Tisztelt Olvasó!Mivel ismét újdonság merült fel az éjjellátó készülékek használata terén, ezért ezen írásommal szeretném, ha tisztán látna mindenki ebben a témában. A fegyvertörvény, érdekesen megfogalmazva csak a fegyverre való felhelyezését tiltja, az éjjellátó készüléknek.
2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről
4. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:
e) huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer
megszerzése és tartása, valamint lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék lőfegyverre történő felszerelése.
Hát, ez a jogi megfogalmazás nagyon félresikerült, semmit sem érő, mert ezzel a megfogalmazással a felszerelését tiltják, nem a birtoklását, avagy használatát.
Vadászati használatot tekintve az éjjellátó készülékek használata, a kézi és fegyverre helyezhető egyaránt nem volt engedélyezve
(1996. évi LV. Törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben 2007. évi XVI. Törvény, a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM és 46/2006 (V. 31.) FVM rendelettel 2007. május 15-től hatályos szöveggel.
Vtv. 71. § (1) A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat:
e) az elektronikus optikai eszköz;
k) elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;
Ezt oldotta fel részben egy módosítás.
Eddig ugye az elektronikus optikai eszközök közé sorolták az éjjellátó készülékeket helyesen, mert az éjjellátó készülékek is elektronikus optikai eszközök, sőt mi több elektronoptikai készülékek is.
A Vtv. megalkotója, már utólag pontosan tudta, hogy rossz és szakmailag nem helyes a megfogalmazás, öngólt rúgtak, ezért most kivették ezt a szöveget:
e) az elektronikus optikai eszköz; (kivéve!)
de meghagyták a
k) elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;-et.
Tehát marad a fegyverre helyezhető éjjellátó készülékek használatának tiltása.
Használatának !!!!!
Az elektronikus képnagyító alatt a jogalkotó valószínűleg az elektromos, vagy digitális vezérléssel rendelkező zoomható, vagy más néven is ismert variábelezhető nagyítással rendelkező céltávcsöveket érti.
2007. évi XVI. Törvény egyes agrár tárgyú törvények módosításáról A módosítások hatályba lépésének időpontja: 2007. április 14. és 2007. május 15.
14. § A Vtv. 68. § (1) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:)
(2) A Vtv. 71. §-a (2) bekezdésének b) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő h)-m) ponttal egészül ki:
(A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel történő vadászat:)
k) elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;
Ennek a törvény modósításának hatására ma lehet legálisan használni kézi éjjellátó készüléket vadászati célból, feltéve, ha nem haladja meg a készülék elektron-optikai átalakítója a 1+ generációt.
Ha, meghaladja, akkor ezzel már nem csak a fegyver és vadászati törvény foglakozik, ha nem a Btk. és haditechnikai törvény.
2007. évi XXVII. Törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
“Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel
263/B. § (1) Aki
a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve haditechnikai terméket előállít, vagy haditechnikai szolgáltatást nyújt,
b) olyan haditechnikai terméket, amelynek forgalmát jogszabály tiltja, előállít, megszerez, felhasznál, tart vagy átad, illetve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
c) engedély vagy Nemzetközi Importigazolás, vagy ezeket helyettesítő okmányok nélkül, illetve az engedély vagy a Nemzetközi Importigazolás kereteit túllépve haditechnikai terméket vagy kettős felhasználású terméket külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Közösség vámterületén belüli átadását, illetőleg külföldre haditechnikai szolgáltatást nyújt, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) bűnszövetségben követik el.
(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Valamint a Btk. is mint állatkínzásként is foglakozika tiltott vadászati eszközzel.
§ Állatvédelmi Törvény §
2004. évi X. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról.
1.§ A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV. törvény (Btk.) 266/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik."
Vadászati fórumon több esetben olvastam a véleményeket az éjjellátó készülékek használatával kapcsolatban, de az bizonyos, hogy a többség egyértelműen elítéli a fegyverre szerelt, szerelhető éjjellátó készülék használatát.
Nem etikus, nem vadászias, nem valós biztonságérzetet biztosít, a véleményezés.
Maga a kereső éjjellátó készülékek használatával kapcsolatban már sokkal jobban megoszlanak a vélemények, mert ezt is többen sérelmezik használatilag.
A céltávcsövekben lévő szálkereszt-világítás is ugye egyfajta „elektronikus optikai eszköz-nek” minősülne, ezért azt helyesen, legalább azt „érdekesen”megfogalmazva kivette a tiltásból.
(2) A Vtv. 71. § (2) bekezdésének e) pontja szerint nem minősül elektronikus optikai eszköznek a céltávcsőben célzás megkönnyítése céljából elektronikusan megvilágított irányzék.
