Közös munkával mérnék fel hazánk ragadozómadár-állományát a vadászok és a madarászok.
Az összegyűjtött adatok egyebek mellett annak tisztázásában is segíthetnek, hogy milyen lépések tehetnék valóban hatékonyabbá a magyar természetvédelmet és az igencsak megfogyatkozott apróvad védelmét. A felek erről és a különböző fajok védetté, illetve vadászhatóvá nyilvánításáról tavaly kezdtek egyeztetni a Vidékfejlesztési Minisztérium szervezte szakmai tárgyalássorozaton. A különböző álláspontok azóta sokat közeledtek.

Megegyezés születhet a tavasz beállta előtt vadászok és madarászok között egy közös program elindításáról, amely vitás kérdések egész sorának rendezésében segítheti a feleket – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ügyvezető igazgatója. Halmos Gergő elmondta, hogy a ragadozó madarak állományának felmérése mellett más kérdések, így a vadászható fajok listája összeállításának módszere is napirendre került a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére indult tárgyalássorozat eddigi ülésein. Habár mindkét esetben hátravan még a részletek pontos kidolgozása, a két oldal eddig teljesen eltérő álláspontja sokban közeledett, s így esély mutatkozik a felek közötti kiegyezésre – derült ki az ügyvezető szavaiból.

Kollégája, Horváth Márton szerint az mindkét fél célja, hogy a felmérések mikéntjéről már januárban meg tudjanak állapodni, és tavasszal a közös adatgyűjtés érdemben is megkezdődhessen. A ragadozómadár-állományok méretének és változásának tudományos módszertanon alapuló monitorozása fontos információt fog mindkét fél számára szolgáltatni. Az MME szerint ez önmagában nem lesz elég a meglevő nézeteltérések tisztázásra, de nélkülözhetetlen a további kutatásokhoz, amelyek célzottan vizsgálhatják az egyes élőhelyi tényezőknek, a különböző ragadozófajoknak és magának a vadászati hasznosításnak a hatását. – Egyes vadászok szerint a ragadozó madarak jelentős szerepet játszanak az apróvadállomány csökkenésében, a mi véleményünk viszont az, hogy a probléma fő okozója az intenzív mezőgazdaság, a megváltozott életkörülmények. Ennek eldöntése többéves, sokrétű munkát igényel, amelynek csupán egy, de nagyon fontos eleme a tavaszi felmérés – foglalta össze véleményüket Horváth Márton.

A monitoring módszertanáról többféle elképzelés is az asztalon hever. Az egyik szerint madarászok és vadászok közösen járnák hazánk erdeit, mezőségeit, s számolnák az adott idő alatt az égen látott ragadozókat, majd ebből becsülnék meg az egyes fajok egyedeinek számát. A másik elképzelés szerint az országban ki kellene jelölni véletlenszerűen legalább száz darab, átlagosan öt négyzetkilométeres területet. Az egyes területeken aztán a fészkeket költés előtt, illetve azt követően még kétszer ellenőriznék több éven át. Az ekképp összegyűjtött adatokból a megfelelő statisztikai számítások révén a hazai ragadozó madarak állományát megfelelően reprezentáló adatok nyerhetők – tették hozzá az MME munkatársai.

Bízik a megegyezésben az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főtitkára is. Pechtol János leszögezte: a vadászok véleménye szerint a természetvédelem és a vadgazdálkodás nem lehet egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban. – Céljaink hosszú távon többségében meg kell egyezzenek! – hangsúlyozta a főtitkár, majd hozzátette: – Annak jegyében ültünk tárgyalóasztalhoz a szakterületek többi képviselőivel – mások mellett a vadászati és természetvédelmi hatósággal, illetve a madártani egyesület szakembereivel –, hogy a természeti értékek védelme és a mindenkori természeti egyensúly fenntartása érdekében közös nyilatkozatban deklaráljuk együttműködésünket.

Pechtol János az előttük álló feladatok közül kiemelte, hogy meg szeretnének egyezni a vadászati idényekben, a csökkenő létszámú fajok védelme érdekében teendő feladatokban, a túlszaporodott vadászható és nem vadászható fajok létszámának csökkentésében, illetve szabályozásában. Az OMVK véleménye az, hogy semmit sem szabad tabuként kezelni. – A természet állandóan változik, és erre mindenkinek tekintettel kell lennie, máskülönben nem biztosítható az állat- és növényvilág gazdagságának fennmaradása – fejtette ki a főtitkár.

Emlékezetes, hogy a VM államtitkára, Ángyán József egy korábbi felszólalásában szintén arról beszélt az Országházban, hogy Európában, az erősen átalakított környezetben a természet egyensúlyának fenntartása aktív beavatkozást igényelhet, ezért egyfajta szabályozó szerepre kell vállalkoznia az embernek. Ennek a feladatnak az a lényege, hogy indokolt esetben védetté nyilvánítanak olyan fajokat, amelyek eddig nem voltak azok, és fordítva: ha az ökológiai egyensúly megváltozik, lehetőséget teremtenek a túlszaporodott vad vadászatára.

Ennek jegyében hirdette meg a tárca tárgyalássorozatát, amelyen nemcsak a VM természetvédelemért, illetve vadászati kérdésekért felelős főosztályai, hanem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, valamint az érintett fajok kutatásával foglalkozó egyetemek képviselői is részt vesznek. A szakmai grémiumot a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, a Magyar Természettudományi Múzeum, illetve akadémiai kutatóintézetek képviselői is segítik.

Forrás: MNO