

Vitatható ölés technika
A Kiskunsági Nemzeti Park kilövési kérelmet elutasító természetvédelmi felügyelőjétől, Boros Emiltől, aki intézkedését a washingtoni egyezményre való hivatkozással indokolta, még akkor megkérdeztem, Magyarországon mekkora az ütközőzóna, ahol állat és ember konfliktusában az ember élvez elsőbbséget! Nálunk egyáltalán nincs ütköző zóna - hangzott akkor a válasz! -Van-e már Magyarországon úgynevezett ütköző zóna - kérdeztem most a bükki farkas visszatérését „celebráló” Gombkötő Pétertől, a Bükki Nemzeti Park zoológiai referensétől is. Aki felkészült modern szakember: fotócsapdájával ő készítette az ordasról az itt látható éjszakai képeket. - Nincs ütköző zóna - felelte, de azzal nyugtatott meg, hogy az elmúlt 10 év alatt egész Európában örvendetesen terjeszkedni kezdett a farkas, és sok új tapasztalat áll a rendelkezésre amelyekkel a farkas és az állattartók között csökkenteni lehet a feszültséget! Apró trükk például, de európai tapasztalatok szerint hatásos, hogy az őrző kutyák piszkítsanak a legelő határaira, a juhász „mutasson erőt”! Mert a farkasokat olykor már ez is meghátrálásra kényszerítheti. S való igaz, hogy Erdélyi István, bélapátfalvai gazda, amikor egyik nap fényes délben, legeltetés közben támadta meg a farkas a juhait, hangos kiabálással és kutyája jelenlétével elzavarta a támadót. Az éjszakai támadások elhárítása ezzel szemben sikertelen volt. Összesen tizenegy káresetre nyújtott be kártérítési igényt! Sikeres nappali elhárítás történt a napokban, szintén kutyával, Szilvásváradon is, köszönhetően a zoológiai referens által tartott felvilágosító előadás sorozatnak! Bélapátfalván kívül leggyakrabban Szilvásváradon bukkant fel a farkas, augusztust megelőzően Répáshután látták.

A zoológiai referenssel folytatott beszélgetés során váratlanul egy érzékeny témához értünk! A farkas kártételének természetrajzát illetőleg nem tudtunk közös nevezőre jutni! Én a szakirodalomból és a riport anyaggyűjtéseim során elmondottakból úgy tudom, hogy a farkas, ha teheti, ugyanabban a karámban egymás után több állatot is leöl. Gömbkötő Péter, az újabb európai szakirodalomra hivatkozva vitatja ezt. Szerinte a farkas, rablás közben, egy áldozatot öl meg. Gemenci cikkemben ezzel szemben - a vadászok egybehangzó állítása alapján -, meg kellett írnom, hogy egy 100 négyzetméternyi területen a farkasok egyszerre 9 szarvast öltek meg. Mert erre a vadásztulajdonságra Jurán Vidor is kitér, Kárpáti ordasok címmel (Énekek éneke a havasok, erdők és lápok csavargó szürke fiairól alcímmel), 390 oldalon megjelent könyvében! Szerinte a csapatba verődött és megszorult patások, vagy karámban őrizetlenül hagyott juhok esetében - mindig akkor, ha a farkasoknak van elég idejük rá -, előfordulhat a tömeges „kivégzés”. Így kevesebb energiával hosszabb időre elegendő zsákmányt tudnak ejteni. A saját tudományos anyagára támaszkodó zoológiai referens szerint azonban ez a tulajdonság nem a farkasokra, hanem a nyájakat dézsmáló kutyákra jellemző.

