Egy vadásztársam komoly bajba került. Bakozást követően betértek kísérőjével a közeli kocsmába és ott egy pohár sör formájában megitták az áldomást a derék bakra. Igen ám, de a rend éber őre a kocsma előtt várta őket és a szonda is előkerült, ami – ez természetes – elszíneződött. Hamarosan megjött a rendőrkapitányságról a szabálysértési felelősséget megállapító határozat, eszerint vadásztársam azzal, hogy alkoholt fogyasztott, megszegte a 253/2004. Korm. rendelet 38. § (1) bekezdésének c) pontját, amivel elkövette a lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértést. Nemsokára a fegyvert is visszavonták két évre az illetőtől, kísérője még nagyobb bajba került, hiszen hivatásos lévén a kenyérkeresetét veszítette el.

Ismerős jelenet ugye? A vadászok, fegyverforgatók közt sokan akadnak, akiknek ismeretségi körében egy-egy balszerencsés szondafújás a fegyvertartás végét jelentette. Ilyen esetben a vadászt a szabálysértési hatóság mindig automatikusan „elmeszelte”, ő ezt tudomásul vette és a határozat jogerőre emelkedett, hiszen ivott és – mivel a rendőr azt mondta, hogy ezt nem szabad – elismerte a szabálysértés elkövetését a hatóság előtt. De nézzük csak meg figyelmesebben a problémát!

A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII.31.) Korm rend. (a továbbiakban Korm.rend.) 38. § (1) bekezdésének c) pontja alapján „a lőfegyver, gáz- és riasztófegyvert tartó személy fegyverét nem szállíthatja, nem viselheti és nem használhatja szeszes italtól befolyásolt állapotban, illetve, ha szervezetében kábítószer, illetve pszichotróp anyag van”.

A jogszabály tehát az alkoholos befolyásoltsághoz köti a fenti a fegyvertartás szabályainak megsértését, ellentétben a kábítószerrel, illetve pszichotróp anyaggal, mivel ezeknek az anyagoknak már a szervezetben való puszta jelenléte megalapozza a fegyverjogszabályok megsértését. Mindezekből következően viszont – figyelemmel a jogszabályszövegre – szeszes ital esetében csak abban az esetben követhető el az Sztv. 141. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, ha a fegyvertartó alkoholosan befolyásolva szállítja, használja fegyverét.

Az alkoholos befolyásoltság jogi kategória, az Országos Igazságügyi Orvostani Intézetnek az alkoholfogyasztás és az alkoholos befolyásoltság igazságügyi orvos-szakértői vizsgálatáról és véleményezéséről szóló, 13. számú, 1994. november 30-án megjelent módszertani levele értelmében az alkoholos befolyásoltság fennállása és mértéke véleményezéséhez - a vért vevő orvos által észlelt klinikai tünetek rögzítése mellett - a véralkohol-tartalom objektív módszerekkel történő meghatározásának az eredményei szolgálnak alapul.

E módszertani levél tartalmazza az alkoholfogyasztás határértékeit, a számunkra fontos alkoholértékek a következők:

- 0,30 ezrelék alatt negatív;0,31-0,50 ezrelék között: ivott, de alkoholosan nem befolyásolt,
- 0,51 ezrelék felett – különböző fokozatokban – alkoholosan befolyásolt.

Tehát az alkoholos befolyásoltság csak 0,51 ezrelék és afelett jelentheti törvényesen szabálysértési felelősségünket és a fegyvertartás végét. A szabálysértési eljárásban viszont szükséges a szabálysértési hatóság részéről a szabálysértés bizonyítása, így a befolyásoltság alátámasztása az erre szolgáló bizonyítási eszközökkel. Ehhez egyetlen bizonyítási eszköz, a szakértői vélemény jöhet szóba.

A Korm.rend. szerinti befolyásoltság véleményezése szakkérdés, enélkül, azaz szakértői vélemény nélkül a szabálysértést megállapítani és a fegyvertartási engedélyt visszavonni nem lehet! A szabálysértési hatóságnak szakértőt kell kirendelnie, az ő számára viszont az említett módszertani levél értelmében az alkoholos befolyásoltság megállapításához a szonda (Spiratest, Lion) önmagában nem elég, az csak arra szolgál, hogy megállapítsa az alkohol jelenlétét. Megjegyzem, hogy az alkoholszonda használatát a Rendőrségi Törvény csak a közlekedésrendészeti intézkedések körében nevesíti, így egy nem gépkocsit vezető vadásszal szembeni alkalmazása jogilag több mint aggályos, mégis rendkívül elterjedt.

A befolyásoltság megállapítása tehát csak a két másik módszer a vérvétel és a szondán kívüli légbefújásos módszer. Levegőbefúvásos módszer esetén egyedül a Seress Ethylometer és a még kísérleti szakban levő Siemens Alcomat eszköz orvosszakértő által szakvéleménnyel alátámasztott (!) eredménye fogadható el. A bizonyítás másik eszköze a vérvétel, az ítélkezési gyakorlatban is ez a legelfogadottabb, mint a legobjektívebb módszer, ilyenkor ez szolgála szakvélemény alapjául.

Összefoglalva: álláspontom szerint egy kis kupica, vagy egy pohár sör jogilag mindenképpen belefér, ez nem alapozza még meg az alkoholos befolyásoltságot, azaz a lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértést. Az alkoholos befolyásoltságot csak a megfelelő bizonyítás azaz szakvélemény alapján lehet megállapítani és megszabadítani minket ennek alapján a fegyvereinktől.

A határ azonban nagyjából egy sör, nem árt odafigyelni hogy ezt ne lépjük át. A cikk kimondott célja, hogy mértékletességre intse a vadászokat, hiszen mi nem vagyunk szakértők, fogalmunk sincs arról, hogy a megengedett mértéket mikor léptük át. Mégis jó ugyanakkor a tudatában lenni annak, hogy mit szabad és mit nem.

Dr. Szép Viktor (Forestfan) válaszol fórumunkban is, vadász és fegyverjog témában!