Mert ugye a szálkereszt-világítással rendelkező céltávcsövek nagyon elterjedtek, és van is szerepük a vadászati használhatóságban.
Van, mert szoktam mondani, hogy az sem jó, ha a céltávcsőnek megfelelő a szürkületi értéke, de nincs mivel célozni, mert az nem látható, vagyis a szálkereszt a célon.
De az sem jó, ha van mivel célozni (szálkereszt látható), de már a céltávcső szürkületi értéke nem teszi lehetővé, hogy a vadat egyértelműen felismerjük, arra pontos és megbízható lövést tegyünk le.
Ezért jó az a megoldás, ha a céltávcső is megfelelő szürkületi értékkel rendelkezik (hasonlatosan a kereső távcsövéhez), valamint van mivel pontosan célozni is.
Ez utóbbiban nyújt nagy segítséget a szálkereszt világítás, mivel már a szálkereszteket különböző megvilágíthatósági lehetőséggel gyártják, értékesítik
Éjjellátó készülékekre visszatérve nem kívánok jogi kérdésekkel foglakozni, mert nem vagyok jogász, de megemlíteném, hogy a felsorolt jogszabályokra hivatkozva nem célszerű sem kézi sem fegyverre helyezhető éjjellátó készüléket még birtokolni sem, ha meghaladja az 1+ generációt.
A fegyverre helyezhetőt ugye a Vtv. szerint nem kétséges, hogy minek minősül, generációs megkötése nélkül is, csak, hogy és ezzel nem tippet akarok adni, sajnos a vadászati használatához kell egy dolog, még pedig annak bizonyítása, avagy használat közbeni tettenérése.
Ez sajnálatosan nehezen megoldható, sőt ha netán közúti ellenőrzés közben észlelik, találják meg a készüléket, azt utólag nem lehet bizonyítani, hogy azt használta is, hiába van akár a fegyveren is.
Mindenki tudja, hogy ha nála van, az nem azért van, mert nem akarta, vagy nem is használta, de ez csak ugye feltételezés, nem bizonyíték.
Nehéz, vagy lehetetlen ennek az esetleges jogsértésnek a bizonyítása, de van ebben az esetben is egy fogódzó a hatóság részéről, ugyanis ha a készüléket a szakértő kettős-felhasználású eszköznek minősíti, avagy a készülék meghaladja az 1+ G tudást, akkor már a hatóságoknak van a kezében jogszabály az eljárások megindítására.
Valamint akik fegyverre helyezhető éjjellátó készüléket használnak (vannak ilyenek, mint tudható, látható), azok nem tudják, hogy pld. Az 1G készülékekben lévő képcső (EOK) gyártmányilag a kézi éjjellátó készülékek képcsövét tartalmazza, ezért az nem viseli el a tűzfegyvereknél keletkező lövési energiát.
A képcső szét fog „durranni”, vagy ami a nagyobb G készülékekre is érvényes, meg fog vakulni, be fog égni a képcső és használhatatlan lesz a készülék.
Továbbá, a katonai szakmai múltamat is felhasználva tájékoztatólag közlöm, hogy van még egy nagy hátránya az éjjellátó készülékeknek, ez pedig a nem kívánatos, és mennyiségű fény, ami lehet nappali, avagy és most a lényeg, a csőtőrkolatnál keletkező lőporgázok elégésekor keletkező lángcsóva.
Ezeket a nem kívánatos jelenségeket a fegyveres testületeknél fegyveres szempontból két megoldással kezelték.
Lángrejtőt (pld. SZVD, Dragunov távcsöves puska) alkalmaztak, annak érdekében, hogy a csőtorkolatnál keletkező lángcsóvát szét tudják nyomni, terelni.
Ennek ugye két dolga volt, már, mint a lángrejtőnek, az éjjellátó készülék védése, valamint a nevében is lévő, lángrejtés, amely a felderítést nehezítette meg.
Ezt a megoldást más kézi fegyverzeten, sőt lövegeknél is alkalmazták.
Továbbá a fegyverre helyezhető éjjellátó készülékeknél az optikai mezőbe billenthető fényszűrőket alkalmaztak, vagy, és még plusz olyan fényrekeszt, amely állítható blendével is rendelkezett, rendelkezik.
Tehát megint visszakalandozva az eredeti témához, cseberből-vederbe a fegyverre helyezhető éjjellátó készülékeknek, mert az 1G nem bírja a lövési energiát egy bizonyos kaliber felett, az 1+G-nél nagyobb készülékkel meg már birtoklásilag a Btk. foglakozik.
