TrófeabírálatA trófeák bírálata, értéksorrendjének megállapítása akkor vált szükségessé, amikor azokból kiállításokat rendeztek, és ebben hazánk vadgazdái voltak az elsők. Budapesten a Nemzeti Lovarda épületében 1871-ben már volt egy kiállítás, amely „A jelen században Magyar- és Erdélyországban lőtt szarvas-, dám- és őzagancsok" bemutatója volt a korabeli irodalom szavai szerint. Németországban csak 1914-ben nyílt meg első ízben ilyen bemutató, Bécsben pedig 1900-tól rendezett a Jagd Klub agancskiállítást. A szarvasagancs bírálata. Az első időben inkább csak szemmérték alapján állapították meg az agancsok erősségét, sőt sokáig tartotta magát az „évenként eggyel több ág" elméleten alapuló, ágszám szerinti sorrend.
Már 1881-ben egy bírálati képletet alkalmaznak, ahol mérhető jellemzőket vettek fel, azonban a következő évi zsűri visszaállt a szemmérték szerinti szubjektív bírálatra. Ezután egymást váltogatták hazai és külföldi bírálati módszerek, mindaddig, míg neves vadászzoológusunk, Nadler Herbert a húszas években - szintén több változtatás után - megalkotta bírálati képletét. A teljesen kész Nadler-képlettel 1937-ben találkozunk először a szakirodalomban, amelyet megalkotója később már nem változtatott. A szarvasagancs bírálata olyan időtállóan jó, hogy a CIC 1955-ös koppenhágai határozata szerint minden - az ő védnöksége alatt rendezett - vadászati kiállításon fel kell tüntetni a szarvasagancs Nadler-pont szerinti értékét (N.P.) is a nemzetközi pontok (I.P.) mellett. A berlini, prágai stb. képletek rövidebb életű és olyan jellegű próbálkozások voltak, amelyek az egyes mérhető jellemzők közül a helyi kiemelkedőbbeket juttatták előnyös helyzetbe.
A CIC jelenleg érvényes szarvasbírálati képlete a Nadler-pontozástól a következő öt előírásban különbözik, mint azt látni fogjuk. A középágat a szemággal azonos módon értékeli (1), a koronára nem 6, hanem 10 pontot adhat maximálisan (2), a jégágakra l-l pontot adhat (3), enyhébb feltételeket szab a terpesztésre (4). bírálati pontok érmességi határértékeit az új tényezők bevonása miatt meg (5).
A mérési helyeket, a pontozás számítási módját és az érmességi szintt vadfajonként különböző bírálati lapok tartalmazzák.
Nemzetközi módszer szarvasagancs értékeléséhez
1. szárhosszátlag cmx0,50, 2. szemágátlag cmx0,25, 3. középágátlag cmx0,25, 4. koszorúátlag cmx1,00, 5. szárkörméret
középág között jobb cmx1, 6. szárkörméret szemág és középág között bal cmx1, 7. szárkörméret-középág és korona jobb
mx1, 8. szárkörméret-középág és korona között bal cmx1, ad. 5-8. - a legvékonyabb helyen mérve, 9. agancs tömege kis koponyával, kgx2, 10. tényleges ágszámx1.
Szépségpontok: 1. szín 0-2 pont, 2. gyöngy 0-2 pont, 3. szárak elhajlása (terpeszt) 0-3 pont, 4. korona 0-10 pont, 5. jégág 0-2 pont, 6. ágvégek 0-2 pont.
Kettős korona 8-9 rövid és gyenge ággal 4-5 pont, kettős korona 8-9 hosszú erős ággal 6-7 pont, erős korona legalább 10 hosszú és erős ággal, lapát v. kehely formájú 10 pont.
Koponyahossztól függően levonandó:
48 cm-ig 70 dkg, 48-50 cm-ig 0,75 kg, 50,1 cm-től 0,80 kg.
8 napon belül az elejtés után levonandó:
4,1-6 kg-ig 0,30 kg, 6,1-8 kg-ig 0,40 kg, 8,1-10 kg-ig 0,50 kg, 10,1 kg felett 0,60 kg. Ágtörésnél 0,5 pontot levonnak.
Szárak elhajtása 60%-nál kevesebb 0 pont, 60-70% 1 pont, 70-80% 2 pont, 80% felett 3 pont.
Korona: egyszerű korona rövid és gyenge ágakkal, 5-7 ággal 1 pont, 6-7 erős és hosszú ággal 2-3 pont.
