Megnőtt az aranysakálok száma a somogyi erdőkben. A rókánál kicsit nagyobb testű, falkában vadászó állatok Lábod környékén okozták a legnagyobb pusztítást a vadállományban.
A nádi farkasként is emlegetett csúcsragadozó Magyarországon is gyakori volt, de aztán a populáció hanyatlásnak indult, az 1900-as évek elején mindössze két példányt tartottak számon hazánkban. 1989-ben hazánkban kihaltnak nyilvánították, aztán a 90-es évek alatt elkezdett “visszaszivárogni” a régi Jugoszlávia felől, elsősorban a Duna és a Dráva környékén.

A megfelelő élőhely és főleg a bőséges táplálék miatt ma már egyre nagyobb az állomány. Nyolc-tíz egyedből álló falkákba verődve vadásznak és komoly károkat okoznak a vadállományban.

Az apróvad mellett a dámszarvasra és a gímborjakra is nagy veszélyt jelent, de egyes források szerint az őz a kedvence. Az emberre alapvetően nem veszélyes, a haszonállatokra viszont igen, Somogy megyében előfordult, hogy egy juhnyájat támadtak meg aranysakálok.

Lanszki József a Kaposvári Egyetem Természetvédelmi tanszékének tudományos főmunkatársa a Sonline.hu hírportálnak azt nyilatkozta, hogy bűnbakot kreáltak ebből az állatból és eltúlozzák az általa jelentett veszélyt. Mindenesetre a kialakult helyzet miatt Somogy megyében az aranysakál egész évben lőhető.



Forrás: MTI / Farm