Hargita megye negyvenöt vadászterülete jelenleg tíz vadászegyesület, vadgazda kezelésébe tartozik. A tulajdonviszonyok változása miatt viszont ősztől a vadászterületek kezelőinek egy része kicserélődhet – tudtuk meg Máthé Károlytól, a Hargita Megyei Erdészeti és Vadállományi Felügyelőség felügyelőjétől.

Az utóbbi években megváltozott az erdők tulajdonviszonya, sok terület magánkézbe került, és ennek értelmében változott a vadásztörvény is.

A vadásztörvény

A vad állami tulajdon, ugyanúgy, mint az altalajkincs, viszont a vadászjogot az állam kiadja olyan jogi személynek, amely teljesíti a szükséges feltételeket. Ilyen vadgazdák lehetnek a magánszemélyek által alapított vadászegyesületek, az erdészetek, esetleg tanintézmények, kutatóintézetek, ahol vadászattal foglalkoznak. Az állam, a minisztérium a vadgazdákkal szerződést köt a törvény által előírt futamidőre, a vadászterület kezelésére. „Ami új, hogy a 2006-ban megjelent 407-es törvény értelmében a tulajdonos beleszólhat abba, hogy az állam melyik vadászterület-kezelővel, melyik vadgazdával kössön szerződést – magyarázta Máthé Károly –, vagyis az, aki az adott vadászterület legalább 51%-ának tulajdonosa, dönthet arról, hogy melyik vadgazdával kössön szerződést az állam.”
Igaz, hogy a törvény négy éve jelent meg, de eddig még nem lehetett alkalmazni – tudtam meg a felügyelőtől –, mert a szerződések tíz évre voltak kötve. Az első szerződések idén novemberben, az állami erdészet által kötött szerződések viszont csak 2011 márciusában járnak le. „A határidők közeledése most kicsit megbolygatta a tulajdonostársadalmat – vélte Máthé Károly. – Olyan helyzet van, mint 2000 előtt. A tulajdonosok igyekeznek társulni, hogy birtokolhassák a vadászterület 51%-át, hogy ők dönthessenek a vadászterület sorsa fölött. Sok túlkapás is van, sokan félreértik, és veszélyeket is rejt magában ez az időszak.”
Amint Máthé Károly elmondta, az állami erdészet által adminisztrált vadászterületek, amennyiben így marad a törvény, nem maradhatnak az állami erdészetnél. „Ha a tulajdonosok nem is tudnak bizonyítani 51%-ot, akkor is a törvény értelmében ezek a területek licitre kerülnek – magyarázta Máthé Károly. – Ugyanis a törvény szerint, ha a tulajdonosok nem döntik el a terület sorsát, akkor második lehetőségként megkérdik a régi bérlőt, hogy akarja-e bérelni. Csakhogy az állami erdészetet nem tekintik régi, hagyományos bérlőnek, emiatt az állami erdészet kezelésében levő tizenhárom Hargita megyei vadászterület licitre kerülhet.”
A felügyelő szerint ez a tulajdonosok szempontjából nem rossz, mert esetleg nagyobb területbért tudnak kicsikarni (a bér 81%-át a tulajdonos kapja meg), viszont veszélyt jelenthet a vadállomány szempontjából, mert amelyik vadgazda tudja, hogy el fogja veszíteni a vadászterületet, igyekszik levadászni, hogy amíg az övé, addig minél több haszonra tegyen szert.

Kik vadásznak manapság?

„Nagyjából ugyanaz történik a vadásztársadalomban is, mint a romániai társadalomban – foglalta össze Máthé Károly. – Régebb is megvolt a vadásztársadalomban egy felső réteg, ami az akkori ún. nomenklaturistákból tevődött össze: rendőrfőnök, szekusok, pártelvtársak. Most is megvan egy felső réteg ugyanúgy, csak most vadásznak ezek mellett az újgazdagok, a ’nehéz fiúk’, az ’okos fiúk’. Ugyanakkor jönnek külföldi vadászok is, de a válság miatt talán kevesebben, mint az előző években – véli a felügyelő, aki szerint minden vadászható faj iránt van érdeklődés, de leginkább a medve, a szarvas, a siketfajd, az őz csalja ide a külföldi vadászokat.
Alacsony a kilövési keret, mégis sokszor még az engedélyezett számú vadat sem lövik ki – teszi hozzá Máthé Ká­roly, aki szerint előfordul, hogy a vadgazdák külföldi vadászra számítanak, de nem kapnak időben vendéget, vagy nem kerül olyan medve, amelyik tetszik a vendégnek. Egyébként a medvéért kifizetendő ár bérvadászok részére 300 font alatt minimum 5000 euró, afölött 7000 euró, de az egyes vadgazdák ennél többet is kérhetnek.

Forrás: Székelyhon.ro