Szakemberek szerint a védekezés egyetlen módja csakis a megelőzés lehet. Rovarinvázió okozta erdőkár a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban és egyre nagyobb területen fordul elő, az időjárás miatti elemi károk pedig növelik erdeink sebezhetőségét.
A védekezés egyetlen módja a megelőzés, az Erdővédelmi Figyelő-jelzőszolgálatot tehát nem leépíteni, hanem fejleszteni kellene – közölte tegnap Csóka György, erdőmérnök, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetője Az erdők éve alkalmából szervezett előadáson. Magyarország területére a klimatológusok egyre nagyobb, gyakoribb és súlyosabb aszályokat jósolnak, és valószínűsítik, hogy az extrém időjárási helyzetek sűrűsödnek. Csóka György erdőmérnök előadásában hangsúlyozta, hogy az erdőkárok nem csak a klímaváltozással magyarázhatók, bár hozzátette, hogy a monitoringrendszer ötven évre visszamenő adatai alapján az éves károk kiterjedése egyértelműen összefüggésbe hozható az aszályokkal és az extrém időjárással. Az elemi károk, így a jég, a zúzmara, az erős széllökések és a viharok kártételei az utóbbi években egyre súlyosabbak, az időjárás által megtépázott erdeink pedig mindinkább sérülékenyebbek lesznek. A megváltozott környezeti viszonyok pedig hozzájárulnak a kártékony rovarok elszaporodásához. Vannak olyan rovarfajok, amelyek bizonyos időközönként, ciklikusan megjelennek, és hatalmas pusztítást visznek végbe. „Az ilyen invázió azonban egy természetes folyamat része, a gond azzal van, amikor a megváltozott időjárás hatására a folyamat felgyorsul. Az enyhe tél például tökéletes közeget nyújt a lárvák idő előtti kikeléséhez” – hangsúlyozta az erdőmérnök. Új fajok megjelenése is veszélyezteti a hazai erdők állapotát. Az utóbbi két évtizedben sokkal több „bevándorló” és inváziós rovarfaj „lépte át az országhatárt”, mint az ezt megelőző száztíz évben. A legtöbb ilyen idegen rovarfaj először Olaszországban jelenik meg, ám kis idő elteltével Európa-szerte ismertek lesznek.

Csóka György elmondása szerint a gondokat nem lehet rövid távon, holmi csodaszerekkel megoldani. „A védekezés egyetlen módja csakis a megelőzés lehet. Az erdővédelmi monitoringrendszert fejleszteni kell, mivel a korai felismerés és a pontos diagnózis alapvető fontosságú erdeink védelmében” – mondta a mérnök. Hozzátette, hogy az erdőgazdálkodás módjával is segíteni lehet az erdők immunrendszerén. A termőhely megválasztása, a fajták változatossága, a természetes felújítás, a megfelelő mennyiségű holtfák visszahagyása, valamint a nagyvadállomány csökkentése hosszú távon mind-mind hozzájárul az erdők egészségnek megőrzéséhez.

Balatoni invázió

Az egyes rovarfajok az emberi egészségre is káros hatással lehetnek. A gyapjas hernyón található szőrszálak például bőrirritációt válthatnak ki. A szél könnyedén szállítja a kis hernyókat, amelyek a gyermekeknél és az érzékeny bőrű felnőtteknél is súlyos dermatológiai gondokat okozhatnak. Az idén várható e rovarfaj inváziószerű elszaporodása, a szakértők szerint főleg a Balaton-felvidék egyes területein kell nagyobb mennyiségű hernyóra számítani.

Forrás: Magyar Hírlap