A tervezettnél egy évvel később, várhatóan ez év tavaszán kezdődik a Duna-holtágak revitalizációja, amelynek során visszavezetik a Duna-vizet a Gemenc és a Béda-Karapancsa vizes élőhelyeire, amelyeket jelenleg tartós kiszáradás fenyeget.
A mintegy 1,3 milliárd forintos program, amely eredetileg 11 vízrendszert és mintegy tízezer hektárnyi területet érintett volna, a jelenlegi tervek szerint öt gemenci - a Fekete-erdei, a báli, a bátai, a kerülő-dunai és a Béda-karapancsai - holtágra terjed ki - mondta pénteken az MTI-nek Márk László projektvezető, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese.

Ismertetése szerint a munka során kotrással mélyítik a holtágak medrét, zsilipeket, átereszeket építenek a torkolatoknál, így több víz kerülhet a mederbe, és a vízszint szabályozásával tovább lehet ott tartani a vizet.

A Globális Környezetvédelmi Alap támogatásával induló beruházás eredményeként a terület vízjárása közelíteni fog a természetes állapot felé, és - mivel a holtágak növényzete képes a vízben levő tápanyagok megkötésére - részben természetes megoldást jelent a Duna tápanyag-feldúsulási problémájára is. Jelenleg a lerövidült elöntési időszak miatt az árvízi területek nem kötik meg a folyóban található nitrogént és foszfort, az sokkal nagyobb mennyiségben jut tovább a Fekete-tenger felé. Számítások szerint ez évente 340 ezer tonna nitrogént és 60 ezer tonna foszfort jelent.

Márk László jelezte, hogy a munkálatok lezárása után összehasonlíthatóvá válik a víz művi és biológiai tisztításának hatásfoka. A ma évi 3800 tonnára becsült nitrogénvisszatartó-képesség a befejezés után 5500 tonnára nőhet, a foszfor megkötésében pedig 40 százalékos hatásfokjavulás várható.

A terület vagyonkezelője, a Gemenc Zrt. a projekt környezetvédelmi engedélyezési eljárása során fellebbezéssel élt. Csonka Tibor, a zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a műszaki jellegű problémák megoldódtak. A vezérigazgató a holtágba kerülő többletvíz erdőgazdálkodásra gyakorolt hatásáról kifejtette: a természetvédelmi törvény a társaságot kötelezi arra, hogy vizet nem kedvelő, őshonos fajokkal újítsa fel az erdőt. Mint hangsúlyozta, sikerült megállapodásra jutni abban, hogy a letermelt területeken a vizet jobban tűrő, nem őshonos, többek között nyár- és fűzfafajokat telepítsenek. Azt azonban még nem tudni, hogy a megemelkedő talajvízszint az idős erdőkre milyen hatással lesz - tette hozzá.

Forrás: MTI