Két évtizede „Somogyországban” szolgáló vadgazdaként elhivatottan foglalkoztat Somogy megye értékes és jelentős létszámú gímszarvasállományának összetétele és hasznosítása.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár interneten (www.vmi.info.hu/adattar/index.html) is elérhető statisztikai adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Somogy megye jelentősen kilóg a sorból !?
A Somogy megyei adatok nélkül nézve Magyarország gímállomány hasznosításának tényszámai jellemzően az 1 gímbika : 1 gímtehén, ünő : 1,2 gímborjú arányszámokat mutatják, avagy a Fatalin és mtsai (1985) elnevezésével élve az „átlagos minőségű trófeát termelő modell” alkalmazását igazolják.
Ezzel szemben a meghatározó létszámmal gazdálkodó megyék közül egyedülállóan csak Somogy megyére jellemzően az 1 : 1,5-2 : 1,5-2 hasznosítási arány tartamos megjelenését tapasztaljuk !?
-
Somogy megye gímszarvas terítéke
elhullás
teríték+elhullás
bika
tehén
borjú
össz.
1970
154
154
65
373
27
400
1980
409
444
278
1131
70
1201
1990
804
888
874
2566
130
2696
1999/2000
1099
1232
1562
3893
367
4260
2000/01
1278
1806
1972
5056
313
5369
2001/02
1341
2359
2287
5987
345
6332
2002/03
1407
3016
2981
7404
442
7846
2003/04
1498
2984
2922
7404
478
7882
2004/05
1491
2973
3099
7563
409
7972
2005/06
1447
2465
2489
6401
350
6751
2006/07
1422
2279
2281
5982
283
6265
2007/08
1448
2275
2183
5906
235
6141
2008/09
1510
2435
2377
6322
313
6635
FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK:
-
Immár egy évtizede következetesen alkalmazott és a statisztikai adatok szerint rendre végrehajtott „gímbikakímélő hasznosítási modell” mellett miért nem keletkezett Somogyban jelentős bika többlet a törzsállományban ?
(A kutatásokkal igazolt ca. 1 : 1 felnevelt gímborjú ivararány és adatok hiányában csak feltételezhető 1 bikaborjúra ca. 1 ünőborjú elejtési arány mellett a megyében már jelentős bikatöbbletnek kellene lenni !)
-
A statisztikai adatok mennyire lehetnek valósak ?
-
Miért csak Somogy megyére jellemző ?
MEGÁLLAPÍTÁSAIM:
-
Az utolsó négy év kiegyenlített adatai szerint az állomány szintentartása feltételezhető.
(Megyei viszonylatban a be és kivándorlást nem tartom befolyásolónak.)
-
Az állománybecslési adatok a nőivar folyamatos túlsúlyát igazolják !
(A létszámbecslésekkel részleteiben nem foglalkozom, mivel objektív adataink nincsenek, de az ivararány eltolódását azért érezzük.)
A Somogy megyei ca. 6000 db-os hasznosítást az „átlagos minőségű trófeát termelő” és szintentartó modellbe beillesztve az alábbi számokat kapjuk:
17950 db-os 1 : 1 ivararányú törzsállomány tartásával hasznosítható 6000 db gímszarvas az alábbi összetételben:
Vadászati év elejtései és elhullásai együttesen:
Gímbika: 1975 db
Gímtehén, ünő 1975 db
Gímborjú 2050 db (1:1 ivararányban)
Megjegyzés:
-
A kétéves ünők borjazásával már számolva.
-
A tehenek és ünők felnevelt szaporulatát 86%-osnak veszem.
-
A törzsállomány hasznosítása 33,4%-os, ivararánya: 1 : 1
Ezzel szemben a szintén ca. 6000 db-os statisztika jelentősen kevesebb gímbikát, több gímtehenet és több gímborjút mutat !?
A fentieken gondolkozva az alábbi szintentartó modell adott számomra megoldást:
16690 db-os 1:1,16 ivararányú törzsállomány tartásával hasznosítható 6000 db gímszarvas az alábbi összetételben:
Vadászati év elejtései és elhullásai együttesen:
Gímbika: 1715 db
Gímtehén, ünő 1975 db
Gímborjú 2310 db (1:0,8 ivararányban !)
Megjegyzés:
-
A kétéves ünők borjazásával már számolva.
-
A tehenek és ünők felnevelt szaporulatát most is 86%-osnak veszem.
-
A törzsállomány hasznosítása 35,9%-os, ivararánya: 1 : 1,16
(Valószínűleg még ennél is jobban a nőivar oldalára tolódott el !?)