A dámlapát bírálata. Magyar eredetű volt az első dámlapát-bírálati képlet is 1929-ből, majd 1937-ben a német Wild a berlini Nemzetközi kiállításra újabbat szerkesztett. Ez ma is érvényes CIC-jóváhagyással, és elmondhatjuk róla, hogy bár egyértelmű és kiváló, a legnehezebb bírálatok egyike. Jellemzője a részletes mérési utasítás, mert sok rendhagyó forma adódhat, amelyek értékelésekor vita tárgyává tehető a mérési hely, a mérőeszköz szabályszerű használata.
Nemzetközi módszer dámlapát értékeléséhez
1. Szárhosszátlag cmx0,50, 2. szemághosszátlag cmx0,25, 3. szemághosszátlag cmx0,25, 4. lapátszélesség átlaga cmx1 ,50, 5. koszorúk átlaga cmx1 ,00, 6. szárkörméret szemág és középág között jobb cmx1, 7. szárkörméret szemág és középág között bal cmx1, 8. szárkörméret középág és lapát között jobb cmxl, 9. szárkörméret középág és lapát között bal cmx1, 10. agancs tömege kiskoponyával kgx2.
Szépségpontok:
1. szín 0-2 pont, 2. ágvégek 0-6 pont, 3. szabályos alak 0-5 pont.
Levonások:
1. elégtelen terpesz 0-6 pont, 2. hibás lapét 0-10 pont, 3. a lapát csúnya, sima, nem csipkés szélű 0-2 pont, 4. szabálytalanságokért, torzképződményekért, formátlan, hosszú és keskeny lapátért, túlságosan természetellenes terpeszért 0-6 pont. Levonás terpesztésre 85% alatt 1 pont, 75% alatt 3 pont, 80% alatt 2 pont, 70% alatt 4 pont, 60% alatt 5 pont. Levonandó: 14 napon belül 2 kg-ig 0,30 kg, 2,01 -3,00-ig 0,35 kg, 3 kg-tól 0,40 kg.
Az őzagancs bírálata. A magyar bírálatokon 1928-ig súly-, szárhossz- és rózsakörméret szerepelt az őzagancsok értékelésében, ekkor viszont bevezették a köbtartalom mérését. 1939-ben és 1941-ben, majd 1945 után (O. Sartorius) ismét változott a képlet, míg a mai, sokáig ideiglenesnek jelzett formáját jóváhagyta a CIC vezetősége a világ valamennyi vadásztrófeájának szabályait rögzítő útmutatójában, amit röviden csak Formules (ejtsd: Formül) néven emleget a szakközönség („Formules pour l'apréciation des trophees" Madrid, 1952.). így most az őzagancs pontozása a xylometrálás műveletét nem tekintve meglehetősen egyszerű, legalábbis ami az érték kiszámítását illeti.
Nemzetközi módszer őzagancs értékeléséhez
1. szárhosszátlag cmx0,50, 2. agancstömeg kiskoponyával gx10, 3. köbtartalom cm3x0,30
Széps>ég pontok:
1. szín 0-4 pont, 2. gyöngy 0-4 pont, 3. koszorú 0-4 pont, 4. ágvégek 0-2 pont, 5. terpesztés 0-4 pont, 6. hozzáadás szabályos, nemes alakért 0-5 pont, 7. levonások 0-5 pont
Koszorú:
1. gyenge,jelentéktelen, alacsony 0 pont, 2. közepes (szalagszerű, szélesebb, kis gyöngy) 1 pont, 3. jó (koszorú alakú, magas) 2 pont, 4. erős (széles-magas) 3 pont, 5. nagyon erős 4 pont
Szín:
1. világos, mesterségesen festett 0 pont, 2. sárgás- vagy világosbarna 1 pont, 3. közepes barna 2 pont, 4. sötétbarna 3 pont, 5. nagyon sötét 4 pont
Terpesztés:
1. nagyon szűk 30%-nál kevesebb 0 pont, 2. szűk 30-35%-nál kevesebb 1 pont, 3. közepes 35-40%-nál kevesebb 2 pont, 4. jó 40-45%-nál kevesebb 3 pont, 5. nagyon jó 45-75%-nál kevesebb 4 pont, 6. abnormális terpesztes 0 pont
Gyöngy:
1. sima, majdnem gyöngy nélküli 0 pont, 2. gyengén gyöngyözött 1 pont, 3. közepesen gyöngyözött (számos apró gyöngy) 2 pont, 4. jól gyöngyözött (apró gyöngyök az agancs mindkét oldalán) 3 pont, 5. nagyon jól gyöngyözött (gazdag, erős gyöngyözés mindkét agancson) 4 pont.
