Nyomtatás
Találatok: 3580
vaddisznó vadászatAz utóbbi időben az ország különböző megyéiben dolgozó állatorvos kollégák Aujeszky-betegségre (más néven álveszettségre) is jellemző idegrendszeri tüneteket észleltek olyan vadászkutyákban, melyek vaddisznóhajtás után a sebzett disznók utánkeresését végezték.
Az Aujeszky-betegségről, az elmúlt hónapokban megbetegedett és elhullott vadászkutya esetekről, a hazai házi sertés állományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének jelenlegi állásáról, valamint a más Európai Uniós tagállamokban tapasztaltakról a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal hivatalos adatokkal alátámasztott tájékoztatót adott ki az állatorvosok, vadászok és állattartók részére.

Tájékoztató az Aujeszky-betegség előfordulásáról húsevőkben

Tekintettel a sajtóban megjelent, egyes esetekben túlzó és nem hiteles adatokat is közlő cikkekre, melyek szerint a közelmúltban számtalan kutya Aujeszky-betegség miatt pusztult el Magyarországon, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága fontosnak tartja, hogy hivatalos adatokat tartalmazó tényszerű tájékoztatást adjon az állatorvosoknak, a vadászoknak és az állattartóknak.

Az utóbbi időben az ország különböző megyéiben dolgozó állatorvos kollégák Aujeszky-betegségre (más néven álveszettségre) is jellemző idegrendszeri tüneteket észleltek olyan vadászkutyákban, melyek vaddisznóhajtás után a sebzett disznók utánkeresését végezték. A laboratóriumi megerősítő vizsgálat pozitív eredményének hiányában azonban csak az jelenthető ki, hogy több esetben felmerült az Aujeszky-betegség gyanúja.

2011. január 1. és 2012. január 3. közötti időszakban az ország különböző területeiről összesen öt kutya és két róka tetemet küldtek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára Aujeszky-vizsgálat céljából. A laboratóriumi vizsgálatok négy kutyából és egy rókából származó minta esetében igazolták az Aujeszky-betegséget. A négy Aujeszky-pozitív kutya közül kettő Komárom-Esztergom megyéből, egy Győr-Moson-Sopron megyéből és egy Vas megyéből származott. A két Komárom-Esztergom megyei és a Győr-Moson-Sopron megyei kutya ugyanazon a – Komárom-Esztergom megyében rendezett – vaddisznóhajtáson vett részt. A Vas megyei kutya elhullása előtt néhány nappal a Sárvártól nem messze lévő vadászterületen rendezett vaddisznóhajtásban dolgozott. Az Aujeszky-pozitív róka Pest megyéből származott. Összefoglalva tehát hivatalosan az jelenthető ki, hogy a laboratórium az intézetbe küldött idegrendszeri tüneteket mutató húsevők közül négy eb és egy róka esetében állapított meg Aujeszky-betegséget. A többi esetben csak Aujeszky-betegség gyanújáról beszélhetünk.

Tekintettel arra, hogy a közelmúltban egyes – vaddisznó vadászaton részt vett, majd ezt követően – elhullott vadászkutyák esetében az elhullást megelőzően az Aujeszky-betegségre is jellemző idegrendszeri tüneteket észleltek, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2011. december 7-én elrendelte, hogy a klasszikus sertéspestis monitoring vizsgálatra küldött vaddisznó vérminták meghatározott százalékában el kell végezni az Aujeszky-betegség felderítésére irányuló szerológiai vizsgálatokat is. Ez a felmérés megbízható adatokat szolgáltat a magyarországi vaddisznó-állományok Aujeszky-fertőzöttségének mértékéről.

Az Aujeszky-betegségről

Az Aujeszky-betegség elsősorban a sertés – ideértve a vaddisznót is – fiatal korban lázas általános és idegrendszeri tünetekkel, felnőtt korban enyhe légúti tünetekkel vagy akár tünetmentesen lezajló betegsége. A vírus iránt azonban számos más állatfaj is fogékony, bennük a betegség rendszerint erős viszketegségben és elhullásra vezető idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg.

Az Aujeszky-betegség iránt az összes emlős állat fogékony, az ember azonban nem.


Az Aujeszky-vírus természetes fenntartó gazdája a sertés, minden más állatfaj a sertéstől fertőződik. A betegség a különböző fajokban más és más klinikai tünetekkel jár. Minél fiatalabb korban fertőződik a malac, annál valószínűbb, hogy súlyos, idegrendszeri tüneteket okozó agyburok- és agyvelőgyulladásban hullik el. Idősebb sertésekben a betegség tünetmentesen zajlik le, vagy enyhe légzőszervi tünetek jelentkezhetnek, azonban a vírus okozta tüdőgyulladás szövődményeként a másodlagos bakteriális fertőzések robbanásszerű előfordulása nagy gazdasági veszteséget okozhat.

Vemhes kocákban magzatelhalást és/vagy vetélést okoz a vírus. A sertések a betegség heveny szakaszában 2-3 hétig üríthetik a vírust, főleg orr-, garat- és hörgőváladékukkal, de kisebb mértékben a tejükben, vizeletükben és nemi váladékaikban is jelen van a vírus. A betegségből gyógyult és a tünetmentesen átvészelt sertések tartósan vírushordozók maradnak.

