aranysakal kadarkutJó barátja meghívására Nagy Istvánt vadászni ment a Somogy megyei Kadarkút Földtulajdonosok Vadásztársaság területére, amely Lábod és Bőszénfa között félúton terül el.

A 4216 hektáros vadászterület nagyvadállománya jelentős. A laposcséri területrészen helyezkedett el egy magaslesen a vendégvadász. A teliholdas éjszakán szabad szemmel is jól lehetett látni. Időnként még egy-két gímszarvasbika bőgött, megtörve az éjszaka csöndjét. Az éjszaka folyamán felbukkant néhány tarvad, fiatal gímszarvasbika, de vaddisznóból egyet sem látott.

Egy fiatal süldőt szeretett volna elejteni, de ilyen szerencséje most nem volt. Teltek az órák, egyre nagyobb nyugalom ölelte körbe a kadarkúti erdőket és mezőgazdasági területeket. A lesen ülve megpillantott egy vörös rókát, de a kocogó róka olyan messze volt tőle, hogy lövést sem tett rá. Már majdnem eldöntötte, hogy haza indul, amikor egy jól ismert ragadozót pillantott meg. Egy aranysakál tűnt fel, pontosan felé közelített. Az elmúlt három évben többször próbálkozott aranysakált elejteni. Többször hallott már sakálvonyítást, sokszor szinte a les mellől is. Amikor közelről jött a hang, szinte egyszer sem tudta megpillantani ezt a visszatelepült, okos ragadozót. A többi esetben pedig túl messze voltak tőle a toportyánok, legalább 400-500 méterre. Azonban most fordult a „kocka”. A sakál pontosan felé tartott az úton, a vadász időben felkészült a lövésre. Amikor megközelítőleg 80 méterre lehettek egymástól, a sakál hirtelen megállt. Valamit megérezhetett a szélcsendes időben, keresztbe fordult. A magasles irányába figyelt, szinte látni lehetett előre, hogy a következő pillanatban elugrik a sűrűbe.

Ugyanebben a pillanatban a .308-as kaliberű fegyvere eldördült. Először elugrott jobbra, majd azonnal balra eltűnt a fűben. A becsapódást tisztán hallotta. István nem értette, hogyan vihette el a lövést. Várt egy kicsit, majd elindult a rálövés helyére. Lámpával a kezében az úton bő mennyiségű vért talált, majd öt méterre a fűben birtokba vette élete első aranysakálját.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely / Fotó: Nagy István

Forrás: Agrojager
0
0
0
s2smodern
powered by social2s