„Hubertus kereszt” kitüntetést kapják: Az OMVK Baranya megyei Területi Szervezete az alábbi 6 fő részére Hubertus Kereszt kitüntetést adományoz:

Papp Tivadar, aki a Mecseki Erdészeti Zrt. Szigetvári Erdészete kerületvezető erdésze-vadásza. 1995-től dolgozik a Zrt-nél, munkaterületének jelentős része a sasréti vaddisznós kert. Igazi vadgazda, aki nagy gondot fordít erdészeti, valamint vadászati tevékenysége ellátására. Három éve a vaddisznós kert irányítását végzi nagy szakmai hozzáértéssel. Tevékenyen részt vesz a vadászterületre érkező vendégek vadásztatásában, vezetőivel és kollegáival való kapcsolattartása kiváló. Részére a Hubertus Kereszt ezüst fokozata kitüntetést adományozzuk.

Wohlschein Ferenc, aki az 1960-as években kezdte a pályafutását az akkori bikali Rákóczi Vadásztáraságnál, ahol több évtizeden keresztül különböző tisztségeket látott el. Ezt követően az 1997-ben megalakult Bikali Saskovica Vadásztársaságnak lett tagja, melynek több ciklusban elnöke. Kimért, tekintélyes sportvadász, neves vállalkozó, aki a vadászok nevelése terén kiemelkedő érdemeket szerzett.

 Vadászati kultúra ápolása érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseképpen a Hubertus kereszt ezüst fokozata kitüntetést kapja.

Bunyevácz Mátyás, aki 1995-ben kezdte meg vadászati pályafutását az Áta és Környéke Vadásztársaság területén, majd 2007-től a Pécsudvard és Környéke Ftk. Vadásztársasága titkári teendőit látja el átadva szakmai tapasztalatait a fiatal vadászok részére, egyben ő a kapcsolattartó a földtulajdonosok és a vadászegyesület közt is. Munkáját nagy lelkesedéssel végzi. Részére a Hubertus Kereszt arany fokozata kitüntetést adományozzuk.

Fullér Miklós, aki hivatásos vadászi pályafutását az 1970-es évek elején kezdte Pécsváradi Zengő Vadásztársaságnál. Jelen pillanatban a Pécsváradi Agrover hivatásos vadásza, munkáját több évtizeden keresztül nagy lelkesedéssel végezte, kiváló szakember, kulturált vadász igazi emberbarát tulajdonságokkal. Vadászati kultúra ápolása érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseképpen a Hubertus kereszt arany fokozata kitüntetést kapja.

Tolnai József, aki 1974 óta vadásztársasági tag az akkori Uránbányász tagjaként kezdett, majd annak jogutódjánál a Szigetvári Barátság Vadásztársaság tagja lett, jelenleg a Zádori Aranysakál Vadásztársaság elnöke. Vadászias viselkedésével, hosszú éveken át végzett becsületes munkájával a fiatalok igaz vadásszá való nevelésével érdemelte ki a Hubertus Kereszt arany fokozata kitüntetés odaadományozását.

Kiss Sándor, aki a helyi településen működő „Fácán” Vadásztársaság tagja 1976 óta, valamint a vadásztársaság fővadászaként tevékenykedik 1986-tól napjainkig. Kiváló vadgazdálkodási tevékenységét a Horvát Vadászszövetség bronz, majd ezüst fokozata kitüntetését kapta. A Laskói Vadásztársaságban nagy erőfeszítéseket tett a határon túli vadászkapcsolatok kialakításáért. Így került 2001-ben kapcsolatba a Siklósi Táncsics Vadásztársasággal. A két vadászegyesület közt létrejött együttműködési megállapodás is az ő munkásságának köszönhető. Részére a Hubertus Kereszt arany fokozata kitüntetést adományozzuk.

