aranysakal csesztregZala megye nyugati részén, a Lenti járásban, a Kerka-patak völgyében fekszik Csesztreg község. A falu Zalaegerszegtől megközelítőleg 36 kilométerre található, ahol Fentős Dániel, Parasza-Kerkamente Vadásztársaságban helyi vadász.

Nagypapájának köszönhetően ismerkedett meg a vadászattal, akivel több mint 15 évig együtt járta a határt. Érthető, hogy mire vadász lett, óriási helyismerete is kialakult.

A társaság úgy 6800 hektáron gazdálkodik, amely jellemzően nagyvadas. Az elmúlt évben többször találkozott már aranysakállal és az is előfordult, hogy nem tudott rájuk lövést tenni. Mikor meg minden körülmény megfelelő volt, akkor meg hibázott. Teljesen másképp kell az aranysakálokra vadászni, jóval nagyobb felkészülést igényel – mesélte lapunknak Fentős Dániel. A korábbi tapasztalatoknak és élményeknek köszönhetően, el is döntötte, hogy kitanulja a sakál vadászatát.

Tavaly októberben vásárolt egy ismert márka sípjaiból. Interneten keresztül, autodidakta módon megtanulta a technikákat és a módszereket. Ez a kitartás meghozta a várt eredményeket, mert szinte azonnal be is tudott hívni két aranysakált, amelyet pontos lövésekkel terítékre is hozott. Megtört a jég!

Közben felvette a kapcsolatot, hazánk legnagyobb aranysakál vadászával, Horváth Mihállyal, aki telefonon, időt nem kímélve, számos gyakorlati tapasztalatát osztotta meg fiatalabb kollégájával. Dani megfogadva gyakorlati tanácsait, egy-két percig hív, majd vár 10-15 percet. Ha ezalatt az idő alatt nem jön ragadozó, indul tovább a következő magasleshez.

Csesztregen az elmúlt két évben, négy-öt területrész lett az aranysakálok kedvelt tartózkodási helye. Az állományuk a korábbi években még elviselhető szinten stagnált, azonban a számuk egyre jobban növekszik. A fiatal vadász szerint, olyan az aranysakál Zala-megyében, mint a sárkány a gyerekmesékben. Ha levágjuk az egyik fejét, kettő nő a helyébe. Itt azt figyelték meg a vadászok, hogy az alfa pár valamelyik tagját elejtik, akkor a többi alárendelt egyed előrelép a ranglétrán. Vagyis a szülőpárok száma elkezd növekedni, ami még több utódot eredményez. Ezáltal még több lesz a aranysakál. Ez vélhetően azért alakult így, mert eleve nagy a sakál állománya a megyében. Nagyon nehéz megmondani, megbecsülni nagyságukat. A négy-öt nagyon fertőzött területen, megközelítőleg 50-60 darab aranysakál élhet. Más megyékben, ahol a számuk jóval kisebb, mindenképpen törekedjünk az alfa pár elejtésére, ezt üzenete az alföldi társaságoknak.

Csesztregen az aranysakál vadászatához csak pár dolog szükséges. Egy táska, a fegyverünk és a lőbot. Mivel itt már sok az aranysakál, akár nappal is találkozhatunk velünk. Mindig viszek magammal kereső hőkamerát, és a fegyverlámpa is készen áll az esti hívásokra – mesélte lapunknak. Tudni kell az aranysakálról, hogy a fényre szinte azonnal ugrik. Az elmúlt fél év során terítékre hozott aranysakálokat, szinte minden esetben, futva ejtette el. Más esély nem nyílt rá – folytatta.

A csesztregi vadász csak sípokat használ. Ami számára bevált, azok a következőek: a báránysírás, a nyúlsírás, az egérhang és a magányos sakál hangja. Amint kiér a területre, a kereső és a magányos aranysakálhanggal kezd. Nem mindig válaszolnak, de olyan is előfordul, hogy hirtelen négy-öt helyről visszavonyítanak rá. Ez sokszor elég félelmetes, annak ellenére, hogy ismeri a sakálok viselkedését. Akkor érdekesebb a helyzet, ha egyet se lát, a fedett, sűrűbb részek miatt, de a vonyításuk egyre jobban közeledik.

A legutolsó alkalom is hasonlóan alakult. A Csesztreg 2-es körzetben magányos aranysakál hanggal kezdett, de semmilyen választ nem adtak. Azt gondolta, hogy egy sincs a közelben. Aztán hirtelen a semmiből a második hívás után futva érzett négy aranysakál.. Ahol nagy az aranysakál állománya ott féltékenyen őrzik a területet egymástól.

Arra is figyelni kell, hogy az aranysakálok mindig a hangforrását támadják, azaz bennünket. Akire már futott sakál, csak az tudja átérezni ezt a szituációt. A lövés után a másik három, sokáig kereste az eltűnt társát, de többször nem bújtak elő. Három este alatt, más-más területrészeken sikerült terítékre hozni végül három egyedet, ami ez idáig a fiatal vadásznak elképzelhetetlennek tűnt.

Ha hasonlítani lehetne az emberekhez, az aranysakál több diplomás mérnöknek számít – meséli. Okosak és nagyon sok mindent észrevesznek. Télen az egyik lesvadászat során kocogott felé egy aranysakál, amikor csöndben elbiztosította a fegyverét. Még azt a pici zajt is meghallotta és azonnal megállt. Figyelte, nézett a magasles irányába. Előnyben voltam, hamarabb vettem észre és nem hibázott. Öregebb vadászok tapasztalata alapján az őz állománya fogja igazán megszenvedni az aranysakál térhódítását. Zala megyében egyértelmű, hogy óriási pusztítást végez – zárta beszámolóját Fentős Dániel csesztregi vadász.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Forrás: Agrojager