Foglakozik, mint kereskedelmileg, forgalmazásilag, birtoklásilag, használni már nem is szükséges……
Fegyvertörvény, vadászati törvény, is mint olvasható foglakozik vele, csak nem jól megfogalmazva, és ezért az nem használható.
Ami az éjjellátó készülékek reklámozását tekinti, nagyon megy, de érdekes és dicséretes, hogy több vadászati portál már egyértelműen közli a hirdetés fejlécén, hogy nem engedélyezi az ilyen készülékek hirdetését, vagy csak megkötésekkel az érvényben lévő jogszabályok betartása mellett.
Ennek ellenére azért van más vadászapró-hírdetésre alkalmas honlap, melynek moderátora egyáltalán nem foglakozik azzal, hogy ki és mit hirdet, pedig ha mással nem is, de etikai szempontból megkérdőjelezhető, hogy ezt kell-e engedni.
Nem ismerem az erre vonatkozó jogszabályt, de lehet, hogy van olyan, hogy ha valaki tiltott eszközök hírdetéséhez hozzájárul, az minek minősül jogilag.
Nos, tehát a lényeg, melyet remélem sikeresen ismét, kibogoztam, hogy már lehet 1+ G-t meg nem haladó kézi éjjellátó készüléket használni vadászati célból is.
Hogy ezt a vadászati társadalom miként tudja etikai szempontból feldolgozni, már más kérdés, mert nagyon megoszlanak a vélemények, ebben én nem kívánok állást foglalni.
Végezetül pár szimpatikus vélemény az egyik vadászati portál éjjellátók topikjából a témával kapcsolatban:
„-A biztonság mindennél előbbre való" - ezért kell lövés előtt megbizonyosodni, hogy valóban az elejteni kívánt vad van előttünk. Ha ez nem megy a kereső távcsővel és nem akarunk, vagy nem lehet lámpázni, akkor vagy haza kell menni vagy nyugodtan várni, hátha lesz alkalmasabb lehetőség az elbírálásra.
„-Szerintem, ahogy és amivel vadászol olyan ember vagy." Az Eszterházy család mottója.
De nagyon jó, és nagyon kifejező. Jó volna, ha mindenki megszívlelné, nem csak a vadászok.
„- Amikor valami olyan eszköz kerül ennek a csökött homo sapiensnek a kezébe, amivel a saját silányságát kissé ellensúlyozni tudja, minden alkalommal visszaél vele. A csodás technikai kütyük hamis biztonságérzetet keltenek, és ebből szokott volt lenni a legnagyobb pofáraesés.
Meg kell tanulni VADÁSZNI, nem azzal előnyhöz jutni azokkal szemben, akik megtanultak, hogy felszereljük magunkat mindenféle ………….. haditechnikával.
Ez a sok sz....r pont, a lényegét veszi el a vadászatnak, hideg gyilkolássá silányítja azt.
„- A baleseteket elkerülni a szabályok betartásával lehet, az éjjellátó csak egy eszköz, de ha két szerencsétlen ezzel kerüli el, hogy lelője egymást, (még ha saját maguk is okozzák vesztüket), inkább használják. Akinek nem tetszik, ne használja, én sem teszem. Mindemellett az éjszaka aktív állatok megfigyelésére jó eszköz lehet, bár ez nem kimondottan vadászati cél.
„- Tényleg vannak a technikai segédeszközök felhasználásának szükséges és jó oldalai. De meg kell (ne) állni, hogy csak a szükséges mértékben használjuk őket. Na ebben nem hiszek.
Akik megveszik, azok azért teszik, hogy helyettük dolgozzon a technika. Rongyos pár tízezer forinttól várják, hogy bepótolja azokat a hiányosságokat, amiket ők lustaságból soha nem tudnának, vagy hozzásegítse őket azokhoz a plusz lehetőségekhez, amiket csak és kizárólag saját kapzsiságuk indokol.
„- Én azt mondom mindenki, úgy vadásszon, ahogy tud, és jól esik neki.
Mindenki a maga lelkiismeretével kell elszámoljon.
Szerintem infrával is lehet elengedni a vadat, ha kérdéses az ivara és nem egyértelmű, hogy elejthető-e.
Nem attól lesz valaki vadász, hogy fogyó Holdnál belelő egy fekete gombócba.
„- Ebben igazad van. Valaki nem attól vadász, hogy belelő a gombócba. Attól már inkább, hogy tudja, mikor ne lőjön. Amikor gombóc a gombóc.
Ezen meg az infra se segít.
Tisztelettel: TAL