Johann Kogler osztrák sportvadász, aki 56 éve rendelkezik vadászjeggyel, az St.Redegundi Vadásztársaság vadászmestere. Német nyelvű szaksajtóban rendszeresen közli publikációit, közel 20 éve vadászik Magyarországon, emellett szarvasbőgésre, vaddisznóhajtásokra szervez vadászvendégeket Baranya különböző területeire. A Magyar-Osztrák vadászkapcsolatok terén végzett érdemeiért adományozzuk a Hubertus Kereszt arany fokozata kitüntetést.

A Megyei Vadászkamara és a Megyei Vadászszövetség felterjesztése alapján az alábbi személyek kapták az Országos Magyar Vadászati Védegylet „Nimród Vadászérem” kitüntetését:

Dr.Taradán Zdenkó, vokányi lakos, aki 1980-ban a nagynevű Pécsi Jószerencsét Vadásztársaságban kezdett vadászni, napjainkban pedig annak jogutódja a Hosszúcser Vadászegylet vezetőségi tagja, valamint tagja az Újpetrei Dámvad Vadásztársaságnak és a Siklósi Táncsics Vadásztársaságnak is. Szakmailag felkészült vadgazdálkodási szakember, mivel háziorvosi munkája mellett Gödöllőn vadgazdálkodási szakmérnöki végzettséget szerzett. Igen aktív megyei küldött, az ifjú vadászok nevelése, képzése terén szerzett kimagasló érdemeket.

Molnár Antal, aki a ’80-as évek elején kezdte vadászati pályafutását, először bérkilövő vadásztársasági tagként, majd a Siklósi Táncsics Vadásztársaság tagjaként. Munkájával mindig segítette vadászkollektívák közösségi szellemének erősítését és alapvető kérdésként kezelte az egyesületi élet színvonalának emelését a Területi Vadászkamarával, a Baranya megyei Vadásztársaságok Szövetségével és különösen a gazdálkodókkal kiváló kapcsolatot tart fenn. Aktív megyei küldött, akinek a munkájára mindig számítani lehet.

Vadásztársasága kérésére egy korábbi időpontban – a vadásztáraság családi estjén - került átadásra:

Tapazdi Sándor, aki több évtizedes vadásztársasági vezetői munkásságát követően betegsége miatt vissza kíván vonulni a vadászatból. Tagja volt korábban a Felsőszentmártoni, majd az Ormánsági Hubertus Vadásztársaságoknak, jelenleg pedig a Drávasztára és Környéke Földtulajdonosi Közösség nagyrabecsült tagja, agrármérnök. Korábban, nyugdíjazásáig a Sellyei Mezőgazdasági Szakmunkásképző igazgatója és elindítója volt a vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzésnek, a vadásztechnikus képzésnek és az akkreditált felsőfokú vadásztechnológus képzésnek, melyben elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Súlyos betegségére való tekintettel korábbi időpontban – a lakásán -került átadásra:

Schmidt János, aki a 70-es évek elején indult vadászati pályáján Baranya megyében, az akkori 7200 hektáros Erdősmecskei Vadásztársaság területén, majd később a Véméndi Nimród Vadásztársaság tagja és hivatásos vadásza lett.

40 év elteltével azon kevesek egyike, aki a 1996-os vadászati „rendszerváltás” után szinte egyedül tudta kijelölni a 3800 hektáros magán vadászterületét. Mondhatni szenvedélyből lett vadászból mezőgazdász, mivel a 90-es évek elején tisztában volt vele, hogy vadászni, a szakmáját szabadon gyakorolni, csak akkor tudja, ha lesz elegendő magánföldterülete. Így alakította ki a híres véméndi vadászterületen családi vállalkozását, ezen belül vadászterületét. Azt gondolnánk, hogy akit ennyire fűt a vadászszenvedély, az biztos, hogy nem vált, nem adja föl hivatását. Schmidt János azonban mégis váltott, de úgy, hogy a már kialakított vadászterületét kezelte. A mezőgazdaság, a vadgazdálkodás addig is mindennapok része volt, de 1500 hektáron dolgozni, a földet művelni, embert próbáló feladat. Felnőtt gyermekei, fia és lánya természetesen a családi gazdaságban dolgoznak, mindketten vadásznak.

