Az erdei szalonka szempontjából az ideális puska az, amely ugyanolyan finom, kecses és fürge, mint maga a kis, szeszélyes madár. A fiatal erdők és a bokros szegélyek határán a változatos környezet sajátos viselkedésre készteti az erdők királynőjét.


A szalonkák könnyedén és gyorsan alkalmazkodnak a terepviszonyokhoz és gyorsan irányt is változtathatnak, ezért a tökéleteshez közeli szalonkázásra szánt puskának ezekhez a feltételekhez érdemes illeszkedniük.

A könnyű fegyver előnyös lehet, ha sokat sétálunk vele például hajtásban, de ami még fontosabb, hogy könnyen vállba emelhető. A puska össztömegének csökkentése számos műszaki jellemzőből tevődhet össze. Az első és legegyszerűbb lehetőség a kisebb kaliber választása. A 20-as, a 28-as sörétes puskák amellett, hogy megfelelő teljesítménnyel rendelkeznek, elérhetővé és nagyon közkedvelté váltak az utóbbi években.

A modern acélötvözetek és új technológiák bevezetése lényeges össztömeg-csökkentési lehetőséget – például a csőfal vastagság csökkenést, vagyis nagyobb terhelhetőséget eredményeztek minden kalibercsoportban. Természetesen ezen a területen befolyásoló lehet az is, hogy függőleges, vagy vízszintes csőelrendezésű sörétes puskáról beszélünk.

Egy korábbi elemzésben összegyűjtöttem a hazai, sörétes kaliberek szerinti értékesítési adatokat. Akkor a három leggyakrabban előforduló – a 12-es, a 16-os és a 20-as – sörétes vadász kalibert szerettem volna értékesítés szempontjából megvizsgálni. Az eredmények azt mutatták, hogy a 12-es kaliberben egy teljes idényben országosan eladott – csak vadászati célú – lőszerek 82 százalékát tették ki a teljes érékesítésnek, míg a 16-os kaliber – meglepetésemre – csupán 5 százalékot, a 20-as kaliber 11 százalékot és az összes többi kaliber mindösszesen 2 százalékot jelentett.

Sokan gondolnak úgy a kiskaliberű sörétes puskák vásárlóira, mint felesleges kihívást kereső puskagyűjtögetőkre. A kisebb kaliberek ugyanakkor keskenyebb, könnyebb, szinte minimális visszarúgású, sokszor szemet gyönyörködtetően elegáns baszküllel és tusakialakítással rendelkeznek, ami megteremti annak az alapját, hogy egy ilyen puskával kiállni egy megfigyelési pontra lélekemelő állapot. Ha ezt az életérzést tartjuk szem előtt, akkor tekintsünk el attól a ténytől, hogy 12-es puska általános jellemzői optimálisabbak a szalonka szempontjából. Tehát a következőkben arra próbálok választ találni, hogy milyen előnyeik lehetnek és mennyire használhatóak ezek a 11+2 százalékba tartozó kaliberek például az időszerű szalonka monitoringok alkalmával.

A 12-esnél kisebb kaliberek esetén többszörös kihívással találjuk magunkat szemben, mert nem csak a cső effektív átmérője okozta sajátosságok (kevesebb sörétszem, kisebb torkolati energia) jelentkeznek, hanem a vadászat módjához, illetve a jellemző elejtési távolsághoz optimális patron beszerezhetősége és szűkítések kiválasztása is nehezítik a feladatot.

Ami kis pozitívum, hogy az erdei szalonka monitoring alkalmával jellemző lőtáv viszonylag kicsi. A jellemzően 15-25 méteren a megfelelő sörétszem szórás egyenletességéhez nem szükséges 70 centiméternél hosszabb puskacső és célszerű a szűkítés nélküli, vagy egynegyedes szűkítést választani. Az ösztönös lövések dominálnak, mert gyakran csak nagyon későn látjuk meg a madarat, amihez idő kell, hogy reagálni is tudjunk. Gyártanak kifejezetten a szalonkára szánt könnyű, alumínium zártesttel rendelkező, 620-660 milliméter csőhosszúságú puskákat is.

Habár inkább csak 20-as kaliberben fordulhat ez elő, de nehezebb a helyzet, ha fix szűkítésű puskáról beszélünk, ebben az esetben csak a lőszertípusok közötti különbségekre lehet számítani, ha kisebb távolságon megfelelő sörétszem eloszlást szeretnénk elérni. Nagyon előnyös a speciális, közeli lövésekhez, esetleg kifejezetten szalonkavadászathoz fejlesztett lőszer (dispersante).

