szempontjából legfontosabb stratégiai nagyvadakból többet lőttek a megyében - mondta.  - Gímszarvasból az előző évi 3500-hoz képest 4000, a korábban elejtett 4800 őz helyett 5300, vaddisznóból pedig a 2008-2009-ben elejtett 7800 helyett 10 600 példány került puskavégre ez év tavaszáig. Némileg nőtt a társaságoknál az úgynevezett bérlelövési bevétel, ami a trófeákért kifizetett pénzt jelenti. Azonban két olyan vadgazdálkodási tétel is van, ami rendkívül kedvezőtlenül alakult, úgy tűnik, elsősorban ezeknek tudható be a veszteség döntő része.

Az előző vadászati évben 248 millió forint bevétel származott a lőtt vad eladásából, azaz a vadhús értékesítéséből, most pedig csak 141 millió forint. Ezzel szemben a vadgazdálkodási kiadások megnőttek. Az előző évben összesített 376 millió forint helyett 2009 februártól ez év márciusig 501 millió forint kiadás terhelte a vadgazdálkodást  említette a veszteség vélhető főbb okait a vadászati hatóság megyei vezetője.

Az említett tendenciákról (hogy’ lehet, hogy több lőtt vadból kevesebb bevétel, ráadásul veszteség származik?) megkérdeztünk egy gyakorló szakembert, Zsernoviczky Károlyt, a pacsai vadásztársaság fővadászát is. A társaság egyébként a nyereségesek közé tartozik.

- Magyarországon és egész Európában is rendkívül megnőtt a vaddisznóállomány, mindenhol sokat lőttek belőle. Mi például közel 500 vaddisznót lőttünk az év során. Ezért jelentősen megnőtt a vadhúskínálat, aminek hatására csökkentek az átvételi árak. Míg az előző évben a vaddisznó húsáért a felvásárlótól kilónként 250 forintot kaptunk, addig tavaly már 100 forinttal kevesebbet. A felvásárlók átvételkor korábban is minősítették a húst, de tavalytól ezt még szigorúbban teszik. Egy-egy rosszul meglőtt, például a hajtásban hátulról combon talált disznó húsáért, ha leminősítik harmad- vagy negyedosztályúra, előfordul, hogy 50 forintot ajánlanak kilónként. Annyiért már eladni sem érdemes. Csökkent a szarvashús ára is - így a fővadász.
 
A vadlelövések előző évhez képest jóval nagyobb száma miatt azonban nem kell a vadállományt félteni. Mint Lázár Attila közölte, a vadászterületek legutóbbi becslései alapján tovább nőtt mind a gímszarvas, mind pedig a vaddisznók száma a megyében.

Az okokról:
A vadászattal járó kiadások növekedését részletezve Zsernoviczky Károly elsősorban az üzemanyagok árának emelkedését, a vadgazdálkodóknál működő munkagépek, autók fenntartásának drágulását említette, s többe került a takarmány előállítása is a vadföldeken. A vendégek hiánya is bevételcsökkenést okozott, náluk elsősorban a németek jöttek kevesebben. Sikerült ugyan pótolni őket Nyugat-Európából, de a vendégek csak a kisebb gímszarvasbikákat lőtték, így körülbelül 35-40 százalékkal kevesebb lett a szarvasbikákból származó árbevételük.

Forrás: Zalai Hírlap