Ágvégek:
1. tompa, gyengén fejlett 0 pont, 2. tompa, közepesen fejlett 1 pont, 3. hegyes és fényes 2 pont.
Levonandó:
nagykoponyára 100 g, kiskoponyánál 8 napon belül az agancs súlyának 10%-a
A mufloncsiga bírálata. Az 1871-es budapesti kiállításon már szerepelt egy mufloncsiga. Forgách Károly mutatta be az általa Ghymesre telepített állományból kilőtt kostól származó trófeát. Méreteit sajnos nem tudjuk, de mivel egyedüli volt, rangsorolásának kérdése nem merült fel. Képletet első ízben 1929-ben szerkesztettek rá ugyancsak nálunk. Ez több tapasztalat alapján fejlődött tovább, és a mai CIC Formules meglehetősen egyszerű, könnyen mérhető pontozást ír elő a csigák bírálóinak.
Nemzetközi módszer mufloncsiga értékeléséhez
1. Átlagos csigahosszúság cmx1, 2. körméret első harmad cmx1, 3. körméret, második harmad cmx1, 4. körméret, harmadik harmad cmx1, 5. terpesztés a csigák külső széleinek legnagyobb távolsága átlalóval mérve cmx1
Szépségpontok:
6. szín 0-3 pont
a) világos 1 pont, b) barna 2 pont, c) fekete 3 pont
7. gyűrűződés 0-3 pont
a) vékony 1 pont, b) közepes 2 pont, c) jelentékeny 3 pont
8. csavarodottság 0-5 pont,
levonások 0-5 pont
A vadkanagyar bírálata. Sok változáson ment át, míg a mai, végleges formáját elérte. Az első - Budapesten 1928-ban alkalmazott - képlet még csupán az alsó agyarakkal foglalkozik, hosszuk és körméretük átlagát összeadták és néggyel megszorozták. 1932-ben bevették a kisagyarak, a koptatók méreteit, és körméretük átlagának négyszeresét hozzáadták az előbb elmondott 1928-as érték kétszereséhez. Még változott mindez - méghozzá alaposan - 1943-ban, mert ekkor az volt a törekvés, hogy minden aranyéremhatár 200 pont legyen, és a kevés mérhető jegyű vaddisznóagyarnál ezt hatalmas szorzószámok rendszeresítésével tudták elérni. Ma egy viszonylag egyszerű CIC-formula határozza meg a bírálati pontok kiszámítási módját.
1. szárhosszátlag cmx0,50, 2. szemágátlag cmx0,25, 3. középágátlag cmx0,25, 4. koszorúátlag cmx1,00, 5. szárkörméret
középág között jobb cmx1, 6. szárkörméret szemág és középág között bal cmx1, 7. szárkörméret-középág és korona jobb
mx1, 8. szárkörméret-középág és korona között bal cmx1, ad. 5-8. - a legvékonyabb helyen mérve, 9. agancs tömege kis koponyával, kgx2, 10. tényleges ágszámx1.
Szépségpontok: 1. szín 0-2 pont, 2. gyöngy 0-2 pont, 3. szárak elhajlása (terpeszt) 0-3 pont, 4. korona 0-10 pont, 5. jégág 0-2 pont, 6. ágvégek 0-2 pont.
Kettős korona 8-9 rövid és gyenge ággal 4-5 pont, kettős korona 8-9 hosszú erős ággal 6-7 pont, erős korona legalább 10 hosszú és erős ággal, lapát v. kehely formájú 10 pont.
Koponyahossztól függően levonandó:
48 cm-ig 70 dkg, 48-50 cm-ig 0,75 kg, 50,1 cm-től 0,80 kg.
8 napon belül az elejtés után levonandó:
4,1-6 kg-ig 0,30 kg, 6,1-8 kg-ig 0,40 kg, 8,1-10 kg-ig 0,50 kg, 10,1 kg felett 0,60 kg. Ágtörésnél 0,5 pontot levonnak.
Szárak elhajtása 60%-nál kevesebb 0 pont, 60-70% 1 pont, 70-80% 2 pont, 80% felett 3 pont.
