Parázs a vita a vadhús-értékesítési rendeletről - Jól járhatnak a fogyasztók, olcsóbb és több vadétel kerülhet az asztalokra.
Az új vadhúsrendelet jelentős változást hozhat a kereskedelemben, hiszen a jövőben a vadásztársaságok közvetlenül is értékesíthetik az elejtett vadat. Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) ügyvezető elnöke szerint néhány felvásárló eddig kihasználta monopolhelyzetét, hiszen csak rajtuk keresztül lehetett értékesíteni a lőtt vadat. Így az áru többszöri áttéten keresztül került a globális kereskedelmi láncok polcaira, s ezért volt irreálisan magas az ár.

„Eddig kétszáz-háromszáz forintért vették át tőlünk a feldolgozók például a vaddisznót, miközben a multiknál az emberek két-négyezer forintért tudták azt megvásárolni, így a lehetőség jelentős a termékértékesítés felfuttatásában” – mondta lapunknak Király István, a Tolna Megyei Vadászkamara titkára. Kiemelte: a társaságoknak a tagdíj és a bérvadásztatás mellett a vadhús-értékesítésből származik a legtöbb bevételük. A nehéz gazdasági helyzetben nem mindegy, hogy a lőtt vadat mennyiért tudják eladni.

Pechtol János úgy véli, hogy a feldolgozók, érezve a jogszabályi változásokat, már a tavasszal elkezdték megemelni a felvásárlási árakat – hogy ne veszítsenek piacot –, ami azt igazolja, hogy eddig mesterségesen tartották alacsonyan az árakat, és ezzel nehéz helyzet elé állították a vadásztársaságokat.

A vadfelvásárlással, -feldolgozással és -értékesítéssel foglalkozó Fiwi-Hűt Kft. ügyvezető igazgatója, Gyenes Sándor lapunknak azt mondta, nem a változások miatt emelkednek a felvásárlási árak. A vadhús árát ugyanis az európai trendek befolyásolják. Ha a kontinensen sok az eladásra szánt vad, az ár csökken, ha kevés, nő. Ez az áru luxuscikk, s a globális válság miatt esett vissza a kereslet. Most kezd magához térni a piac, ezért emelkedik az ár. Gyenes Sándor hangsúlyozta: az új rendelet versenyhátrányt okoz a termelőknek, hiszen a vadat minden megkötés nélkül a vadászat végén, már a terítéken bárki megveheti, így a vadhús vizsgálat, illetve hatósági kontroll nélkül kerülhet külföldre. Az is elképzelhető, hogy a magyar kereskedőket kihagyva a külföldiek nagy tételben vásárolják fel a lőtt vadat, s így feleslegessé válhatnak a milliárdos befektetések.

Herényi Bulcsú, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal osztályvezetője elmondta: bel- és külforgalomba a rendeletváltozás után sem kerülhet vadhús vizsgálat nélkül. Egyedül akkor, ha a vadász vagy a vadásztársaság saját használatra ejti el az állatot, de ez esetben is egy hatóságilag képzett szakember megvizsgálja azt. A kivitelre szánt áruk esetében vagy Magyarországon veszi górcső alá a hatósági állatorvos, vagy az uniós célországban, mivel az EU egésze belpiacnak számít. Persze olyan is lehet, hogy az adott tagállam a magyar lépések ellenére előírja az ottani vizsgálatot is.

Király István azt mondja, nem számol azzal, hogy a magyar termelők megkeresnének külföldieket lőttvad-értékesítés céljából, hiszen Magyarországon is hatalmas lehetőségek vannak az értékesítésben. Hozzátette, reméli, hogy a hatóságok is megfelelően állnak hozzá az új helyzethez.

A feldolgozó FiwiHűt ügyvezető igazgatója pedig abban bízik, hogy a jogalkotók felismerik a kialakult problémát, s változtatnak rajta. Kiemelte: ellenkező esetben akár létszámcsökkentésre is kényszerülhetnek a magyar vadhúsfeldolgozó üzemek, netán egyesülniük kell, vagy végleg be kell zárni őket. Az ország és a hazai fogyasztók érdeke, hogy a hungarikumnak tekinthető feldolgozott, csomagolt vadhús – mint igen fontos, többletértéket tartalmazó exportárucikk – alapanyaga ne tűnjön el a piacról.

Pechtol János elmondta: fél éven belül már országosan lát lehetőséget arra, hogy a magyar lakosság közvetlenül hozzájuthasson a vadhúshoz, ugyanis ezt megelőzően a vadásztársaságoknak a jogszabályi feltételeknek megfelelően technikailag is fel kell készülniük e tevékenységre. Higiénikus környezet megteremtésével, hűtőkapacitás beruházásával lehet biztosítani a hosszú távú vadértékesítés feltételeit. Az OMVV most méri fel, hogy országosan mely gazdálkodóegységek kívánnak ilyen tevékenységet folytatni, majd ezt követően megyei szinten tájékoztatják a lakosságot a vásárlási lehetőségekről.

Eddig az export dominált a piacon

Az egy főre jutó vadhúsfogyasztás Magyarországon évente csupán harminc dekagramm. Ez döntően annak tudható be, hogy az elmúlt évtizedekben az export dominált a piacon: az eladásra szánt vad kilencen százaléka a határokon túl talált gazdára. Ez az Európába érkező teljes mennyiség nyolc százaléka. A vadhúskivitel már a múlt évszázad harmincas–negyvenes éveiben megkezdődött, s a terméket közvetlenül a mészárszékeknek, éttermeknek adták el. A hatvanas években megalapították az állami Mavadot, amely az egész piacot lefedte. A kiváló magyar vadhús iránti növekvő kereslet miatt állami vadhúsfeldolgozó üzemeket hoztak létre. A nyolcvanas években elindult szervezeti átalakulás végül a magánosítással zárult. Jelenleg három nagy feldolgozó van Magyarországon. 

Természetes táplálék, egészséges hús

Rendkívül egészséges a vadon élő állatok húsát fogyasztani, mert az zsírszegény, de nem száraz – mondta Incze Kálmán, az Országos Húsipari Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Kiemelte: a hús szerkezetére, összetevőire kedvező hatást gyakorol, hogy ezek az állatok döntően természetes táplálékot fogyasztanak és sokat mozognak. Kedvező, hogy az állatok a természetben szabadon válogatnak a zöldtakarmányban, s megfelelő mennyiségű szénhidrátot, rostot, fehérjét, ásványi anyagot és vitamint fogyasztanak. A vadak húsa kevésbé avasodik, szemben az olyan tenyésztett állatokéval, amelyek nem megfelelő táplálékot kapnak. Ugyanakkor megjegyezte, ma már a nem vadon élő állatok tenyésztésében is pozitív elmozdulás tapasztalható a sovány húsok irányába.

Forrás: Magyar Hírlap