Azonban a megfelelő fedés eléréséhez nem csak a szűkítést, de a megfelelő sörétszem átmérőt is jól kell megválasztani. A 20-as, vagy annál kisebb kaliberű sörétes puskák esetében az amúgy is redukált söréttömeg (14-28 g) jelentősen csökkenti a sörétszemek számát. Ezt lehet valamelyest ellensúlyozni kisebb szemű sörét választásával. Semmiképp se felejtsük el, hogy ez a sörétszemek energiájának gyorsabb csökkenésével, kisebb behatoló képességével és az ebből következő csökkenő sokkhatásával jár együtt. Itt is igaz az, hogy a sokat vitatott, de mégis általánosan ajánlott sörétátmérő az erdei szalonkához a 2,0-2,7 milliméter körüli, ami komoly befolyással lehet a kisebb térfogatú hüvelyben elhelyezhető sörétszemek mennyiségére. Ha valaki gyakorlati tesztet kíván végezni, kiindulásként érdemes valahol 2,3-2,5 milliméter közötti lőszerrel ellenőriznie puskája szórását, majd az eredmények tükrében változtatnia.

Azt szokták mondani, hogy a 20-as mindenre képes, amire a 12-es, csak ügyesebbnek kell vele lenni. Kicsit objektívebben, általános tévhit, hogy a 20-as sörétes kaliber lényegesen kisebb teljesítményű, mint a 12-es, mert kisebb sebességgel távozik a sörétraj. Kijelenthető, hogy ez nem így van. Főleg, ha a megengedhető maximális nyomást vesszük figyelembe, ami még magasabb is a 20/70 esetében, mint a 12/70-nél. A 20/76-os esetében pedig éppúgy 1050 bar, mint a 12/76-nál. A különbség inkább ott jelentkezik, hogy a 12-es kaliber esetében több, és nagyobb átmérőjű sörét fér el a töltényhüvelyben. Ez persze magában hordozza a 20-as puskák karcsúbb méreteit, az ebből fakadó eleganciát, a kisebb fegyvertömeget és a moderált visszarúgást is. E jellemzők, és a széles kaliber-, puska-, valamint lőszerválaszték miatt a 20-as kalibert a 12-es után a legsokoldalúbb kaliberré teszik, amit a már említett 11 százalékos lőszer értékesítési adat is igazol.

Egy 28-as kaliberű sörétes puska 24-26-28 gramm söréttömeggel gyártott patronja képes szintén majdnem olyan nagy kezdeti sebességet produkálni, mint a 12/70-es kaliberűeké. A visszarúgás szempontjából – vagy a 20-ashoz hasonlítva – egyáltalán nem tekinthető agresszív kalibernek. Kiváló sörétszem eloszlást produkáló lőszer használata mellett, hatékony és etikailag helyes választássá teszi a 28-ast a szalonka vadászatához. Lőszerválasztéka sajnos meglehetősen korlátozott. Ha ebben a kaliberben megtaláljuk a puskánkhoz illő, megfelelő lőszert akár apróvad, akár szalonka vadászathoz, akkor érdemes nagyobb tételre szert tenni belőle.

A legkisebbet tekintve, a .410-est kalibert csak Magnum, azaz a 76-os hüvelyhosszúságú változatban javasolt használni, mert ez maximalizálja a kaliber nyújtotta maximális teljesítményt. A megfelelő söréttömeg ebben az esetben 18, vagy 21 gramm. Az igazat megvallva ez a kaliber már igencsak igényli a komolyabb lőtudást. Érdemes ragaszkodni az ideális vadászati körülményekhez, ha szalonkázni szeretnénk vele, hogy biztosan csökkenthető legyen a sebzési arány. A patronkínálatot és elérhetőséget tekintve nagyjából a 28-as és a 20-as kaliber között helyezkedik el.

Természetesen léteznek az említetteken kívüli kisebb kaliberű puskák is, mint a 24-es, vagy a 32-es. Ezek azonban sokkal ritkábban bukkannak fel a boltok polcain. A hozzájuk elérhető lőszerválaszték pedig csekély, vagy rengeteg időbe és utánajárásba kerül a beszerzésük.

Talán a kalibereknél és a velük kapcsolatban felsorolt minden más paraméteren túl is sokkal fontosabb a puska illeszkedése a vadász testfelépítéséhez. Ha az optimális geometrián túl egy elegáns, kisebb kaliberű fegyvert sikerül találni, ami kézre is áll, az lényegesen magasabb szintre emeli a tavaszi húzások élményét.

Forrás: Nimród