A külföldi bankárok csizmája "nem bírta a vizet" a nagybereki állami földeken - Ángyán József: "az arrogancia teteje" a szerződés. Német és osztrák bankárokat vadásztattak a volt Balaton-nagybereki Állami Gazdaság területén, ahol leengedték a vizet, mert a vadászok „csizmája nem bírta” a vízmélységet – fogalmazott a mezőgazdasági bizottság közelmúltbeli ülésén Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. Szerinte a korábbi állami földhasznosítás döbbenetes példája, hogy 99 évre adtak bérbe a 8 ezer hektáros területet 10 forintos éves hektáronkénti díjért. Az pedig – tette hozzá – az „arrogancia tetejének” számít, hogy a bérleti szerződésben rögzítették: a bérlő – amely az állami gazdaság jogutódjaként létrehozott Hubertus Agráripari Rt. volt – kezdeményezheti a 10 forintos bérleti díj csökkentését is, ha a gazdasági viszonyok kedvezőtlenül változnak. Mint ismert, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a 8 ezer hektáros Balaton-nagybereki terület részét képező, különösen védett madárrezervátum ügyében – hűtlen kezelés és természetkárosítás gyanújával – már korábban feljelentést tett, mivel a VM megállapításai szerint a vízszint kritikus mértékűre csökkent. A Hubertus vezetése ugyanakkor cáfolta, hogy a területen természetkárosítás történt volna.
A 99 évre szóló bérleti szerződés a harminc éves hosszabbítás lehetőségét is tartalmazza – jelentette ki a bizottsági ülésen Ángyán József. A 10 forintos hektáronkénti bérleti díjat a korábbi állami földhasznosítás döbbenetes példájának nevezte, amely miatt a 8 ezer hektáros terület után csak évi 80 ezer forintos állami bevétel folyt be. Az pedig – állapította meg – az arrogancia tetejének számít, hogy a szerződés lehetőséget nyújt a bérlőnek a díjcsökkentés kezdeményezésére is, miközben a társaság nem tett eleget a vállalt környezetvédelmi követelményeknek sem.
Mint ismert, a VM a különösen védett nagybereki madárrezervátummal kapcsolatban korábban azért rendelt el vizsgálatot, mert a Balatonfenyves melletti területen a vízszint kritikus szint alá süllyedt. Az ellenőrzés során kiderült, hogy nyolcezer hektárnyi állami földet - amely a védett területet is magába foglalja - 1992 áprilisában adták bérbe. Az egykori Állami Vagyonügynökség a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság jogutódjaként létrehozott - azóta bt.-vé alakult - Hubertus Agráripari Rt.-vel kötött szerződést, és a hektáronkénti 10 forintos haszonbérleti díj egyebek mellett a vadászati jogokat is tartalmazta. Ezzel kapcsolatban Ángyán József a bizottság előtt megjegyezte: a területen osztrák és német bankárokat vadásztattak, akik „csizmája nem bírta” a vízmélységet.
A szerződések áttekintésekor Budai Gyula kormánybiztosi hivatal azt állapította meg, hogy alapos a hűtlen kezelés gyanúja, mert a szerződésben szereplő feltételek miatt az államot 7-8 milliárd forintos kár érte. Emellett a megállapodásban több jogszabályellenes kitételt is találtak, ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettesek ellen fejelentést tettek, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA) pedig a szerződés semmissé nyilvánítását és a terület állami birtokba vételét kezdeményezték. A Hubertus Bt. ugyanakkor a korábbi híradásokra reagálva az MTI-vel azt közölte: az elmúlt csaknem húsz évben a cég tevékenységét "mindenkor a korrektség és a jogszabályok tisztelete határozta meg". A társaság ügyvezetője szerint a nagybereki madárrezervátumban szó sem lehet természetkárosításról, a védett terület vízszintje nem csökkent kritikusra.
Ángyán József bizottsági tájékoztatása szerint az állam 100 ezer hektárnyi földről korábban nem is tudta, hogy valójában az övé. Ez a mintegy 2 millió hektáros teljes állami terület 5 százalékát teszi ki. Az állami földvagyont – tette hozzá – a jövőben egészen más irányban kell hasznosítani, és azokat a kis- és közepes családi gazdaságoknak kell megkapniuk. Mint ismert, a VM irányítása alatt álló NFA a közelmúltban ennek szellemében írt ki pályázatot 65 ezer hektárnyi, lejárt haszonbérleti idejű állami földre, de a tender a gazdálkodók egy részének körében felháborodást váltott ki. Egyes termelők azt kifogásolták, hogy az NFA a földbérletért cserében az állatállomány növelésére kötelezné az új bérlőket.
Forrás: Agromonitor