Ki hinné, hogy Eger határában Estei Hippolit püspök egy dárdával ejtett el medvét fél évezrede?
A régi korok vadgazdagsága ma már csak legenda. Farkasok üvöltöttek az éjszakában és medvék járták erdeinket néhány évszázada. Az emberi beavatkozás hiánya miatt nemcsak a táj arculata volt más, hanem a vadbőség is mesébe illő volt. Nem a mondavilágból ered, hogy a gímszarvasokat megszelídítették és kocsi elé fogták azokat. 1724-ben szarvashintón járt a Békés megyei pap, de Hunyadi Mátyás is használta az erdei vadat kocsija vontatására. A vadbőséget mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy 1744-ben Heves megyében 179 farkas, 100 ezer veréb, 20–30 ezer szarka és varjú kiirtását rendelték el – idézi a múltat dr. Csiffáry Gergely, a történelemtudományok kandidátusa. – Tizenhárom évvel később már nem falvanként, hanem vagyon alapján határozták meg a vadgyérítési kötelezettséget. Egy négyökrös gazdának 50, a kétökrösnek 25 verebet kellett elpusztítania. Egy 1909-es Heves megyei vadgazdálkodási adat szerint évente 300 szarvast, 400 őzet, 120 vaddisznót, 25 ezer nyulat és 12 ezer foglyot lőhettek ki erdeinkben.
A vadgazdagság majdnem ezer éven át jellemezte hazánkat. 1517/18 telén Estei Hippolit püspök Szarvaskő határában egy óriási vadkanon kívül zsákmányolt egy dárdával elejtett medvét is. Akkoriban e környéken még bölények is éltek. A felsőtárkányi 12 ezer hektáros érseki vadaskertben 1929. január 21-én gróf Bethlen István miniszterelnök főúri hajtóvadászatán 12 vaddisznót lőttek ki, közülük négyet ő maga ejtett el.

A vadaskertek etetett vaddisznói közt nem ment ritkaságszámba a 160–170 kilós példány sem. Híres vadászat zajlott 1937 nyarán a közeli Borsodivánka Prónay-birtokán. E 36 szobás kastélyban töltötte vadászatokkal nászútját VIII. Edward angol király, aki akkor már lemondott trónjáról polgári származású felesége, Wallis Warfiel miatt, s mivel nagyon szerette a barackpálinkát, hát Magyarországot választotta úti céljául.
– A vadbőség nemcsak erdeinknek, de az egri meleg víznek is köszönhető – folytatja a történész. – Igazi vadparadicsom alakult itt ki, így amikor II. Lajos 1520-ban Egerben vadászott, olyannyira megtetszett neki Süveges Benedek várnagyúr idomított sólyma, hogy rekord összegért szerezte meg magának a madarat. A főúri vadászatok az esküvőnek is kellékei voltak, így amikor Dobó István 1550. október 17-én nősült, hatalmas vadászatot rendezett Felsőtárkányban. Feljegyezték, hogy a fiatalasszony szarvast lőtt nyíllal a mulatság idején. Magyarjainkra egyébként jellemző volt, hogy a puskával való vadászatot hosszú ideig lenézték, a nyíllal, dárdával történő harcot sokkal férfiasabbnak tartották.
S hogy mi történt a mesés vadvilággal? Az ember közbeavatkozott. Jó példa erre, hogy az 1850-es években, amikor tilos volt a fegyverhasználat, a farkasokat sztrichninnel kiirtották...

Forrás: Heol