A film természetesen előre megkomponált, a farkasok mozgását és zsákmányejtését azonban képtelenség „megkomponálni” - mondja. Ő is nagy bajban volt farkasaival a Gyökér és vadvirág című magyar film forgatásakor. A Tamási Áron novella szerint a farkasoknak egy tehén dögöt kellett volna széttépniük, de farkasai nem voltak hajlandóak erre. Mire kekszet szórt a húsra, kölyökkori csemegéjüket, hogy a gyanakvásukat elaltassa. S állatai csak ettől megnyugodván voltak hajlandóak a húst is megmarcangolni – de akkor is csak játékból. Ezt azonban az operatőr már felhasználhatta. Fischl, más szituációkból, természetesen nagyon jól ismeri a farkasok támadó mozgását! A hivatkozott jugoszláv filmben szerinte valóban zsákmányolni tudó és akaró farkasok szerepelnek és "akció közben" a természetes ösztönüket, nem a rendező utasításait követik. Vagyis igen, a zoológiai referens állításával szemben a farkas – íme – egymás után több juhot is lefojt!
Szavait újabb szakirodalom támasztja alá. Két erdélyi szerző, Domokos Csaba és Kecskés Attila Ragadozók és emberek címmel, részletes tanulmányt írt (amely a Milvus Csoport Madártani - és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Munkacsoportjának gondozásában, a romániai Holland Nagykövetség támogatásával jelent meg. S az alábbi linken elolvasható. Ennek 33. oldalán találjuk, hogy a vizsgált esetek közül öt alkalommal, a farkasok több zsákmányt ejtettek el.
http://www.milvus.ro/images/PDF/Carnivors%20and%20humans%20%28HU%20ver%29.pdf
Mindennek tudatában most még határozottabban gondolom, hogy Magyarországon nem szabad a farkast idealizálni! A Kelet-Európában mind gyakoribb kártételeiből úgyis kiderül "mire képes" a farkas! Jobb e hozzánk visszatelepülő állatfaj összes "rossz" (e cikkben ismertetett) tulajdonságát előre számításba venni, s ezeken keresztül kell törekedni a pozitív megítélés kialakítására, a farkas érdekében! Hiszen a mostani anyaggyűjtés közben történt az alább linkelt eset is. Az ukrán határnál található Felsőrónán, ha pontos a számadat, 150 birkát ölt le egy farkas falka. A gazda nem tehetett semmit! A híradás televíziós képkockáin széttépett juhok tömegét látni, ez is a vitatott típusú, tömeges károkozást illusztrálja. Persze hasonló esetben, ha nincs a károkozásnak szemtanúja, kivizsgálás nélkül mindig "farkassá vált" kóborkutyákra is gyanakodhatunk. Itt az ideje azonban, hogy most már ne csak a kutyákban, hanem - minden kozmetikázás ellenére -, a farkasban is felismerjük a farkast.
http://stirileprotv.ro/stiri/eveniment/macel-in-maramures-150-de-oi-omorate-de-o-haita-de-lupi.html
A cikk nem ért véget, lapozzon a következő oldalra!
A visszatelepülésnek ára van!

A farkas nagyon kemény ellenfele a juhászoknak! Az általam ajánlott klipen, a filmforgatás kedvéért, a sarplaninaccal vívott küzdelemben vélhetően mesterségesen idézték elő a farkasok gyors vereségét. A kutyák túlerőben voltak, ráadásul a pásztor valóban hatalmas vehemenciával - és vaskos doronggal - rohant kutyái segítségére. Sőt, elképzelhető, hogy a film rendezője, ha a farkasok zsákmányolását nem is, de gyors vereségüket manipulálhatta (nem tudjuk, hogyan). A most következő klip azonban bemutatja, milyen harcművész a farkas valójában (noha itt meg a zsákmányolás manipulált). Jól látjuk, hogy a karcsú farkas újra ésx újra kiküzdi magát a nála súlyosabbnak, erősebbnek látszó kutya alól. S az emberi beavatkozás pillanatában már döntetlenre áll a viadal (pedig a vérmes pásztorebre fogadtunk volna).
A valóságban gyakran a kutya marad alul. A farkas ráadásul - a sárréti pásztor állításának megfelelően - megeszi a kutyát! Erdélyi József bélapátfalvai gazda most szintén elmondta, hogy a tanyája fölötti portán a farkas azzal kezdte „működését”, hogy nyakon ragadta és elvitte a gazda foxiját, a kutya tulajdonosa látta, amint elszaladt vele. S hogy milyen állatokat fogyasztott a bükki farkas? Ezzel kapcsolatban igen érdekes vizsgálatot végzett el a Kaposvári Egyetem Állattudományi Tanszékén Dr. Lanszki József tudományos főmunkatárs, a begyűjtött 22 farkas ürülék minta alapján. A foxi maradványait ugyan nem találta meg (azt a hullatékot talán máshol kellett volna keresni), de azt kimutatta, hogy a vizsgált farkas (vagy farkasok) eddigi zsákmánya vaddisznó, kecske, házi macska, borz, görény, nyúl, erdei egér, baromfi és többféle bogár volt. - Ha a Magyarországra most visszatelepülő farkas igazi természetét akarjuk megismerni, akkor objektíven kell megvizsgálni az összes tényt! Jurán Vidor említett könyvében máig érvényesen írja le, milyen típusú kártételre, milyen vadmozgásra - és veszteségekre - kell a farkas visszatelepülésekor felkészülni!
„Hurrá kilőtték!” - Svájcban
A Kárpátok szlovákiai szakaszáról a századforduló után szintén kipusztult a farkas, s oda a most a Bükkbe (kicsiben) történő visszatéréshez hasonló módon települt vissza (nagyban). A farkas egész Szlovákiára kiterjedő térhódítását hamarosan a széttépett haszonállatok és az elhurcolt láncos kutyák gazdái bánták. S a vadászoknak is sok kellemetlenséget okoztak az ismét feltűnő ragadozók. Egy-egy szarvasbőgés a farkasok nyugtalanító jelenléte miatt úgyszólván teljesen elmaradt. Állítólag idén a Bükkben is hamarabb véget ért. Ugyanakkor örvendetesek az európai fejlemények! Bécsben most alakult meg egy farkasokkal foglalkozó intézet. A farkasok állomány létszáma szinte minden európai országban gyarapodni kezdett, érdekeiket most már az úgynevezett berni egyezmény védi. A helyzet azonban - talán a farkas vadászösztönének félreértelmezése miatt - mégis ellentmondásos: a berni egyezmény hazájában, Svájcban, az egyik kanton megadott egy kilövési engedélyt, idén augusztusban, a Google kereső segítségével, Wölfe „Hurra, der Wolf is tot!” (Hurrá, a farkas halott!”) címmel megtalálható - a gép hevenyészett gyorsfordítása is elárulja azonban , hogy a kártételek mértékét megsokallók kérésére történt kilövést közfelháborodás követte! Magyarországon a helyes intézkedések sorozatával kell úgy irányítani a farkas visszatelepülésének menetét, hogy hasonlóra ne kerülhessen sor!
Pálóczi Antal
FARKAS A ZEBRÁN

