A szigorú szabályozások ellenére riasztóan sok védett és fokozottan védett madarat pusztítanak el Európában, nem ritkán fogyasztás céljából.
Gyakran tudatlanság áll a tett hátterében. Az OrientPress hírügynökséget az érdekelte, hazánkat mennyiben érinti az illegális madárpusztítás. Papp Gyulát, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém megyei Területi Szervezetének elnökét, valamint az Országos Rendőr-főkapitányságot kérdeztük.

Októberben egyetlen hét alatt háromszor fogtak el olasz madárcsempészeket. Csaknem 800 pacsirtát próbáltak kijuttatni az országból. A hazánkban védett madarak eszmei értéke egyenként 10 000 forint, azaz a tiltott szállítmány értéke meghaladta a 7 millió forintot – közölte a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság. A bűntett nem új keletű, a kétezres évek elején is beszámolt a sajtó hasonlókról. Kedvelt fogások a cinege, a fürj, a mezei pacsirta, a pinty, a seregély, a barázdabillegető és a zöldike. Ha a kormányok nem biztosítják a törvények betartatásához szükséges forrásokat, a helyzet nem valószínű, hogy változik, ezt állapította meg az a júliusi konferencia is, amelyet az illegális madárpusztítások témájában tartottak Cipruson – erről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület számolt be. Az OrientPress Hírügynökség Papp Gyulát, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém megyei Területi Szervezetének elnökét, valamint az Országos Rendőr-főkapitányságot kérdezte erről a bűncselekménytípusról.

- Hazánkban mely madárfajokra tilos vadászni?
ORFK: Magyarországon jelenleg 16 madárfaj kivételével minden madár védett. A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001 (V.9.) KöM rendelet az egyes fajokat tételesen felsorolja.

PAPP GYULA: - Akinek vadászati engedélye van, az pontosan tudja, hogy mely időszakban mely faj kilövése engedélyezett vagy tiltott. Magyarországon az apróbb madárfajokat tilos vadászni, a ludak, csörgőrécék, a balkáni gerlék, szajkók vadászatának meg van az idénye. Erdei szalonkát is lehet lőni, de leginkább csak kutatás céljából.

- Külföldi állampolgárok hogyan juthatnak magyar zsákmányhoz?
PAPP GYULA: - Csak vadásztársaságon keresztül. Ha valamely régióban, valamely állatfajra szeretne vadászni a külföldi illető, akkor megkeresi a helyi vadásztársaságot, amely fogadó egység beszerzi neki az érvényes vadászati engedélyt a nevezett területre és fajra, valamint a biztosítást.

- Vagyis egy illegális madárszállítmány elfogása esetén mindig pontosan visszakereshető a felelős?
PAPP GYULA: - Természetesen, nagyon egyszerűen. Még akkor is, ha közben esetleg területet váltott az illető, hiszen ilyenkor is elkönyveli az eredetileg felelősséget vállaló vadásztársaság, hogy mely másik társasághoz jelentkezett át a vadász. A kilőtt vadat is lekönyvelik, kilövés után kap egy számot. Ha kisebb testű állatról, tehát például madarakról van szó, akkor a faját és a darabszámot jegyzik föl.

- Milyen időközökre kaphatnak külföldiek ideiglenes engedélyt?
PAPP GYULA: - Egy hónapra, félévre vagy évre.

- Jellemző hazánkban az illegális madárkilövés?
ORFK: - A rendelkezésre álló adatok szerint hazánkban nem mondható jellemzőnek a védett madarak illegális kilövése. Egy-egy esetben előfordult, hogy légpuskával gólyát, kuvikot, ölyvet stb. pusztítottak el, de a cselekmény motivációját az elkövető ismeretlen volta miatt nem lehetett megállapítani. Tekintettel arra, hogy a tetemeket minden esetben megtalálták, így feltehető, hogy az állat kilövése vagy véletlenül (vétlen lövés következében) vagy szándékosan, de nem illegális vadászat során történt. Az elmúlt évek adatai szerint Magyarországon egy esetben került elfogásra két olasz állampolgár a Hortobágyi Nemzeti Parkban, akik egy horgásztavon, csónakból lőttek ki két védett vízi madarat, amelyekről – állításuk szerint – nem tudták, hogy vadászatuk hazánkban tilos. Bűnügyi statisztikáink azt mutatják, hogy a fentinél jóval nagyobb számban fordultak elő a korábbi években olyan ügyek, amelyek azért indultak, mert más állam polgárai külföldön lelőtt, de Magyarország jogszabályai szerint védett madarak tetemeit akarták hazánk területén átszállítani. Az érintett állampolgárok elsősorban olaszok voltak, akik elmondásuk szerint egy-egy Romániában történt vadászat alkalmával lelőtt kistestű énekes madarak (pl. pacsirta, réti pityer, fürj, rigó stb.) tollas vagy nyúzott tetemeit – alkalmanként több ezret – szerették volna Olaszországba vinni étkezési célból. Az, hogy az állatokat éttermek részére kívánták értékesíteni előzetes megrendelés alapján, a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg. Ezek az esetek azért fordulhatnak elő, mert Romániában a természetvédelmi oltalom nem terjed ki minden olyan madárfajra, amelyek hazánkban védettnek vagy fokozottan védettnek minősülnek. Így a romániai vadászat alkalmával akár legálisan kilőtt madarak Magyarországra történő behozatala vagy az országon történő átszállítása is bűncselekményt valósít meg. Tekintettel arra, hogy elkövetők sok esetben ezen szabályokkal nincsenek tisztában, így a madarak tetemeit nem is próbálják meg elrejteni. Az utóbbi két évben ezen esetek száma csökkenést mutatott, ami valószínűleg abból adódik, hogy a Romániában vadászó olaszok körében egyre ismertebbé válnak a magyar jogszabályi rendelkezések és a cselekmény következményei.

- Milyen hivatalos büntetés vonatkozik a madárpusztítókra?

ORFK: - Védett madarak fogságba ejtése, vadászata esetén büntetőjogi szempontból felmerülhet (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 281.§ -a szerint minősülő) természetkárosítás, valamint – ha tiltott eszközzel történt a vadászat – (a 266/B.§ szerint minősülő) állatkínzás bűncselekmények gyanúja.

Forrás: OrientPress