nyest, vadászatEzt a telet is átvészeltük, újra kizöldült a világ, s ha a biflázás átok­súlya rám nem nehezedne - kifogástalan lehetne az élet!

fogoly vadászatAmelyik vadászleírás szeptembert emleget - az nyilván szarvasbőgésről szól! Így spekulál a nyájas olvasó.

szarvasbikaKinek mire kell az erdő? Október eleji fél hat van, már alkonyodik. A hegyvidéki rengeteg egyik völgyében, erdészház udvarán, fél-fahasáb padon ülök, az asztalon papír és bor.

őzbak vadászatMielőtt a beígért „elsők" emléksorozatát folytatnám, hadd szenteljek még néhány dicsőítő sort a mileschaui nyárnak, a balzsamosan hűvös, karácsonyfaszagú fenyveseknek, a bennük átélt, azóta is bennem ragadt, párjukat ritkító hangulatoknak.

fehér menyétKödös, zimankós decemberi délután. Leesett az első hó. Javában fütyül a „főszél", füstölve sepri végig a Sárrét lapályát, kíméletlenül vagdalja szemünkbe a hószilánkot -amint Flóriánnal kettesben, pislogva törekszünk ellene.

várakozásÓvatosan magam mellé teszem a messzelátót, aztán hátradőlök, és élvezem, ahogy a nap gyengéden megsimítja arcomat. Szememet becsukom, és arra gondolok, hogy nekem van a világon a legjobb dolgom.

rókavadászatMég mindig ugyanabban az esztendőben, a húszaspuska életének első évében tartunk.

borz vadászatEnnek a fejezetnek címét úgy írom le, mintha azóta legalábbis egy szekérrevaló borzot lőttem volna! Pedig ez, az immár ötven éve bejegyzett „első", még ma is társtalanul magánykodik naplómban!