Lehullott a hó, s a tél beköszöntével intenzívebbé válik a vadászterületeken a vadetetés. Ma már nemcsak télen etetik a vadgazdálkodók a területükön levő vadállományt, de tény, ilyenkor nagyobb e gondoskodás fontossága.
– Ilyenkor az a cél, hogy segítsünk az áttelelésben, abban, hogy minél jobb kondícióban vészelje át a vad a téli időszakot. Lezajlott a mezőgazdaságban a betakarítások zöme, és kevés az olyan növény, amely megfelelő táplálékot biztosít, kell a kiegészítő vadtakarmány – mondja Kreiner Roland, a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészetének erdőművelési ágazatvezetője, aki egyben a vadgazdálkodást is felügyeli.

A megyeszékhelyről Gellénháza felé megyünk az erdészet terepjárójával. Az egerszegi erdészet több mint 8500 hektárnyi vadászterületén 25 helyen etetik az állatokat, a hatalmas terület egyik ilyen etetőhelyére tartunk, a Kökényes nevű részen.

– Elsőrangú szarvas beállóhely ez, ahol nagyobb számban szeretnek áttelelni a gímszarvasok. A szarvasbika lesvadászatok lezajlottak, a vendégvadászok ilyenkor még selejt bikát lőhetnek, valamint tarvadat, azaz szarvastehenet, -borjút és -ünőt. Továbbá a héten kezdődnek a vaddisznó hajtóvadászatok – sorolja a szakember a vadászterület főbb eseményeiről.

Mindezek kapcsán elmondja még, hogy a vad etetésének azért összetettebb a célja pusztán az áttelelés segítésénél. Nagyon fontos, hogy ilyenkor is az erdőben tartsák a vadállományt, lehetőleg távolabb a csemetésektől és a mezőgazdasági területektől, az erdei és a mezőgazdasági vadkár mérséklése érdekében. E szempontok figyelembevételével jelölték ki az etetőhelyeket. Másrészt a vad helyben tartása a közelgő hajtóvadászatok eredményessége szempontjából sem elhanyagolható jelentőségű. Ilyenkor télen sűrűbben etetnek, hetente kétszer járják végig a takarmányt szállító pótkocsis vontatókkal a vadászterületet.

Kedden, a meglátogatott Kökényesben Cseh László szórta a szemes kukoricát, s mint elmondta, a traktor hangját már megismerik, sűrűn lát vadat. Mi persze egyet sem láttunk, túl sokan és hangosan kíváncsiskodtunk az etetőhelyen.

– Zömében szemes takarmány, elsősorban kukorica kerül ki a területre, ezt idényszerűen árpával, búzával egészítjük ki. Ezenkívül lédús takarmányokkal is etetünk, hulló almát és alkalomszerűen silót vásárolunk e célra, a siló az őzek és a szarvasok számára nagyon fontos. A téli takarmányozás során mindezek mellett szálasról is gondoskodni kell, felbálázott széna áll rendelkezésünkre, amit a saját vadföldjeinken gyűjtünk be. Szénából azonban csak nagyon jó minőségűt szabad adni a vadnak. A széna egyébként a táplálkozásuk mellett másra is jó. A vaddisznó, majd februárban, malacozáskor vacoképítésre is felhasználja. Zala megyében a talajok nem biztosítják a nagyvad táplálkozásában fontos és megfelelő mennyiségű ásványi anyagot, ezért azt pótolni kell. Erre a célra mi minden évben 4-5 mázsa kősót helyezünk ki a megfelelő területekre – sorolta Kreiner Roland az erdészet téli vadetetésében fontos táplálékokat.

Az erdészet rendelkezésére álló 100 hektár vadföldből 60 hektárt vadlegelőnek használnak, azaz rétként művelik, amit a vad rendszeresen lelegelhet, 40 hektárt pedig intenzíven művelnek. Kukoricát, zabot, búzát és csicsókát is termeltek. Ez azonban csak kis részét biztosítja a vadetetéshez szükséges takarmány mennyiségnek, aminek több mint 90 százalékát vásárolják. Szemes termésből 700-800 mázsát, szálasból 10 mázsát, lédúsból zömmel almát, 200 mázsát.

Lázár Attila, az MGSZH vadászati osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, a megyében a vadgazdálkodók mindenütt gondoskodnak a téli etetésről, takarmányhiány miatti elhullás nem lesz. A tél egyelőre nem kemény, de ha megfagy a talaj, és nagy lesz a hó, a jelenleginél nagyobb jelentősége lesz a rendszeres, de nem eltúlzott vadetetésnek.


Zalai adagok
Lázár Attila vadászati osztályvezető tájékoztatása szerint a megye vadgazdálkodói 52 vadászterületen mintegy 4000 tonna szemes, 2600 tonna lédús, 500 tonna szálas takarmányt és 115 tonna vadtápot juttatnak ki a vadászati év folyamán.

Forrás: Zalai Hírlap