Az őzek párzási időszaka miatt országosan megnőtt a vadbalesetek száma. Az ösztöneik által vezérelt állatok ebben az időszakban nemcsak szürkületkor és éjszaka, de napközben is bármikor az utakra tévedhetnek.

Magyarországon éves szinten 14 ezer vadbaleset történik. E tekintetben Zala, mint az ország legerdősültebb megyéje az egyik legveszélyesebb területnek számít.

- Egy kanyargós, erdős területen, esti szürkületben ugrott ki elénk egy őz - mondja Bíró István. - Nem mentünk gyorsan, s azonnal fékeztem is, ennek ellenére már nem tudtam megállni, elcsaptuk az állatot. Mivel félrerántottam a kormányt, árokba csúsztunk, így az autóm eleje és oldala teljesen összetört, a hűtő kilyukadt, a szélvédőm megrepedt. Még javítás alatt van a kocsi, de a végösszeg akár egymillió forint felett lehet.

Egy másik család tagjai némileg szerencsésebben jártak, nekik volt biztosításuk, így a kárnak csak tíz százalékát kellett saját zsebből állniuk, de az is százezer forintot tett ki. Mindennek oka, hogy a magyar jogszabály szerint a kárt - hacsak be nem bizonyosodik valamely fél részéről szabálytalanság - mindkét félnek, az autósnak és a vadásztársaságnak - kell viselnie.

- A magyar szabályozás a vadbaleseteket alapvető helyzetben a veszélyes üzemi kárfelelősség tárgykörébe sorolja - mondta Gyulainé dr. Tóth Zsuzsanna, a Magyar Autóklub jogásza. - Mindez azt jelenti, hogy ha csak nem rendellenes tevékenység körében történek a vadbaleset, akkor a keletkezett kárt valóban mindkét félnek önmagának kell viselnie. Kivételt az autópálya jelent, a bírói gyakorlat szerint ma már elvárható lenne, hogy az üzemeltető a vadakat az autópályától távol tartsa.

Gyulainé dr. Tóth Zsuzsanna a rendellenes tevékenységre is említ példát: ha egy vadászat során hajtják rá a vadat az úttestre, s ennek során következik be baleset, akkor a felelősség megállapítható. Abban az esetben viszont, ha a vad önmagától téved az úttestre, a vadásztársaság nem vonható felelősségre. Főleg úgy nem, ha a vadveszélyre figyelmeztető közlekedési tábla kint az út mellett.

- A vadbalesetek elkerülése legtöbbször a szerencsén múlik - mondja Kovács Zoltán gépjárműoktató. - Az a legfontosabb, hogy a vadveszélyre figyelmeztető táblával jelölt szakaszokon tartsuk be a sebességkorlátozást, hiszen úgy nagyobb az esélyünk az ütközés elkerülésére.

Kovács Zoltán megemlítette, hogy a nagyvadak gyakran járnak csapatostól, így egy őz vagy szarvas felbukkanása esetén a többire is számíthatunk.

A vadbalesetek számáról, azok gyakoriságáról a megyében a legnagyobb vadászterülettel rendelkező Zalaerdő Zrt.-nél sem tudtak konkrét információval szolgálni, hiszen ilyen jellegű statisztikát nem vezetnek, mivel az esetek bizonyos százaléka nem is jut a tudomásukra. Zalában a legveszélyesebbnek tartott területek Bak-Sohollár, illetve Lenti és Nova térségében vannak. A lenti Szabadság Vadásztársaság vadászmestere, Rákos Csaba szerint évente átlagosan tíz-húsz közötti olyan eset fordul elő területükön, amelyről tudomást szereznek, s ebből akár milliós nagyságrendű káruk is lehet.

- Egy elütött vadat értékesíteni már nem lehet - mondja a vadászmester. - Az is gyakori, hogy azonnal nem pusztul el, bemenekül az erdőbe, ahol később a sérülései miatt mégis elhullik. Az is jellemző, hogy az őzbakok vagy szarvasbikák trófeája megsérül egy-egy vadgázolás során.

A lenti társaság területén a legtöbb vadbaleset a 86-os úton történik, de évente egy-két eset előfordul a Rédics és Lenti közötti szakaszon, illetve a 7416-os, a helyiek által többnyire csak lentikápolnainak nevezett úton. A 86-oson általában kamionok gázolnak. Amíg fennállt a határellenőrzés, addig a vérfoltos járműveket a vadásztársaság ellenjegyzése nélkül nem engedték kilépni az országból, ezért a gépkocsivezetők bejelentették az esetet, ám a schengeni egyezmény életbe lépése óta csak nagyon ritkán fordul elő ilyen.

