Most éjszaka, hosszú idő után, újra hódolhattam szenvedélyemnek és vadászni indultam. Perjési Tamás barátom jóvoltából Zalamerenye határában próbáltam szerencsét, ahová kissé későn értem ki, de családos emberként nem könnyű időt szakítani a vadászatra.

Mikor leraktam a kocsit és már odakint a puskát igazgattam, a kukoricában hallottam a disznókat. Jó jel – gondoltam. Egész “éccaka” a kanyargós úttal párhuzamosan elterülő, nem túl széles, viszont annál hosszabb kukoricatáblát kerülgettem, hogy hátha megpillantom őket valahol. Persze: mindhiába.

Fegyver: Savage Axis
Kaliber: .30-06
Lőszer: Hornady Superformance
Lőtáv:30-35 m

Az eső többször is rákezdett, hol jobban, hol kevésbé, de eszembe sem jutott feladni!

ikor aztán bontogatni kezdte szárnyait a pirkadat s vele együtt a szél is, úgy döntöttem, megnézem mi a helyzet a kukorica belső felén elterülő, nádas-szolidágós részen, amibe pont előző nap vágtak nyiladékot.

Két egymással párhuzamos hosszanti nyiladékot készítettek, amit egy merőleges nyiladék köt össze a kukoricával. Épp ezeken sétáltam, mikor megütötte a fülemet egy ismerős zaj!

A nádon keresztül váltottak volna vissza az erdőbe, de a kavargó szélben valami gyanús lett nekik és nem léptek ki a nyiladékra. Megálltak! Fel- s alámászkáltak a körülbelül két méteres nádban. Én ekkor már a fegyvert vállhoz véve próbáltam lekövetni a mozgásukat. Talán negyed óra telt el, mikor is az egyikük kilépett félig a nyiladékra. Gyors célzás után jó becsapódás hallottam.

Még vártam vagy 10 percet, mert a többiek nem mentek el és ott motoszkáltak a nádban, de végül más irányban váltottak ki.

Annyi baj legyen, hiszen hosszú idő után sikerült újra sertevadat elejtenem, méghozzá cserkelve,vadkárelhárításban!

Írta és fényképezte: Szabó Balázs
Forrás: Agrojager