Nincs nyilvántartás arról, melyik állat nincs beoltva. Megyénkben hatvanezer körüli lehet a családoknál tartott kutyák száma. Az állatok 70 százaléka lehet beoltva, de mindez csak feltételezés, ugyanis az elmúlt másfél évben nem megoldott az ebnyilvántartás.
- Az addiginál bonyolultabbá tette a másfél évvel ezelőtti FVM-rendelet a kutyaoltást -mondta dr. Fisi István, az állatorvosi kamara megyei elnöke. Hozzátette, például Sióagárdon a helyi önkormányzat 2-3 évente összeíratta, hányan tartanak kutyát, így a 300 eb számon volt tartva. Egy-egy védőoltás után pontosan lehetett tudni, hogy hányan nem jöttek el.

Hűket felszólítottak levélben, kiírták a pótoltás időpontját, és aki akkor sem hozta el a kutyáját, azt szankcionálták. Volt egy hatóság, mely a kezében tartotta az ebtartást. Jelenleg az a helyzet, hogy az önkormányzatoktól elvették a hatósági kontrollt Most csak akkor lehet feljelentést tenni a kutya tulajdonosa ellen, ha megharap valakit az állat, és ekkor kiderül, nem volt beoltva. Ilyenkor a büntetés 50 ezer forint Dr. Szabó Ákos bátaszéki állatorvos is hasonlóan vélekedett. Hiába ismerik az adott településen a kutyákat és a gazdáikat, a jelenlegi szabályok szerint bármelyik magánorvossal beoltathatják az állatot, így végül is senki nem tudja, hogy melyik eb van beoltva és melyik nincs.

Horváth Vencel külterületen lakik, három keverék kutyát tart. Az egyik állat lebetegedett, és állatorvost hívott hozzá, gondolta, ha már úgy is ott van a doki, mindjárt le is rendezhetik az esedékes oltásokat. Akkor lepődött meg", amikor egy oltásért 3200 forintot kért az orvos, és a régi könyv helyett is újat vetetett vele, aminek darabjáért újabb háromszáz forintot kért. A három jószág aznap 10 500 forintjába került, és a doki nagyvonalú volt, mert nem kért pénzt a beteg kutya kezeléséért és a kiszállásért sem.

Dr. Fisi István, az állatorvosi kamara megyei elnöke szerint átlagosan 3000 forintot kérnek egy oltásért, de ez az összeg változhat attól, hogy milyen oltóanyagot használ az orvos, és tartalmazza-e a féregtelenítést és az államnak kifizetett ebenkénti 260 forintos illetéket, vagyis eb-adót is. Az utóbbiból befolyt összeget egyébként feltehetően a rókák veszettség elleni védelmére fordítják, mondta a szakember. Az új oltási könyvre azért van szükség, mert több adminisztrációt igényel az új rendelkezés. Hologrammal ellátott bélyeget kap a tulajdonos, és csak ezzel, illetve a beragasztott oltóanyag címkéjével igazolhatja, hogy az oltást megkapta a kutyája.
Az állatgyógyszert forgalmazó cégek adatai szerint 30 százalékkal esett vissza tavaly a veszettség elleni vakcinák forgalmazása, ez is azt bizonyítja, hogy kevesebben oltárnak, mondta dr. Szabó Ákos állatorvos. Ez azért veszélyes az emberre nézve is, mert a veszettség vírusa még nem, tűnt el az országból. Félő, hogy pár éven belül ismét számolni kell vele.

Dr. Fisi István elmondta, a múlt évben a szedresi és a sióagárdi körzetében lévő négy településen 36 kutyaharapásról tettek bejelentést, szerencsére az esetek többségében a kutyák oltása rendben volt. A szakma szerint a megoldás az lehetne, ha visszakerülne az ebnyilvántartás és a kontroll az önkormányzatokhoz.

A veszettség még ma is halálos betegség
A veszettség tüneteit már az 5000 évvel ezelőtti krónikákban is leírták, de az okát nem ismerték, védekezni nem tudtak ellenne. Pasteur kutatásai nyomán vált ismertté a vírus. 0 hozta létre az első oltóanyagot is. Ennek ellenére még ma is a világon 25 ezer ember hal meg évente a veszettség miatt.
A bajt a fertőzött állatok terjesztik, leggyakrabban harapás útján. A veszettség emberre, állatra nézve gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű. A védekezés egyetlen módja a védőoltás. Öt évvel ezelőtt Magyarországon is megkezdődött a rókák megelőző védőoltása. Ennek lényege, hogy csalétekbe ágyazott fóliakapszulákat szórnak le repülőgépről az adott terepre tavasszal és ősszel. A kapszulákban elrejtett oltóanyag 2-3 hétig hatékony.

Forrás: Tolnai Népújság