Korona: egyszerű korona rövid és gyenge ágakkal, 5-7 ággal 1 pont, 6-7 erős és hosszú ággal 2-3 pont.
A dámlapát bírálata. Magyar eredetű volt az első dámlapát-bírálati képlet is 1929-ből, majd 1937-ben a német Wild a berlini Nemzetközi kiállításra újabbat szerkesztett. Ez ma is érvényes CIC-jóváhagyással, és elmondhatjuk róla, hogy bár egyértelmű és kiváló, a legnehezebb bírálatok egyike. Jellemzője a részletes mérési utasítás, mert sok rendhagyó forma adódhat, amelyek értékelésekor vita tárgyává tehető a mérési hely, a mérőeszköz szabályszerű használata.
Nemzetközi módszer dámlapát értékeléséhez
1. Szárhosszátlag cmx0,50, 2. szemághosszátlag cmx0,25, 3. szemághosszátlag cmx0,25, 4. lapátszélesség átlaga cmx1 ,50, 5. koszorúk átlaga cmx1 ,00, 6. szárkörméret szemág és középág között jobb cmx1, 7. szárkörméret szemág és középág között bal cmx1, 8. szárkörméret középág és lapát között jobb cmxl, 9. szárkörméret középág és lapát között bal cmx1, 10. agancs tömege kiskoponyával kgx2.
Szépségpontok:
1. szín 0-2 pont, 2. ágvégek 0-6 pont, 3. szabályos alak 0-5 pont.
Levonások:
1. elégtelen terpesz 0-6 pont, 2. hibás lapét 0-10 pont, 3. a lapát csúnya, sima, nem csipkés szélű 0-2 pont, 4. szabálytalanságokért, torzképződményekért, formátlan, hosszú és keskeny lapátért, túlságosan természetellenes terpeszért 0-6 pont. Levonás terpesztésre 85% alatt 1 pont, 75% alatt 3 pont, 80% alatt 2 pont, 70% alatt 4 pont, 60% alatt 5 pont. Levonandó: 14 napon belül 2 kg-ig 0,30 kg, 2,01 -3,00-ig 0,35 kg, 3 kg-tól 0,40 kg.
Az őzagancs bírálata. A magyar bírálatokon 1928-ig súly-, szárhossz- és rózsakörméret szerepelt az őzagancsok értékelésében, ekkor viszont bevezették a köbtartalom mérését. 1939-ben és 1941-ben, majd 1945 után (O. Sartorius) ismét változott a képlet, míg a mai, sokáig ideiglenesnek jelzett formáját jóváhagyta a CIC vezetősége a világ valamennyi vadásztrófeájának szabályait rögzítő útmutatójában, amit röviden csak Formules (ejtsd: Formül) néven emleget a szakközönség („Formules pour l'apréciation des trophees" Madrid, 1952.). így most az őzagancs pontozása a xylometrálás műveletét nem tekintve meglehetősen egyszerű, legalábbis ami az érték kiszámítását illeti.
Nemzetközi módszer őzagancs értékeléséhez
1. szárhosszátlag cmx0,50, 2. agancstömeg kiskoponyával gx10, 3. köbtartalom cm3x0,30
Széps>ég pontok:
1. szín 0-4 pont, 2. gyöngy 0-4 pont, 3. koszorú 0-4 pont, 4. ágvégek 0-2 pont, 5. terpesztés 0-4 pont, 6. hozzáadás szabályos, nemes alakért 0-5 pont, 7. levonások 0-5 pont
Koszorú:
1. gyenge,jelentéktelen, alacsony 0 pont, 2. közepes (szalagszerű, szélesebb, kis gyöngy) 1 pont, 3. jó (koszorú alakú, magas) 2 pont, 4. erős (széles-magas) 3 pont, 5. nagyon erős 4 pont
Szín:
1. világos, mesterségesen festett 0 pont, 2. sárgás- vagy világosbarna 1 pont, 3. közepes barna 2 pont, 4. sötétbarna 3 pont, 5. nagyon sötét 4 pont
Terpesztés:
1. nagyon szűk 30%-nál kevesebb 0 pont, 2. szűk 30-35%-nál kevesebb 1 pont, 3. közepes 35-40%-nál kevesebb 2 pont, 4. jó 40-45%-nál kevesebb 3 pont, 5. nagyon jó 45-75%-nál kevesebb 4 pont, 6. abnormális terpesztes 0 pont
Gyöngy:
1. sima, majdnem gyöngy nélküli 0 pont, 2. gyengén gyöngyözött 1 pont, 3. közepesen gyöngyözött (számos apró gyöngy) 2 pont, 4. jól gyöngyözött (apró gyöngyök az agancs mindkét oldalán) 3 pont, 5. nagyon jól gyöngyözött (gazdag, erős gyöngyözés mindkét agancson) 4 pont.
