- Részletek
- Találatok: 2524
Valahányszor Mileschauból hazatértem, egy-egy fokot hátráltam a fejlődés létráján, ahelyett hogy feljebb kapaszkodtam volna. Hiszen tavaly ilyenkor, erdőmester flóbertjéről légpuskámra, most meg komolyan durranó, „rózsadamaszt" huszonnyolcasomról, alig csettenő flóbertomra kellett visszakoznom.
- Részletek
- Találatok: 3024
Két hónappal később avattak fácánvadásszá. Véletlen játéka, hogy a vadászat védőszentjének névünnepén, Hubertus napján ért ez a kitüntetés. Való igazság azonban, hogy fácánt lőttem életemben legtöbbet, s hogy a szélhajtotta „toronykakast", ha még módom lenne rá, ma is legkívánatosabb sörétlövésnek tartanám.
- Részletek
- Találatok: 3328
Haladt az idő, megértőbbek lettek a felnőttek, serényebb a vadász. Az első nyúl elkönyvelése - noha már réges-régen, három hosszú éve történt - mégis új korszak felvirradását jelzi. A verebek százainak lajtsromozása divatját veszti, korszerű, modern vadásznaplóm nem vesződik többé verébszerű jelentéktelenségekkel. De bizony még vasfejű gáborokkai, a nemrég még ellenállhatatlanul kívánatos „ragadozókkal" sem.
- Részletek
- Találatok: 2137
Első nyulam után két nappal, szeptember kilencedikén költözött be vadásznaplómba, övé a második bejegyzés rovata. Ezen a címen - hogy úgy mondjam „alapítótagságára" és hajdani fontosságára hivatkozva - külön fejezetre tart igényt.
- Részletek
- Találatok: 3140
Az új flóbertnek hetedhétországban sem akadt párja! Aki pedig netán más véleményen volt, aki nem bámulta meg kellőképpen, vagy nagyszerű teljesítményeinek sorozatát nem volt hajlandó végighallgatni és elismerni, az - nyilván annyit sem értett a puskához, mint hajdú a harangöntéshez.
- Részletek
- Találatok: 2048
Ez ismét abban a szép Mileschauban történt, első verebem egykori otthonában, ahol nem ismerik a kánikulát, mert nyárhosszat hűvös, fenyőillatos hegyilevegő jár, és júniustól szeptemberig erdőszerte érik a gyümölcsök gyümölcse - a fenyvesi szamóca! Két év telt el az első veréb óta, nyolcadik nyaramat tiportam.
- Részletek
- Találatok: 2257
Karácsonyt emlegettem az imént - gyerekkori karácsonyt. Álljunk itt meg egy-két szóra. Tegyük félre a puskát, emeljük meg kalapunkat, jussanak eszünkbe azok a hajdani, csilingelő-szánkós, boldog decemberek! Amikor még eseményt, még csodát jelentett a karácsony. Azok a meghitt falusi esték, amikre még valóban ráillett varázslatos nevük: szenteste!Azokra az évekre gondolok, amikor már ősszel kezdtem számolgatni a napokat, esténként türelmetlenül húztam át a kalendárium aznapi számát, így akarván siettetni a nagy ünnep eljövetelét. Közben pedig elmerengve böngésztem a játékosboltok árjegyzékét, de mindenekelőtt a ,,Huzellá"-ét meg a ,,Zubek"-ét, hisz azok telistele voltak szebbnél szebb puskával, szívszakasztó flóberttel! . . .
- Részletek
- Találatok: 2492
A történet decemberben esett meg a helyi VT területén. Mint megannyiszor most is reggel nyolc órakor megtartottuk az eligazítást ahol eldőlt, hogy a nap folyamán két csoportban fogunk vadászni. A vadászmesterünk rám bízta az egyik csoport vadászatának levezetését.