„ Fölértem én is a teraszra. Hagytam hadd egye meg az egészet. A hátizsák csatjának szíját harapta szét, kicsit megtépte a vásznat is, de a hátizsák szétnyílt, így már csak a fazék lekötözött fedelének madzagját kellett elrágnia. A kisbaba a kocsiban közben aludt. Persze - gondoltam - a sírásra Ágota néni biztosan kinézett volna. Zörrent a teraszra nyíló ajtó. Bárátnőm édesanyja lépett ki az ajtón. - Bundi! - mosolygott.. - "Megéred a pénzed!" Na gyere Bundi - csatoltam rá a pórázt, hogy ládából rögtönzött "kutyaházához" vigyem, az udvar végébe, s ideiglenesen megint láncra kössem. Muszáj volt ezen a hülye néven hívni, hogy a háziak és a kertvárosiak elhiggyék: - kutya. Két hétre könyörögtem be ide, miután a szomszéd faluból, több tucat baromfi, néhány macska és a mezőőr kutyájának a megölése miatt el kellett hozni. Az állatkert két héten belül ígérte a szállító kocsit.”
A marosváráshelyi farkas a TV riport szerint időközben eltűnt, azóta nem látták. Az ottani állatkert szakemberei arra kérték a lakosságot, hogy ha megint feltűnne, ne közelítsék meg – most egy bátor fiú vette videóra - de értesítsék az állatkertet, hogy befoghassák. Tehát a törvénnyel fokozottan védett farkas nem kutya! Van egy szempont – egyetlen egy – amely alapján mégis úgy kellene, úgy lehetne tekinteni, mintha a farkas kutya lenne, mégpedig az állam „kutyája”! Ha egy kutya megöl egy őzet, a gazdájának súlyos kártérítést kell fizetnie! Ha egy farkas megöl egy kecskét, akkor a farkas „gazdája”, az állam tartozik a kártérítéssel. Sajnos, az eddig megtámadott bükki gazdák kártérítése, információnk szerint bürokratikus akadályok miatt, vontatottan halad! - Mi már csak azt szeretnénk megírni, hogy példás kártérítést kaptak a gazdák, hiszen nagyon kell a farkas visszatérésének örülni! Európai ügy! Az állam képletesen szólva ölelje a keblére a farkast, ahogy a képen, e sorok írója tette. Legyen a farkas Illés Zoltán államtitkár úr „kabala állata”! Hiszen csak akkor élvezheti „honfoglalását” a bükki farkas, ha a gazdák megbékélnek jelenlétével. Ehhez viszont, és ezt minden európai uniós tanulmány fő helyen emeli ki: az okozott kárt (főleg a farkas visszatérésekor okozott „az első ijedtség” után), példásan kell megtéríteni!