Sajnos közbejött súlyos betegsége további vadászati tevékenységének meghatározója. Ma már inkább a barátoknak él, mindenkit szívesen lát. Családtagjai tovább kívánják vinni a tőle kapott vadászati örökséget, a hagyományok tiszteletét és kultúráltságát.

„Gróf Nádasdy Ferenc” emlékplakett:

A Baranya megyei Vadásztársaságok Szövetsége vezetősége döntött a vadgazdálkodóktól bekért javaslatok figyelembevételével arról, hogy a „Gróf Nádassdy Ferenc emlékplakettre” az Mágocsi Nimród Vadásztársaságot terjeszti fel, mely elfogadást nyert.

Indoklás:

A Mágocsi Nimród Vadásztársaság az 1950-es években alakult azonos nevű egyesület jogutódja. Vadászterülete 6000 hektár, mely terület a hegyhát tájegység középső vonulatában található, erdősültsége alig éri el a 25-%-ot. Vadászatra jogosult, elsősorban a szarvasgazdálkodásból és a vaddisznó vadászatából, vadászat szervezéséből származó bevételekkel számolhat. Az állomány minősége gazdálkodásuknak következtében jónak mondható, a jelentős erdei vadkár miatt mennyiségét azonban mindkét vadfajnak csökkenteni kell. A terület őzállománya közepesnek mondható, ennek ellenére kiváló vadászati lehetőséget és bevételi forrást biztosít. A vadászterület apróvad állománya nem számottevő, meglévő küszöbszint alatti állományt vadászatra jogosult óvja és védi. Nagy erőfeszítéseket tesz az egyesület vezetése a fiatal vadászgeneráció kinevelésére. Összegezve: Az egyesület tevékenysége kimagasló, és szakszerű üzemtervhez igazított gazdálkodást folytat, az egyesületi élet területén is eredményes munkát végez. Vadászati szakhatósággal, Területi Vadászkamarával, Baranya megyei Vadásztársaságok Szövetségével, társszervekkel, gazdálkodókkal kiváló kapcsolatot tart fent, működésük tervszerű és stabil.

„Magyar Vadászatért” érdemérem:

Ács Istvánhivatásos vadász pécsi lakos, aki több, mint húsz éve kezdte vadászpályafutását, először sportvadászként a Pécsváradi Zengő Vadásztársaság tagja lett, majd 1997-től, annak megszűnésétől a Kelet-Mecsek Vadásztársaság tagja, vadászmestere lett, ugyanakkor a Szkíta Aranyszarvas Vadásztársaság fővadásza. Agrármérnök, vadgazda szakmérnök. Vadkárszakértői tevékenységet folytat.

Az Országos Magyar Vadászkamara Baranya megyei Területi Szervezetének hivatásos vadász alelnöke, valamint a Baranya megyei Vadásztársaságok Szövetsége megbízott vadászmestere. Munkáját rendkívüli lelkesedéssel végzi, intézkedéseit, a szakma ismerete és szeretete jellemzi. Kiváló ember-vadászbaráti kapcsolatokat épített ki, akinek hosszútávon számítunk munkájára.

Vadászkamara aranyérme” poszthumusz kitüntetést kapja:

Videcz Ferenc, aki a ’60-as évek végén kezdte a vadászati pályafutását, a megye akkor legnagyobb vadásztársaságánál a Pécsváradi Zengőnél. Alapvetően tanárként dolgozott nyugállományba vonulásáig és több kitüntetésben részesült munkásságáért. Megalakulása óta alapító tagja volt a Baranyai Alkotó vadászok Klubjának. Igen termékeny vadászíróként tevékenykedett, könyveinek ismeretében, annak vadászathoz való kötődése jellemezte munkásságát 2011. január végén bekövetkezett haláláig. Utolsó kiadatlan könyvéhez Területi Vadászkamaránk, mint ahogy korábban is anyagi támogatást biztosított. Egy rendkívüli egyéniséggel lett szegényebb vadásztársadalmunk halálával.