A változékony időjárás megbolondította az állatok belső óráját: gólyák maradtak, kitollasodó fácánokat látunk, és az apróvadak is fogyatkoztak.
Néhány gólya „elfelejtett" elköltözni a hideg idő közeledtével Dél-Somogyban. Ezek későn költő párok, és a szakemberek szerint még nem késtek el, hiszen szeptemberben is jó esélyük van arra, hogy táplálékot találjanak. Amíg nem köszönt be a fagy, addig a legyek és békák nagy számban élik világukat.
- A hideg, csapadékos időjárás miatt megcsúszó költőpárok általában fiatal gólyák, amelyek még nem túl rutinosak - mondta Horváth Zoltán a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegység vezetője. – Ezek a párok-később tatarozzák a fészket, így később is költenek; ez azonban idén még jól is jött, mivel a tojásban a fiókák biztonságosabban átvészelik a cudar időt, mint a szabadban.  Ezért látunk viszonylag több gólyát még az országban, mert viszonylag jobban túlélték a változékony időjárást.

A fehérgólyák nagy része azonban már elvonult, őket követik a feketególyák. Az időjárástól függően a 22-25 fokos melegben még maradhatnak, de legkésőbb szeptember végén útra kelnek. A madarak Afrikában a Nílus folyását követve érkeznek meg a telelőhelyeikre. A legtöbben Kelet-Afrika szavannáin, Etiópiában, Kenyában, Tanzániában, telelnek, de többen egészen Fokföldig, Afrika legdélibb csücskéig jutnak el. Ritkán telelnek át Magyarországon, de már erre is akadt példa: három éve, Csurgó térségében vészelte át a telet 3-4 gólya Somogyban. Emellett sok madár kóborol a hidegben, néhányan például lerepülnek Horvátországba, ahol pár fokkal melegebb van.

A gyorsan változó idő a somogyi apróvad állományban és a földön fészkelő énekes madarak szaporodásában is kárt tett, ugyanis élőhelyeiket sok helyen elöntötte a víz. Idén pont az árvizekkel esett egy időre ezeknek az állatoknak a költési időszaka, így a legtöbb utód elpusztult. Drasztikusan csökkent a számuk; a drávaszentesi réten például a pacsirták, fürjek költésének 50-60, néhol 90 százaléka tönkrement. Hasonló az arány a fácánoknál is.
- Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a kistestű fajok képesek az úgynevezett sarjú (pót)költésre, és bár az első költés a legerősebb, azért így nem kerül veszélybe a fajok fennmaradása - tette hozzá Horváth Zoltán. - Most már látunk néhány kitollasodó fiókát, bár fácánból például csupán két-három család él a területen.
A szakemberek szerint azonban Somogy még megúszta a nagy tragédiát. Bár a madarak mellett az olyan kisebb állatoknál is gondokat okozott a hideg, csapadékos idő, mint a nyulaknál, mégsem pusztultak el a csemeték úgy, mint az őzeknél a Tisza mellett, ahol a májusban született gidák nem élték túl az árvizet.

Riasztás a természetvédőknél
A védett törpegém Tapsonyba került gondozásra a nemzeti park egyik munkatársához, s bár az ételt elfogadta, sajnos néhány napon belül elpusztult. Ez csak az egyik eset, mikor beteg, vagy sérült madarakhoz hívják a természetvédelmi szakembereket. Leggyakrabban gólyákhoz riasztják őket, főleg most a költözési időszakban. Nyemcsók Tamás természetvédelmi őr arról is beszélt: a tavaszi hűvös időjárás miatt a legtöbb gólyánál nem sikerült az első költés. Ezért másodköltésbe kezdtek, de a majdnem egyhónapos késés miatt a fiókák túl fejletlenek ahhoz, hogy szüleikkel együtt induljanak a vonulásra. Ezért sok gólyafióka magára marad. A kezdeti szárnybontogatás sem ment könnyen: akkor látványosan megszaporodott az áramütések, törések száma.
Leginkább gázolások miatt egerészölyvekhez is hívják őket, bár az esetek 98 százalékában sasnak nézik az emberek ezt a ragadozómadarat. - Minden bejelentésre kimegyünk - így Szegvári Zoltán.

- Azonban vannak olyan esetek, mikor nagyobb az aggodalom, mint a baj. Például ilyen a hűvös időben ledermedt sarlósfecske. Mivel nincs tápláléka, ez egy túlélési taktika. Amint melegebb lesz, magához tér. Macskabagoly-fiókákat is gyakran hoznak hozzánk. Itt a fiókák könyörgő hangját hallva gondolják, hogy gond lehet. Mikor még nem tudnak repülni, de már kimásznak a fészekből, ezzel a hanggal jelzik szüleiknek hol vannak, hova kérik az ennivalót. Ilyenkor nem kell őket háborgatni, nincs baj.

Vissza a természetbe
A sérült állatot madármenhelyre Baranya megyei Pécs-Vasasra, vagy a' Magyar Madártani Egyesület Zala megyei fenékpusztai  madármentő állomására kerülnek a tájegységből.  Szegvári Zoltán azt is elmondta: állatorvosi vizsgálat-után, ha olyan kisebb probléma van, amivel ők is megtudnak birkózni, akkor maguk gondoskodnak az állatokról. A lényeg, hogy minél hamarabb visszakerüljenek természetes környezetükbe.
Szeptemberben a gólyák útra kelnek, hogy Közép és Dél-Afrikában teleljenek ki. Leggyakrabban Etiópiába, Tanzániába, Kenyába, Kelet-Afrika szavannáira tartanak, de néhányan egészen Afrika legdélibb csücskéig, Fokföldig is eljutnak. A Magyarországon fészkelő 5000- 5500 pár felnőtt és a 10 000-12 000 fiatal gólya azért vonul el, mert meleg tollazatuk ellenére, a hótakaró miatt nem találnának elég táplálékot.
Fenyősi László a Duna-Dráva Nemzeti Park Drávái csoportvezetője elmondta: a madarak útja Dél-Afrikáig 8-15 hétig is eltarthat, ezalatt 150-300 kilométert tesznek meg naponta. A gólyák egészen
márciusig tartózkodnak Afrikában, ahol mást sem tesznek, mint táplálkoznak és pihennek.
Hozzátette: itt nincs fészkelés, a gólyák a ragadozóktól való védekezésképpen csoportosan a fákra ülnek, ahol úgymond a „beülőhelyeken" töltik virradásig az éjszakát.

Forrás: Somogyi Hírlap