A húsevőkben ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladás alakul ki, így ezek az állatok járványtani szempontból zsákutcának tekinthetők, hiszen bennük a vírus a fertőzés kapujától az idegek mentén jut el a központi idegrendszerbe, a véráramon keresztüli terjedés nem jellemző, így az állatok váladékai egyáltalán nem vagy csak minimális mennyiségben tartalmaznak vírust. A húsevők rendkívül fogékonyak a vírus iránt, de kizárólag a fertőzött házi sertésekkel vagy vaddisznókkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés útján fertőződnek. A betegség húsevőkről húsevőkre nem terjed (nem ragályos). Fertőződésük többnyire házi sertések vágásából vagy vaddisznó zsigereléséből, feldolgozásából származó melléktermékek, sertésbelsőségek (tüdő, légcső nagy vírustartalma!!!), ritkábban nyers házi sertéshús/vaddisznóhús által történik (nyers terméknek minősül a füstölt sonka vagy kolbász is). A sertéstelepen tartott kutyák többnyire a sertés nyálától, vizeletétől, bélsarától fertőződhetnek meg. Húsevőkben lázas általános tünetek, erős bőrviszketegség, izgatottság, ingerlékenység figyelhető meg, végül bénulásos tünetek között az állatok biztosan elhullanak. Kutyák esetében a nagyfokú bőrviszketegség mértéktelen vakaródzásban, a végtagok kíméletlen rágásában nyilvánul meg, amely akár az öncsonkítást is elérheti. Emellett macskákban jellemző az erős nyálzás, a rekedt hangú nyávogás és a pupillák egyenetlen tágassága. Ezekért a tünetekért a kialakuló agyburok- és agyvelőgyulladás a felelős.

Tekintettel arra, hogy az Aujeszky-betegséget kizárólag a klinikai tünetek (megváltozott viselkedés, vakaródzás, stb.) alapján az emberre halálos kimenetelű veszettségtől elkülöníteni nem lehet, minden esetben a veszettségre előírt igazgatási rendelkezéseket kell végrehajtani. Minden idegrendszeri tünetet mutató állat hulláját kötelező veszettség kizárására irányuló kórbonctani és laboratóriumi vizsgálat elvégzése céljából a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára küldeni.

Húsevők részére nincs engedélyezett vakcina, mert az attenuált (legyengített kórokozót tartalmazó) vakcinatörzsek a fiatal kutyákat és macskákat megbetegíthetik, az ártalmatlan inaktivált törzsek által adott védettség pedig gyenge, és csak néhány hónapig tart.

A húsevők esetében a betegség halálos kimenetelére való tekintettel a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Ezért húsevőkkel házi sertés és vaddisznó eredetű nyers vágóhídi hulladékot, belsőségeket vagy nyers sertéshúst etetni nem szabad.

Mennyire indokolt a vadászok óvatossága?


A kutyával történő vaddisznó vadászatok során (különösen a társas vadászatokon) fokozottan ügyelni kell arra, hogy a kutya a meglőtt vaddisznó húsából, zsigereiből ne fogyasszon. Éppen ezért – összhangban a helyes kutyatartás általános szabályaival – kutyáknak szigorúan tilos nyers sertés- vagy vaddisznó húst vagy belsőséget adni. A vaddisznóban előforduló klasszikus sertéspestis fertőzött területeken (jelenleg Nógrád megye, valamint Pest megyének a Dunától keletre és az M3-as autópályától északra eső része) a kilőtt vaddisznók zsigereinek állami költségen történő ártalmatlanítása egyben csökkenti a vadászkutyák Aujeszky-betegséggel való fertőződésének esélyét is. A klasszikus sertéspestissel nem fertőzött területen a zsigerek ártalmatlanítása nem kötelező, de társas vadászatokat követően ajánlható a zsigerek összegyűjtése és ártalmatlanítás céljából állati eredetű mellékterméket feldolgozó üzembe szállítása, ha vadászatra jogosult vállalja az ezzel járó költségeket.

Hazai házi sertés állományok Aujeszky-betegségtől való mentessége

Hazánk házi sertés állományainak Aujeszky-betegségtől való mentesítése az 1970-es évek második felében kezdődött meg a nagylétszámú sertéstartó telepek mentesítésével. 1981-től az Aujeszky-betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. A mentesítési folyamat az 1998-ban elindított Nemzeti Aujeszky-betegség Mentesítési Programmal felgyorsult. Napjainkra hazánk házi sertés állományai mentesek az Aujeszky-betegségtől. Bács-Kiskun megye déli részén és a szomszédos Csongrád megyei területeken található még néhány olyan állat, amely szerológiai vizsgálattal pozitív. Számuk messze az összes elvégzett vizsgálat 1%-a alatt van, és évről évre csökkenő tendenciát mutat. A mentesítési program keretén belül az elmúlt évek során elért kedvező eredmények hatására a magyar állategészségügyi hatóság 2011 őszén felvette a kapcsolatot az Európai Unió Bizottságával Magyarország Aujeszky-betegségtől való hivatalos mentességének elismerése érdekében a házi sertésre vonatkozóan. A házi sertések mentességének megadásakor nem vizsgálják a vaddisznó állomány Aujeszky-vírussal való fertőzöttségét.

Vaddisznók Aujeszky-betegség fertőzöttsége más Európai Uniós tagállamokban

Az elmúlt években több esetben jelent meg publikáció más Európai Uniós tagállamokban arról, hogy vadászkutyák Aujeszky-betegség vírusával fertőződtek meg vaddisznóktól (Belgium: 2007-ben 2 eset, Németország: 2009-ben 1 eset). Valamennyi megbetegedett, majd rövid időn belül elhullott vadászkutya kórelőzményében kivétel nélkül közös volt, hogy a téli vadászat idején vaddisznók zsigereit fogyasztották.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal e tájékoztató segítségével is kéri az állatorvosokat, vadászokat és állattartókat, hogy az Aujeszky-betegség veszélyeire minél szélesebb körben hívják fel kollégáik, vadásztársaik és a kutyatartók figyelmét, mert az említett megelőző intézkedések betartásával a kutyák tömeges fertőződése és elhullása megelőzhető.

Forrás: MGSZH
0
0
0
s2smodern
powered by social2s