Ágvégek:
1. tompa, gyengén fejlett 0 pont, 2. tompa, közepesen fejlett 1 pont, 3. hegyes és fényes 2 pont.
Levonandó:
nagykoponyára 100 g, kiskoponyánál 8 napon belül az agancs súlyának 10%-a
A mufloncsiga bírálata. Az 1871-es budapesti kiállításon már szerepelt egy mufloncsiga. Forgách Károly mutatta be az általa Ghymesre telepített állományból kilőtt kostól származó trófeát. Méreteit sajnos nem tudjuk, de mivel egyedüli volt, rangsorolásának kérdése nem merült fel. Képletet első ízben 1929-ben szerkesztettek rá ugyancsak nálunk. Ez több tapasztalat alapján fejlődött tovább, és a mai CIC Formules meglehetősen egyszerű, könnyen mérhető pontozást ír elő a csigák bírálóinak.
Nemzetközi módszer mufloncsiga értékeléséhez
1. Átlagos csigahosszúság cmx1, 2. körméret első harmad cmx1, 3. körméret, második harmad cmx1, 4. körméret, harmadik harmad cmx1, 5. terpesztés a csigák külső széleinek legnagyobb távolsága átlalóval mérve cmx1
Szépségpontok:
6. szín 0-3 pont
a) világos 1 pont, b) barna 2 pont, c) fekete 3 pont
7. gyűrűződés 0-3 pont
a) vékony 1 pont, b) közepes 2 pont, c) jelentékeny 3 pont
8. csavarodottság 0-5 pont,
levonások 0-5 pont
A vadkanagyar bírálata. Sok változáson ment át, míg a mai, végleges formáját elérte. Az első - Budapesten 1928-ban alkalmazott - képlet még csupán az alsó agyarakkal foglalkozik, hosszuk és körméretük átlagát összeadták és néggyel megszorozták. 1932-ben bevették a kisagyarak, a koptatók méreteit, és körméretük átlagának négyszeresét hozzáadták az előbb elmondott 1928-as érték kétszereséhez. Még változott mindez - méghozzá alaposan - 1943-ban, mert ekkor az volt a törekvés, hogy minden aranyéremhatár 200 pont legyen, és a kevés mérhető jegyű vaddisznóagyarnál ezt hatalmas szorzószámok rendszeresítésével tudták elérni. Ma egy viszonylag egyszerű CIC-formula határozza meg a bírálati pontok kiszámítási módját.
Nemzetközi módszer vadkanagyar értékeléséhez
1. A nagyagyar átlaghossza cmx1, 2. a nagyagyar szélességének átlaga, a legszélesebb helyen mérve mmx3, 3. a kisagyar körmérete jobb x1, 4. a kisagyar körmérete bal x1, 5. a nagy- és kisagyar kiváló kiképzése 0-5 pont.
Levonások: szabálytalan alakért és hibáért 0-10 pont
Koponyák bírálata. A lehető legegyszerűbben kerülnek elbírálásra a sima lapra letett, alsó állkapocs nélküli koponyák. Bírálatkor két méretét, a legnagyobb hoszszúságot és legnagyobb szélességet mérjük és ezt összeadjuk.
Bőrök bírálata. Azt érdemes itt megjegyezni, hogy a CIC szerint a bőrök kiállíthatók, bírálhatók és díjakat is kaphatnak, de az érdemi bírálat alapja a koponya. Ennek főként az az oka, hogy kikészítéskor a bőr nyújtható, és így méltánytalan előnyhöz juttatható. Bírálatuk vadfajcsoportonként különböző.
Kapcsolodó cikkek:
Trófeakezelés és bírálat 1.rész
Trófeabírálat - tudnivalók a trófeabírálatról
A vadászhatóság területileg illetékes trófeabíráló bizottságainak listája
Irodalom:
Bakkay-Szidnai- Szabolcs: Tíz év aranyérmes trófeái
Bertóti István: Vadgazdálkodás és vadászat
Salaj-Roszkopf: Trófeák kikészítése
Szidnai László: Vadásztrófeák kikészítése és bírálata