Sok vadásznak a várva várt pillanat: április 15., hiszen ekkor kezdődik az őzbakvadászat. Előttem már számtalan író, vadász, újságíró milliószor leírta ennek a szenvedélynek történetét, élményét és a velejáró nehézségeit.

Talán leghitelesebben, nem is maga a pozitív részét elmesélő vadász szemszögéből kellene megvizsgálnunk az élmény pontos részleteit, hanem a kísérő vadász, nem minden esetben hasonló jó szájízű, visszaemlékezéséből. Tibori Ádám, a budapesti Frommer Fegyverbolt fegyvermestere a .223-as és .243-as kaliberekről mesél.

Persze itt nem is a cserkelést vagy várakozást és a velejáró fáradságot szeretném taglalni, hanem azt a pár másodpercet amit a vadász megél és ami, a kísérővadász számára, lassú. izzasztó perceknek tűnik.

Az igazság pillanata az, amikor is kiderül, hogy az idáig „tűpontosnak” mondott fegyver elsütésekor beváltja-e a hozzá fűzött reményeket.

Ha kiveszünk pár tényezőt, ami mellesleg nem elhanyagolható,de most ne beszéljünk a fegyverről és az optikáról, csak a kalibert, csak a töltény űrméretét vegyük górcső alá. Ha ezt a témakört szeretnénk alaposan körbejárni és a kedves vadásztársak „ez a legjobb kaliber” kezdetű tanácsait hallgatjuk csak meg, akkor a világon fellelhető összes lőszer alkalmas lenne minden egyes kihívásra, külön, külön is!

De maradjunk két lábbal a földön és próbáljunk meg eligazodni a gyártók által megadott adatok halmazában.

Két kalibert választottam: az egyik a közkedvelt .223 Remington és vele szembe a .243 Winchester állítottam most. Nézzük mire is jutunk az adatok alapján:

A .223 Remington adatlapját nézve a lövedék súlya az, amely elsőre szembetűnik. Biztos lehetne boncolgatni, hogy mire is elég az a 3,56 g-os “mag”, de ha az alatta lévő 965m/s kezdő sebességet is beleveszem akkor az egy elég alacsony ballisztikai görbét rajzol ki.



Ha ezeket az adatokat vesszük figyelembe, akkor azt már biztosan állíthatom, ha 100 méterre lőjjük be a fegyverünket, akkor a fenti adatlap alapján 150 méter még egy biztonságos táv lehet számomra!

100 méteren, ahova a nulla pontot állítottuk, ennek a lövedéknek a sebessége 965m/s-ról 815m/s-ra csökken, ami nem annyira jelentős. A 150 méteres távnál 744 m/s, ami azt eredményezi, hogy kisebb esést tapasztalhatunk: mintegy -4,2 cm-el lejjebb esik! Ha esetleg 150 méter felett szeretnénk vele eredményes lövést leadni, akkor már meg kell kicsit küzdeni az elemekkel. Természetesen tovább csökken a sebesség is, ami a távolságok tükrében úgy alakul, hogy 200 méteren a sebessége 677 m/s, 250 méter-613 m/s, 300 méteren 552 m/s. Érdekes, de a sebesség tükrében nem meglepő, hogy a lövedék esése elég nagy ütemben megnövekszik, ami szintén nehezítő tényező lehet. A mag gyakorlatilag 200 méteren -13 centimétert, 250 méteren -27,6 centimétert, míg 300 méteren -49,4centimétert esik!

De mielőtt tovább rágódunk ezen, folytassuk tovább a vizsgálatot a .243 Winchester kaliberrel.

Lássuk mit is tud:



Ennél a kalibernél egy kicsit már más a helyzet, mert míg az előző adatok szerint a torkolati sebesség 0 és 100 méter között 150m/s-ot csökkent, itt a nagyobb töltetnek köszönhetően 82m/s-os a sebességvesztésünk, még úgy is, hogy a magunk súlya az már 6,5g. Így egy átlag felhasználónak kicsit jobb a szájíze. De nézzük csak részletesebben: itt is 100 méter a nulla pont, de ha felmegyünk 150 méterre, ott 784m/s mellett a lövedék 4,1cm-t esik. Ha ez a .223-as kalibernél 4,2cm, ami lássuk be annyira elenyésző, hogy csak laboratóriumi körülmények között lehet észre venni, ami meglehetősen ritkán adódik kint, a vadregényes erdei környezetben. De mi történik, ha pont egy alföldi bakot szeretnénk terítékre hozni, ami nem ennyire barátságos és nem várja meg míg közelebb osonunk 200 vagy 250 méternél. 200 méteren a sebességünk 745m/s a lövedék esésünk meg -12,3cm a másik kalibernél 13 centiméter. 250 és 300 méteren az eltérések a lövedék esésében, a két lövedék között 250 méteren 2,5 centiméter, 300 méteren 6,4 centiméter a .243-as javára!

Most még próbáljunk egy kicsit eljátszani az energiákkal: az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy rendben van a távolság és a korrigálás mértéke, de a kaliber átütő erejéről is kell beszélni. Mivel nem mindegy, hogy eltalálom és rögtön tűzben rogyik, vagy eltalálom és mindkét félnek vadásznak és vadnak is, hosszú kínkeserves hajsza indul.

Az egyszerűség végett megpróbálom egy táblázatban szemléltetni az adatokat: vízszintes sorban a lövedék által megtett kívánatos métereket írom, míg függőlegesben a hozzá tartozó energiát Joul-ba. Természetesen legelől a kaliber megnevezésével.

	0 Méter	100 Méter	150 Méter	200 Méter	250 Méter	300 Méter
.223 Rem.	1658J	1182J	986J	817J	670J	543J
.243 Win.	2662J	2203J	1997J	1806J	1629J	1465J

Számomra ez azért egy pici meggyőző erővel bír, de mindenki vonja le a maga következtetését az adatok alapján.

Végezetül annyit tudok hozzá tenni, amit apám nagyapjától tanult és én is megtanultam, hogy a lehető legkevesebb szenvedéssel váltsuk meg a vad életét.

Vadász üdvözlettel: Tibori Ádám fegyverműves

Forrás: Agrojager