A gazdák és vadgazdálkodók közös érdeke, hogy minél kisebb legyen a vadkár. Megkezdődött, sőt már többnyire befejeződött a szántóföldi növények vetése. Ezt követően a termés fejlődését nem csak a gazda, de a vadgazdálkodó is fokozott figyelemmel kíséri, közös érdek, hogy minél kevesebb legyen a vadkár.
– A jelenleg hatályos jogszabály értelmében ugyanis a vadgazdálkodó köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét – mondta dr. Király István a megyei vadászkamara titkára.

Hozzátette, a kár megelőzése, mérséklése, nem csak a vadgazdálkodó feladata, abban a mezőgazdasági termelőnek is részt kell vállalnia.

A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles:
- a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni,
- a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni,
- a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni.

Ugyanakkor jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
A közreműködés és a jogszabály által a földhasználóra rótt feladatok elmulasztása esetén a Polgári Törvénykönyv szerint a kár bekövetkezése felróható a károsultnak.
  Egy megrágott fejű napraforgó Fotó: Teol

Mit kell tenni, ha a vadkár minden erőfeszítés ellenére mégis bekövetkezett?
Ekkor a kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított 30 napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel, azaz az érintett vadgazdálkodóval.

Ha a közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a két fél között, és a károsult a kártérítési igényének érvényesítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, akkor azt a kár bekövetkezése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kell bejelenteni.

Ő gondoskodik a vadkárbecslést végző szakember kirendeléséről, és a kárbecslés eredményét követően az egyezség létrehozásáról. Ha ebben az eljárásban sem születik egyezség, úgy sajnos az eljárások zöme a bíróságon folytatódik.

Mindkét fél szempontjából az a jó, ha a békés egymás mellett élésre törekedve együttműködnek a vadkár megelőzésében és csökkentésében. Dr. Király István szerint sajnos, a termelők nagy része szinte mindennemű terméskiesést megpróbál a vadakra fogni, mivel így legalább van kit kártérítésre bírni.

E téren is hiányzik az önfegyelem, ami hosszú távon a gazdálkodónak sem jó, hiszen ha a vadgazdálkodó anyagilag ellehetetlenül, akkor már a valós vadkárt sem fogja tudni megtéríteni, és az igazi problémát ez fogja okozni. F. K. É.


A kár bejelentésének lehetősége növényféleségenként
növényféleség bejelentési időszak
őszi gabona október 1. - augusztus 15.
tavaszi gabona április 1. - augusztus 1.
kukorica április 15. - november 30.
burgonya április 15. - október 15.
napraforgó, szója április 15. - szeptember 30.
borsó március 1. - augusztus 30.
szőlő, gyümölcsös egész évben bejelenthető
Forrás: Megyei Vadászkamara

Forrás: Teol