Bár a Föld területének mindössze 4 százalékát foglalta el betelepülőként az ember, mégis egyre több faj lakóhelyét fenyegeti veszély. Így nem csoda, hogy az addig vadon élő állatok némelyike igazi városlakó lett.
Néhány évvel ezelőtt egy békásmegyeri panellakás redőnytokjából egy 45 (!) egyedből álló denevérkolóniát mentettek ki a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai. A Budai hegyekben elterülő városrészekben mindennapos vendég a vaddisznó, a róka. Tőlünk keletre, valamint a nagy amerikai vadrezervátumok környékén naponta-hetente látni a kertek körül ólálkodó, szemétben turkáló, háziállatokat elejtő, sőt olykor az embert is megtámadó mackókat. Legutóbb egy falánk medvebocs tíz napig mászkált a fejére rászorult nagy befőttesüveggel, mígnem állatvédőknek sikerült őt csapdába ejteni és megmenteni.

„Ez a nyár nagyon medvésre sikeredett és még nincs vége. Brassóban, Tusnádfürdőn turisztikai látványosság volt sokáig a bocsokat sétáltató anyamedve, lassan Udvarhelyszék, Gyergyó és Csíkszereda térsége is bekerült a híradásokba, mivel az utóbbi években megszaporodtak a medvék garázdálkodásáról szóló hírek: megdézsmálják a termést, felfalják a sertéseket, elpusztítják a házőrzőket, megrongálják az épületeket, a kerítést, és a területét védelmező emberre is rátámadnak – írja internetes blogjában Balázs Árpád. A helyi erdőkben mintegy 600 medve él, így az ott lakóknak az esti séta is veszélyes lehet, hiszen bármikor szembetalálkozhatnak az utcán a vadállattal, szól a beszámoló.
Hazánkban a különféle madarak, a denevér, a róka a leggyakoribb vadvendég a városokban, falvakban, no és a nyest, amely nemcsak táplálékot, de kiváló búvóhelyet is talál a házak padlásán. „Míg Amerikában elsősorban növényevő fajok kezdték meghódítani a városi élőhelyeket, nálunk inkább a ragadozók egyre nagyobb városi elterjedése figyelhető meg.” – írta a National Geographicban megjelenő tanulmányában két szakember, Szőcs Emese és Heltai Miklós. A nyest betelepülése sokszor észrevétlen, és igen gyakran előfordul, hogy a padlás beépítése után az apró vadcsalád a gipszkarton és a cserépsor között folytatja mindennapi életét – a lakók legnagyobb bánatára. Még nagyobb bosszúságunkra a nyest előszeretettel fogyasztja a különféle szigetelőanyagokat! Ma már a belvárosban is él nyest, például a Bazilika kupolájában, az Oktogon néhány épületében.

A sünt nem lehet éppen vadállatnak nevezni, de az mégiscsak meglepő, amikor egészen a küszöbig, vagy még azon túl is merészkedik, nem egyszer a kutyának vagy macskának kitett ételt majszolja azok tálkájából. Ez a példa is jól mutatja, hogy az élelem megszerzése érdekében az állatok sokszor teljesen levetkőzik természetes félénkségüket.

„Bár a vörös róka a veszettség egyik fő terjesztője, az egészséges róka is rendkívül jól alkalmazkodik az emberi környezethez. Meg kell szoknunk a rókát, mert az emberhez közel is nagyszerűen megél, Budapesten a 12. kerületben, a Gellérthegyen, a Sashegyen, a vasútvonalak mentén, a Duna-parton, a Rákos- és a Szilas-patak mentén láthatunk egyedeket” – nyilatkozta nemrégiben az origónak Dr. Szemethy László biológus, a gödöllői Szent István Egyetem docense.

Az urbanizálódott madarak közül a szarka az egyik legokosabb, de egyben legagresszívebb faj. Veszélyt jelent az énekesmadarakra, kirabolja a fészkeket. Az utóbbi években, elsősorban a madárvonulás időszakában hatalmas rajokban jelenhetnek meg városaink utcáin a fecskék is, amelyek, egy-egy váratlanul hideg időszakban – amikor a rovarok nem repkednek – élelem nélkül maradnak, elgyengülnek, és drámaian nagy számban elpusztulhatnak.

Az erdei vadak elsősorban ott jelennek meg gyakorta, ahol az épített környezet nem válik el élesen a természettől, így például a budai hegyekben elterülő zöldövezetekben, ahol a sok kiránduló miatt az állatok ráadásul még hozzá is szoktak az ember közelségéhez. Nem ritka vendégek a kertek, házak körül a vaddisznók, őzek, szarvasok. Nem hagyják el természetes élőhelyüket, nem költöznek be a városba, csupán a könnyen megszerezhető élelem csalja ide őket, legfőképpen az ínséges időszakokban. (hanna) KERETES 1. Medve és motoros találkozója A balesetet a fekete medve okozta, figyelmetlenül és „szabálytalanul” szaladt át New Jersey állam egy észak-nyugati főútvonalán. A medvés-motoros találkozón sem ember, sem állat nem sérült meg súlyosan, a mackó saját mancsán becammogott az erdőbe, a motorkerékpáros férfi (nem saját lábán) a megyei kórházba került, ám hamar ellátták és hazaengedték. A balesetről a rendőrség közlése alapján számolt be az AP amerikai hírügynökség 2010. júniusában.

Forrás: Borsonline