Már elérte a cég ingerküszöbét a Mátravasút vesztesége a mátrai kisvasutat működtető Egererdő Zrt. vezérigazgatója szerint. A Mátravasút mintegy 35-40 millió forintos veszteséget termel egy évben – tudtuk meg a mátrai kisvasút jövőjéről szóló egyeztetésen Jung László vezérigazgatótól. Az évi negyedmilliós utasszámú szilvásváradi kisvasút sem nyereséges, ám a vesztesége „ingerküszöb alatti”. Szilvásváradon egyébként egy csaknem 600 millió forintos fejlesztés indul el, tovább javítva az utasok kiszolgálását. A Mátravasút 2009-es fejlesztését Balázs József országgyűlési képviselő is elhibázottnak és feleslegesnek ítélte, mondván: bűn volt félmilliárd forintot belepumpálni a Lajosházától a Szalajka házig vezető szakaszba. Nem csak azért, mert az első komolyabb eső használhatatlanná tette, hanem mert „a semmibe vezet”, nincs a végállomáson releváns turisztikai attrakció. A honatya szerint ha a nyomvonalon kerékpárút épülne, az is többet érne a Mátra idegenforgalmának. Azzal is egyetértett: a dr. Magda Sándor és Benedek Fülöp nevéhez köthető beruházást Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos figyelmébe kell ajánlani. Berki Zoltán, a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány kuratóriumi tagja keményen bírálta a 2009-es fejlesztést, de úgy vélte: a Mátravasút a hazai turistavasutak „állatorvosi lova”, és az erről születő döntés az egész kisvasúti közösség jövőjét meghatározza. Ismertette: erős lobbiba kezdtek annak érdekében, hogy a turistavasutak finanszírozása ne az erdészetek dolga legyen, hanem az állam biztosítson rá önálló forrást. Úgy vélte, bármilyen is a Mátravasút, mindenképp meg kell tartani.
Chikán Gábor közlekedési mérnök, a Kisvasutak Baráti Köre Egyesületének képviselőjeként úgy vélte: az elkészült új vonal műszakilag korrekt, az értékéhez képest csekély kár érte, az értékének töredéke hiányzik a működtetéséhez. Óva intett a „felszámolásától”, megjegyezve: ha az új vonalszakaszt fel is hagynák, az nem oldaná meg a Mátravasút működtetési problémáját. Szerinte sokkal jobb menetrend-szervezéssel és marketinggel jelentősen lehet növelni az utaslétszámot, és ezzel minimalizálni a veszteséget. Addig is, amíg a finanszírozás kérdésében megnyugtató kormányzati döntés nem születik.
Szakács Zalán – akit a házigazda Dudás Béla erdészetvezető „a vasút iránt elkötelezett lehetséges partnerként” mutatott be – arról beszélt: rövid távon az menthetné meg a Mátravasutat, ha Gyöngyös és Gyöngyössolymos között ismét részt venne a kisvasút a menetrendszerinti személyszállításban, amire Gyöngyössolymos fogadókészséget is mutat.
A tanácskozáson Gyöngyös, a Kékes Turista Egyesület, a helyi TDM képviselői nem vettek részt. Volt, aki kimentette magát, de akadt, aki egyszerűen csak távolmaradt. Jung László vezérigazgató azzal zárta a megbeszélést: a zrt. hamarosan döntéskényszerbe kerül, és meg is fogja hozni a döntést.
Ha már megvan, akkor ne hagyják veszni
Kisebb polémia alakult ki arról, hogy egy idegenforgalmi fejlesztést hogyan kell megépíteni: előbb az elérést, és utána az attrakciót, esetleg fordítva, vagy egyidőben. Balázs József szerint elhibázott a Lajosházától felfelé történt vonalbővítés. Arról is szólt: három hónap áll rendelkezésre, hogy attrakciófejlesztésre „bepályázzon” a térség. Jung László arra emlékeztetett: állami tulajdonú gazdasági társaságként uniós pályázaton nem remélhetnek támogatást. A kisvasút mostani végpontja sokféle módon beköthető lenne a Mátra vérkeringésébe, további beruházásokkal.
Forrás: Heves Megyei Hírlap