A lovászi Olajbányász Vadásztársaságnál ritka a vadbaleset, Náday Gyula elnök ezt azzal magyarázza, hogy az itt élők ismerik a körülményeket, ezért a közlekedésben óvatosak, a tranzitutak viszont elkerülik a területüket.

- A vad a leggondosabb gazdálkodás ellenére is az útra tévedhet - így az elnöke. - Hogy hol milyen állat, területe válogatja. Van, ahol őzből van több - ezek párzási ideje a nyári hónapokra esik -, máshol a szeptemberben bőgő gímszarvas a gyakoribb. A vaddisznóval történt baleset viszont ritka, elsősorban mert rendkívül óvatos és értelmes állatról van szó.

Tökéletes megoldás nincs

A vadbalesetek megelőzésére jelenlegi ismereteink szerint nincs százszázalékos hatékonysággal működő eszköz, még az autóutak és autópályák mellé végig kiépített vadkerítés sem tekinthető annak. Így vélekedik Szente Csaba lenti autóalkatrész-kereskedő.

– Annak ellenére, hogy az autóipar dinamikus fejlődésének lehetünk szemtanúi, erre a problémára eddig nem sikerült elektronikai elven működő műszert találni – így a szakember. – A gépjárművezetők számára az egyedüli segítséget a rendkívül egyszerű vadriasztósíp jelenthet. Ennek lényege, hogy egy szűkülő kis csövön engedi át a levegőt, s ezáltal olyan magas frekvenciájú hangot generál, amely az emberi fül számára nem érzékelhető, a vad azonban észleli. Mivel számára kellemetlen ez a hanghatás, így elmenekül a zaj forrása elől. Az öntapadós vadriasztó sípot az autó lökhárítójára vagy hűtőrácsára kell felerősíteni, ezáltal a menet során azon átáramlik a levegő, így egyéb teendőnk nincs vele.

Szente Csaba azt is hozzátette, a vadriasztósíp könnyen felszerelhető. Érdemes áldozni rá, hiszen egy vadbaleset során keletkezett kár, az autó javíttatása, igencsak sokba kerül.

Internetes oldalakon is hirdetik a különböző árú és minőségű , vadriasztókat. Az egyik ilyen készülék magyarországi gyártója szerint kellő, azaz legalább 50 kilométer/órás sebesség mellett az éles hallással rendelkező állatok akár már 400 méteres távolságból is érzékelhetik. Egyes vadriasztósípokat már kis talpakkal hoznak forgalomba, így szükség esetén – például az autó mosásakor – akár ideiglenes jelleggel azt el is tudjuk a járművünkről távolítani.


Szerintem (Gyuricza Ferenc jegyzete)
Meglepő ajánlást fogalmazott meg a legnagyobb európai autós szervezet, az ADAC arra az esetre, ha netán vad ugrana elénk. A mintegy 17 millió taggal rendelkező, s különböző teszteket folyamatosan végző közösség szakértői szerint amennyiben az ütközést elkerülhetetlennek látjuk, semmi esetre se próbáljunk manőverezéssel kísérletezni, hanem jó erősen ragadjuk meg a kormányt, s tapossunk bele a fékbe. A német klub szerint az országuk útjain futó autók törésteszteken elért mutatói miatt ez a legjobb megoldás, hiszen a csúszós úton sokkal nagyobb veszélyt jelent, ha átcsúszunk a szemközti sávba, netán az árokba fordulunk, mert evidens, hogy a vad leggyakrabban akkor bukkan fel előttünk, amikor az útviszonyok amúgy is kedvezőtlenek: a burkolatra nyálkát varázsoló ősszel vagy tavasszal, illetve a ködös-párás reggeleken. A vad elütésekor a modern autó úgyis megvéd, sugallják a törésteszt eredményeit bemutató fotók. A német klub azonban vélhetően nem számolt a magyar gyakorlattal. A nyugati országban az autók átlagéletkora jóval alacsonyabb, s ez két dolgot feltételez: a törésteszti mutatóik jobbak, illetve az ott élőknek van pénzük az autóik akár három-négy évenkénti cseréjére is.

Forrás: Zalai Hírlap