Kényszerű korrekció és megjegyzés a modellhez:
-
A tarvadtartó centrumterületek a „jó vadgazda módjára” reprodukálják az állomány jelentős részét, ahol a nagy egyedsűrűségben lévő és területéhez hűséges tarvad miatt a bikák nem találnak megfelelő táplálékot és nyugalmat, ezért -a bőgési időszak kivételével- a szomszédos tarvadban szegényebb peremterületekre húzódnak, ahol létszámukat a dokumentáció elferdítése árán is csökkentik, avagy ca. 300 db engedély nélkül elejtett gímbikát gímtehénnek jelentenek le, mely a Somogy megyére jellemző alacsony arányú fiatalkorú gímbika hasznosításra szintén magyarázatul szolgálhat !?
-
A tarvadtartó centrumterületekkel szomszédos vadgazdálkodókhoz kihúzódó, jellemzően elárvult bikaborjak –egyéb tarvad elejtési lehetőség híján- az ünőborjaknál nagyobb arányban kerülnek terítékre ! (1285/1025)
Így már a statisztikai adatokat megközelítő számokat kapunk:
-
Gímbika (1715 - 300) 1415 db
-
Gímtehén, ünő (1975 + 300) 2275 db
-
Gímborjú 2310 db (1285 db bikaborjú, 1025 db ünőborjú)
-
ÖSSZESEN: 6000 db
ÖSSZEGEZVE:
Véleményem szerint a Somogyi „gímbikakímélő hasznosítási modell” eredménytelensége kizárólag az alábbi három tényező kombinációjával igazolható, mely az évente lebírált ca. 1500 db gímbika mellett még további ca. 500 db-os nagyságrendű:
-
A vadászatra jogosultak/vadászok által történő szabálysértés, melyben az elejtett bikát tehénnek jelentik.
-
A bikaborjak ünőborjaknál nagyobb arányban történő terítékre kerülése.
-
Az orvvadászat jellemzően trófeacentrikus irányultsága, mely a bikákat nagyobb arányban érinti.
JAVASLATOM:
Az állami tulajdonban lévő és az állam által felügyelt gímbika törzsállomány értékének javítása, megmentése érdekében javaslom az alábbi jogszabálymódosítások sürgős bevezetését:
-
A nagyon helyesen korosztály-gazdálkodásra alapozó, de a kor megállapításának bizonytalansága miatt nem egyértelmű állományhasznosítási tervek helyett, az adott régiónak megfelelő trófeatömeg alapú engedélyek:
Somogy megye: fiatal bika helyett: 5,0 kg alatti trófeatömegű
középkorú bika helyett: 5,0-8,0 kg közötti trófeatömegű
öreg bika helyett: 8,0 kg feletti trófeatömegű
(Az engedélyezett tételek ezáltal egyértelművé válnának, megszűnne a korosztályok közötti ide-oda tologatás lehetősége !)
-
Az adott vadászatra jogosult által tartott törzsállomány és a Vadászati Hatóság által megállapított megyei szintű törzsállomány célnak megfelelő állományhasznosítási terv.
Maximálisan 10 %-os többleteltérésig a következő évi lehetőség arányos csökkentése, ezt meghaladó esetben súlyos, visszatartó erejű szankció bevezetése.
(Trófeabírálaton igazolt trófeatömegek !
A Vadászati Hatóság vegye figyelembe, hogy a peremterületek tarvadban szegények, ne legyenek a nem létező tarvadjuk elejtésére kényszerítve !)
-
A gímbika birtokbavételét-szállítását megelőzően trófea azonosító plomba felhelyezése, valamint MMS kép küldése a Vadászati Hatóság részére. (Elhullások esetében is!)
A szabályt megszegők esetében súlyos, visszatartó erejű szankció bevezetése.
(A trófea azonosító pár év használat után indoklás nélkül lett eltörölve, azóta ugyan szabályellenesen, de kevés lebukási lehetőséget rejtő lehetőség kínálkozik arra, hogy a már nem engedélyezett bika tehénné „alakuljon” !
Tovább segíti a fentieket az a tény, hogy a vadkísérő jegyen sem kell a vad ivarát feltüntetni !?
Az orvvadászok lebukásának esélyét is jelentősen növelné !)
-
Az elejtett és elhullott nagyvad regisztrációjának tudatos megváltoztatása, valamint az orvvadászat kerüljön önálló bűncselekmény kategóriába.
-
A vadkísérő jegy tartalmazza a vad ivarát.
-
Gímborjak esetén az Éves jelentésekben is jelenjen meg a borjú ivara.
(Enélkül érdemi ivararányi következtetések nem hozhatók !)
ZÁRSZÓ:
Konrad Lorenz szavaival élve: „MENTSÉTEK MEG A REMÉNYT” !
Teremtsük meg újra annak a lehetőségét, hogy akár a jelenleginél kisebb gímszarvas törzsállománnyal, de a gímbikákat -az elmúlt évtized törekvését immár valóban megvalósítandóan- nagyobb arányban és korosabb összetételben tartva ne csak a Somogy megyei tarvadsűrűségünkre, hanem a bikáinkra is büszkék lehessünk !
Lábod, 2010-09-01
Márton Attila
vadgazdálkodási szakmérnök
Lábod