A legjelentősebb mezőgazdasági és erdészeti vadkárt a megyében a vaddisznók, illetve a gímszarvasok okozzák.
A szakember ennek okát elsősorban a megnövekedett vadállományban, valamint a megelőzés hiányában látja.

Vadkár csak ott nem keletkezik, ahol egyetlen vad sem él. Orbán Henrik, az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi titkára, volt megyei vadkárszakértő szerint a legtöbb gondot a térségben jelentősen megnövekedett vaddisznóállomány okozza.

– Ha beszabadulnak például a kukoricavetésbe, az ott okozott kár sok esetben bizony nem áll arányban a vadászatukból származó többletbevétellel. A „főbűnösök" közül említhetném még a gímszarvasokat is, amelyek kirívó esetben, kora tavasszal az illegális agancsgyűjtők zavarása miatt az iváni–csapodi térségben négy-ötszázas csapatba is összeverődnek. Ha mondjuk egy ilyen nagyságú rudli rámegy a fejlődésnek indult repcetáblára, akkor el lehet képzelni, abból mi marad – hangsúlyozta Orbán Henrik, aki megjegyezte, hogy a legutóbbi adatok szerint az éves vadkár országos mértéke meghaladta a másfél milliárd forintot.

A vadászati szakember beszélt az apróvad, elsősorban a mezei nyulak által okozott károkról is. Legkedvesebb csemegéjük a frissen kibújt, még szikleveles napraforgó, amely a megyében is jelentős vetésterületen található, szerencsére azonban mivel a mezeinyúl-állomány nem mindenhol magas, így a kár sem jelentkezik egyformán.

– A probléma megoldásának egyik kulcsa a megelőzés. A föld használója a törvény értelmében köteles a kár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni, a vadállomány kíméletéről a megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni. A jó gazda gondosságával figyelembe kell venni a termény kiválasztásánál az adott terület adottságát, a vadállomány összetételét. Vagyis egy kifejezetten apróvadas vidékre nem éppen okos ötlet káposztát vagy napraforgót ültetni, illetve ha valaki nagy értékű növénykultúrával, például dísznövénnyel, gyümölcscsemetékkel foglalkozik, akkor az ültetvényt kötelessége és jól meggondolt érdeke bekeríteni, rügy- és törzsvédő hálók, kémiai vadriasztó szerek alkalmazásával megóvni – említette Orbán Henrik, majd végül megjegyezte: – Bár a vadkár megállapítása, elrendezése problémás kérdés, ennek ellenére az esetek kilencven százalékát sikerül helyi egyeztetéssel, egyezséggel megoldani a bonyolult és hosszadalmas jogi eljárások helyett.

Forrás: Kisalföld